Szombaton, Szabadkán szakmai tanácskozást tartottak a Magyar Nemzeti Tanács oktatásfejlesztési stratégiájáról. A rendezvényen mintegy 130 szakember, iskolaigazgató, pedagógus, tanár, önkormányzati vezető vett részt. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Korsós Tamás , a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja, valamint Pásztor Bálint és Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség két köztársasági parlamenti képviselője.
Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke köszöntőjében elmondta, hogy egy nagyon komoly munka utolsó fázisát jelenti a tanácskozás. Az oktatásfejlesztési stratégia kapcsán szervezett közviták tartalmasnak bizonyultak, a dokumentum folyamatosan bővült és nemesedett, szögezte le Korhecz, valamint hozzátette, hogy ez a bizonyítéka annak, hogy a vajdasági magyar közösség képes összefogni, nem fásult el.
– Több mint 100 szakember véleményét kértük ki, ötleteik 40 százalékát bele is építettük a dokumentumba. A jó stratégia egyik legfontosabb eleme a megvalósíthatóság, ezért az oktatásfejlesztési stratégia megírásakor a szakmai megvalósíthatóságra törekedtünk. A jó stratégia másik jelentős eleme, hogy képes összefogni az erőket. Amikor az erőforrások korlátozottak, akkor csak úgy lehet látványos eredményeket elérni, ha összefogott erőinket egy közös célra összpontosítjuk. Ha közösségünk képzettsége elmarad a többségi nemzet képzettségi szintjétől, akkor nincs az az intézkedés, amely megment bennünket az elsorvadástól, a peremre szorulástól – hangsúlyozta Korhecz.
A stratégia hét fejlesztési célt jelöl meg: a vajdasági magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjének növelése; a magyarul tanuló diákok számának és arányának növelése a vajdasági közoktatásban; a magyar nyelvű közoktatás szakmai színvonalának, minőségének javítása; a nemzeti önazonosságot erősítő tartalmak erőteljes megjelenítése a magyar nyelvű oktatásban és az anyanyelvápolásban; a szerb nyelv hatékonyabb tanulása és elsajátítása; a magyar nyelvű felsőoktatás általános fejlesztése; a szakképzési-felnőttképzési intézményhálózat és a szakképzés fejlesztése.
– Azt szeretnénk elérni, hogy 2016 végéig legalább 20-30 százalékkal növekedjen a vajdasági magyarság körében a felsőoktatásban vagy egyetemi képzésben részesülők száma. Szeretnénk, hogy az általános iskolákban a vajdasági magyar gyermekek legalább 85 százaléka tanuljon anyanyelvén, a középiskolákat illetően pedig a 77 százalékos részarányt céloztuk meg – részletezte Korhecz.
A stratégiai fejlesztési célok megvalósításának segítését illetően a következő tizenkét programot tüntették fel a dokumentumban: az Európa Kollégium építésének befejezése és felszerelése, a középiskolai diákotthonok kapacitásának bővítése a magyar középiskolai központokban, ösztöndíjazási és diákhitelprogramok, pályakezdési támogató program, iskolabusz-program, a szabadkai magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztése – a Magyar Nyelvű Pedagógiai Tanárképző Kar létrehozása, a szerb nyelv tanulásának reformja, a magyar nyelv oktatása a szerb tannyelvű tagozatokon, az iskoláskor előtti nevelés és oktatás fejlesztése, tájékoztatási kampány az anyanyelven való tanulás érdekében, valamint a továbbtanulás serkentésére, a magyarországi továbbtanulás, illetve oklevél-honosítási támogatás kérdésének rendezése és az oktatási intézmények társalapítói jogainak átvétele.
Az Európa Kollégium kapuit 2011 októberében kívánják megnyitni, jelentette be Korhecz, valamint elmondta, hogy a kollégium szakmai tartalmakkal lesz felszerelve, állami támogatást élvez majd és a hallgatók 90 százaléka magyar nemzetiségű lesz.
– A 2011/2012-es tanévben azt szeretnénk, hogy minden állami költségvetésre bejutó magyar egyetemista 150 eurós havi ösztöndíjban részesüljön. A hallgatók az ösztöndíjat tanulmányaik végéig kapnák, feltéve, ha nem ismételnek évet – hangsúlyozta az MNT elnöke, az iskolabusz-programmal kapcsolatban pedig közölte, hogy a következő tanévtől még legalább 5 iskolabuszt indítanának. Vajdaságban eddig két iskolabusz működik: az egyik civil kezdeményezésként hosszú évek óta Nagybecskereken, a másik 2010 szeptemberétől Szabadkán, az MNT szervezésében.
A tanácskozás folytatásában 15 résztvevő szólalt fel. Közülük legtöbben a tehetséggondozás fontosságát emelték ki. A hozzászólók szerint a tehetséggondozást már az óvodákban el kell kezdeni, nem szabad hagyni elveszni a tehetséges gyerekeket. A felszólalók többsége üdvözölte az MNT felnőttképzésre vonatkozó szándékát, bár volt olyan, aki hiányolta, hogy ezen a téren a stratégia nem tartalmaz kézzelfogható megvalósítási programot. A felszólalók legtöbbje egyetértett azzal kapcsolatban, hogy fokozni kell az oktatásban dolgozók szakmai felkészültségét.
A tanácskozás befejező momentuma a következő zárónyilatkozat elfogadása volt:
„A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy: Az oktatási stratégia tervezete egy olyan szakmailag megalapozott stratégiai dokumentum, amelynek eredményes végrehajtása jelentős haladást és fejlődést hozhat a vajdasági magyarság oktatásának színvonalában, képzettségében, gazdasági és társadalmi versenyképességében. A megvalósítás tekintetében számítunk és számítanunk kell a vajdasági magyar oktatási rendszerben résztvevő valamennyi szakemberre.
A vita során elhangzott technikai, nyelvi és rövid tartalmi kiegészítéseket és pontosításokat az MNT Közigazgatási Hivatala következetesen beépíti a készülő javaslatba. A jegyzőkönyvezett tartalmi vonatkozású javaslatokat és megjegyzéseket pedig abban az esetben foglalja bele, amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok összeegyeztethetőek, és kiegészítik a megfogalmazott stratégiai célokat, a Magyar Nemzeti Tanács és a közösségünk humán erőforrásaival, kapacitásaival és pénzügyi forrásaival összhangban.
Megállapíthatjuk, hogy a résztvevők tartósan részt kívánnak venni a stratégia megvalósításának folyamatában.”
Korhecz bejelentette, hogy a stratégia az MNT következő ülésén, október 18-án kerül napirendre.
Korsós Tamás főkonzul, aki az első perctől az utolsóig láthatóan érdeklődve hallgatta végig a tanácskozást, a következőket hangsúlyozta az ülés végén: „Nagy öröm számomra, hogy megszületett az oktatásfejlesztési stratégia. A vajdasági magyarság ezzel egy olyan közösség épülésére kapott esélyt, amely egyenrangú és egyenjogú Szerbiában, valamint egyenrangú a Kárpát-medence és a világ magyarjaival. A rendkívüli stabilitással bíró magyar kormány és társadalom teljes mértékben mögé fog állni ennek a kiváló, megvalósítható, megfogalmazható stratégiának. A főkonzulátus részéről kijelentem, hogy minden erőmmel megkísérlem támogatni a stratégiát”.
Balassa Julianna, a pancsovai Börcsök Erzsébet Vajdasági Módszertani Központ elnöke elmondta lapunknak, hogy a szórvány ügyét illetően kicsit megkésett a stratégia. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az előrenézés, a jövő a legfontosabb.
– A stratégia magába foglal minden olyan elemet, amely a szórvány részére is megoldást jelenthet. Egyedüli kételyem az iskolabusz-projekthez kapcsolódik. Ez egy igencsak kétélű kard lehet. Egyes településeken az iskolabuszoknak köszönhetően várhatóan valóban diákokat nyerünk, tartunk meg, máshol viszont fennáll annak a veszélye, hogy megszűnnek a magyar tannyelvű tagozatok. Dél-Bánátban ez a helyzet Hertelendyfalván. Ha itt belekezdünk az utaztatásba, akkor vége az iskolának. Ha viszont sikerül tenni még valamit, ha a stratégia gyakorlati alkalmazása során sikerül visszafordítani a dolgokat, akkor Hertelendyfalvát illetően is van még remény. Sándoregyházán viszont, ahol 30 éve megszűnt az anyanyelvű oktatás és csak anyanyelvápolás folyik, ott sokat jelentene a diákok utaztatása Székelykevére. Egy talán még nem megkésett javaslat, amit az illetékeseknek is továbbítok majd: a népesebb anyanyelvápoló csoportokból – például Kevevárán – iskolai tagozatokat lehetne szervezni, még ha osztatlan tagozatok formájában is. Tennivaló bőven van, a szórványban és máshol is. Egyébként, a stratégia vonatkozásában egyáltalán nem érezzük magunkat elhanyagolva – összegezte Balassa Julianna.
