A kormány H1N1 vírus terjedésének figyelemmel kísérésével megbízott munkacsoportjának tagjai a közelmúltban Belgrádban egy sajtótájékoztatón felszólították a polgárokat, hogy minél többen adassák be maguknak a H1N1 vírus és a szezonális influenza elleni védőoltást. Goranka Lončarević, a munkacsoport tagja elmondta, hogy a közegészségügyi intézetek munkatársait szakmailag felkészítették az immunizáció lebonyolítására. Lončarević azt is közölte, hogy a tavaly beszerzett védőoltás szavatossága október 31-én lejár, ezután megsemmisítik a fennmaradó oltóanyagot. Lončarević szerint a kisgyermekeknek, az időseknek és az állapotos nőknek mindenféleképpen be kellene adatniuk az oltóanyagot.
Predrag Kon, a munkacsoport vezetője közölte, hogy Szerbiában a 20 és 64 év közöttiek kétharmada továbbra is érzékeny a H1N1 vírusra, a 65 évnél idősebbek pedig még inkább veszélyeztetettek. Ezért fontos annyira, hogy minél többen beadassák a védőoltást – nyilatkozta Kon. Hozzátette: tavaly az iskoláskorú gyerekek fertőződtek meg a legtömegesebben a H1N1-gyel, ennek ellenére mégsem védettek a kórokozóval szemben.
Lapunk a szóban forgó sajtótájékoztató kapcsán két hete írásban intézett kérdéseketPredrag Konhoz. A járványügyi szakértő válasza kedden érkezett meg elektronikus levél formájában.
Miért érezték szükségét annak, hogy ismét immunizációra szólítsák fel a lakosságot?
– Az első szerbiai kimutatások elkészítésében 354 orvos, 80 laboráns és 45 járványügyi szakember, valamint mikrobiológus vett részt. A felmérésekből kiderült, hogy az előző influenzaszezonban a lakosság 35 százaléka érintkezett a H1N1 vírussal. 20 százalék esetében teljes védettség alakult ki vele szemben, 15 százalék esetében viszont csak részleges. Azt is meg kell említeni, hogy feltehetőleg jóval többen fertőződtek meg a vírussal. Sokaknál enyhe lefolyású volt a fertőzés, ők valószínűleg nem is jelentkeztek orvosuknál. Ezért újabb felmérésekre van szükség, hogy kiderüljön: hányan vannak azok, akik érintkeztek a vírussal, de nem betegedtek meg, és hányan azok, akiknél rendkívül enyhe lefolyású volt a betegség. Ugyanakkor az is biztos, hogy a lakosság jelentős része nem szerzett védettséget a H1N1 vírussal szemben. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vírus 6021 személy esetében komoly szövődményeket okozott. Ezeket a pácienseket kórházban kellett kezelni. Közülük 137-en hunytak el a fertőzés okozta szövődmények következtében. Valószínűleg sokan vannak azok is, akik a H1N1 vírus okozta szövődmények következtében hunytak el, de nem kórházban, ezért ezek a halálesetek még nem szerepelnek a kimutatásokban. Újabb felmérésekre van szükség, hogy kiderüljön az áldozatok pontos száma. Az eddig elmondottak alapján egyértelmű, hogy miért kell minél több polgárnak felvennie a védőoltást.
Miért tartják kívánatosnak az idényjellegű influenzát okozó vírusok elleni védőoltás felvételét is?
– Azért, mert csak így lehet védettséget szerezni azok ellen a vírusok ellen, amelyek már évek óta jellemzőek az influenzaszezonban. Főleg az idősebb személyeknek kellene ezt a védőoltást is beadatniuk maguknak.
A közelmúltban azt is kijelentette, hogy tavaly az iskoláskorú gyerekek fertőződtek meg a legtömegesebben a H1N1 vírussal, most azonban mégsem védettek. Kérem magyarázza el, hogy miért nem!
– Kedvező, hogy a felmérések alapján a szerbiai iskoláskorú gyermekek 70 százaléka érintkezett a H1N1 vírussal, a belgrádi diákoknak pedig az 50 százaléka. Ez arra utal, hogy az idén az iskoláskorú gyermekek körében nem lesz olyan tömeges a H1N1 vírus okozta fertőzés.
Azt is Ön jelentette ki, hogy a 20 és 64 év közöttiek kétharmada még mindig érzékeny a H1N1 vírusra, a 65 évesnél idősebb polgárok pedig még veszélyeztetettebbek. Tételezzük fel, hogy ők mindannyian szeretnék felvenni a védőoltást. Lesz elég oltóanyag mindenki számára?
– Szerbiában több mint egymillió 65 évesnél idősebb személy él, a krónikus betegek száma 600 ezer, az állapotos nőké pedig 700 ezer. Tehát nincs mindenki számára elegendő védőoltás.
Az elhangzottak mellett Predrag Kontól megkérdeztük, hogy a lejárt szavatosság miatt pontosan hány adag oltóanyagot kell megsemmisíteni, és várhatóan mekkora lesz a megsemmisített oltóanyag értéke. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy október 31-e után milyen oltóanyagot igényelhetnek majd a polgárok, valamint a közegészségügyi intézetek munkatársait szakmailag hogyan készítették fel az immunizáció lebonyolítására. A felsorolt kérdések közül a járványügyi szakember egyedül az oltóanyag megsemmisítésével kapcsolatos kérdésre válaszolt, mégpedig a következőképpen:
– A tudomány- és védőoltás-ellenes kampány miatt nagyon kevesen igénylik a vakcinát. A kihasználatlan javak nagyok lesznek. Nem az egészségügyi hulladék miatt, amely a feleslegessé vált védőoltás következtében halmozódik majd fel, hanem azért, mert Szerbia lakosai nem szereznek védettséget. Az ellenálló képesség felbecsülhetetlen érték. Ezt az értéket többek között egyes politikusaink kitartása és keményfejűsége miatt veszítjük el. A védőoltás-ellenes kampány Szerbiában elképesztő méreteket öltött. Ez valójában egy tudományellenes felkelés. Az emberiség történelmében mindig is voltak tudományellenes megmozdulások. Ezek során először a tudomány védelmezői fizettek nagy árat, mint mondjuk Giordano Bruno, akit máglyán égettek el. Végül azonban mindig a tudomány igazságáról bizonyosodott meg az emberiség. A H1N1 vírus okozta világjárvánnyal kapcsolatos valóságot semmi sem másíthatja meg. Ha az emberek megismerik ezt az igazságot, akkor felfogják, hogy mekkora tévedés volt nem felvenni a védőoltást.
