Márciusban hét szerbiai város írt alá együttműködési megállapodást a Nulla-kibocsátás Szerbiai Hálózata (Mreža Nulte Emisije Srbije) megalapításáról. Az egyesület legfontosabb feladata a környezetvédelem a fenntartható fejlődés jegyében.
– Fenntarthatóvá kell tenni az ipart. Ehhez egy olyan fejlesztési stratégiára van szükség, amely kielégíti a jelenlegi generációk igényeit, de nem veszélyezteti az eljövendő nemzedékek fennmaradását. A fenntartható ipar kialakításához társadalmi és egyéni fejlődésre van szükség – hangzott el az eddig hivatalosan még nem létező egyesület első sajtótájékoztatóján június végén.
A téma kapcsán lapunknak Srđan Matović, Kragujevac város környezetvédelmi kérdésekkel megbízott tanácsosa nyilatkozott.
Kik az egyesület alapítói, és kik lesznek a jövőben a tagjai?
– Kragujevac, Kruševac, Dimitrovgrad, Zsablya, Veliko Gradište, Vladičin Han és Čačak községek képviselői március végén írták alá az együttműködésről szóló memorandumot. Az egyesület alakuló ülésére remélhetőleg hamarosan sor kerül, terveink szerint október 4-én. Támogatónk és társalapítónk az Újvidéki Egyetem Műszaki Kara, a Belgrádi Egyetem Műszaki-Kohászati és Mezőgazdasági Kara, a Čačaki Egyetem Műszaki Kara, a Technológia Átvitel Központja a németországi Baden-Badenből, a Šumadija és Morava-menti Regionális Fejlesztési Központ Kragujevacról, az užicei Zlatibor Regionális Fejlesztési Központ és a vinčai Szerbia Nukleáris Objektumai közvállalat.
Milyen céllal hozzák létre az egyesületet?
– Fő célunk környezetünk megóvása. E téren a legnagyobb hangsúlyt a már így is korlátozott mennyiségű energiaforrások kiaknázásának csökkentésére szeretnénk helyezni. A megújuló energiaforrások felhasználását szeretnénk előtérbe helyezni. Az egyesület munkájának köszönhetően a jövőben várhatóan kevesebb hulladék önti majd el a természetet. A károsanyag-kibocsátást is a lehető legkisebbre szeretnénk csökkenteni. Környezetünket rengeteg légnemű, folyékony, illetve szilárd halmazállapotú káros anyag önti el, emellett pedig a zaj, a vibráció és a sugárzás kibocsátásáról is említést kell tenni. Mi mindenféle kibocsátást minimálisra szeretnénk csökkenteni. Ebből az ötletből ered az egyesület neve is. Projektumaink során felhasználjuk az egyesület alapítóinak, illetve a világ más országainak eddigi tapasztalatát. A hálózat működését az együttműködés könnyíti meg. Nemcsak önkormányzatokat kapcsolunk össze, hanem különböző tudományos intézetek is támogatni fognak bennünket szakmai tanácsaikkal. Tudjuk, hogy számtalan nehézséggel kell majd szembenéznünk. Szerbiában az állami és a helyi intézményekben sem akarat, sem kapacitás nincs a fenntartható fejlődés biztosítására. A korlátozott anyagi lehetőségek szintén gátolják e terület fejlődését.
Csatlakozhatnak-e újabb városok a kezdeményezéshez?
– Természetesen. Reményeink szerint a háló egyre nagyobb területet fed majd le Szerbiában. Mi csak elkezdtünk egy folyamatot. Annyit szögeztünk le végérvényesen, hogy az egyesület központja Čačakon lesz. A város vállalta azt a kötelezettséget, hogy helyiséget és felszerelést biztosít az egyesület székhelyének működéséhez. Szeretnénk együttműködni a hasonló tevékenységet folytató külföldi egyesületekkel és szervezetekkel is. Reméljük, hogy így mielőbb behozhatjuk Szerbiába a külföldön már jól ismert technológiákat, amelyek lehetővé teszik az ipar hatékony működését és a környezet megóvását.
Miből tartják fenn az egyesületet, hogyan pénzelik a különböző projektumokat?
– A költségeket az alapítók és a társalapítók lehetőségeikhez mérten és egy jövőbeni megállapodás függvényében fedezik. Természetesen a kormány és a környezetvédelmi minisztérium támogatására is számítunk. Egyébként Szerbiában ezen a területen nem is a pénz a legnagyobb gond, hanem az eddig hiányzó projektumok.
A polgárokat is be szeretnék vonni valamilyen módon a háló tevékenységébe?
– A polgároktól többek között ötletekre számítunk. Ők gyakran hamarabb felismerik a problémákat, mint az állami szervek. Ezenkívül fontosnak tartjuk, hogy előadások, kampányok útján minél hatásosabban rámutassunk a környezetvédelem fontosságára. A közelmúltban Kragujevacon közvélemény-kutatást végeztünk a környezetvédelemmel kapcsolatosan. A megkérdezettek legtöbbje e téren harmadik legfontosabb tényezőként a felvilágosítást jelölte meg. Az emberek szeretnék tudni, hogy mit tehetnek a természet megőrzéséért. A kragujevaci Politechnikai Középiskolában az év elején létrehoztuk a Fenntartható Energia és az Ökológiai Nevelés Központját. Ebben a központban arra tanítjuk a fiatalokat, hogy ne sajátítsák el szüleik és a felnőttek rossz szokásait, hiszen éppen azok miatt miatt van ilyen rossz helyzetben ez az ország.
