A fogyatékkal élők foglalkoztatásáról szóló törvényt 2009 május végén fogadta el a Szerbiai Képviselőház, a jogszabály alkalmazása pedig egy évvel később, idén májusban kezdődött meg. A szóban forgó törvény pontosan előírja, hogy a munkaadók hány fogyatékkal élő személyt kötelesek alkalmazni vállalatukban. Szabadkán már most érezhető a törvény pozitív hatása: szeptember végéig több mint kétszer annyi fogyatékkal élő munkanélküli jutott munkához, mint tavaly egész évben – közölte lapunkkal Zlatko Panić , a Nemzeti Foglalkoztatásügyi Szolgálat szabadkai fiókintézetének igazgatója.
A 20 és 49 személyt foglalkoztató vállalatok egy fogyatékkal élő személyt kötelesek alkalmazni. Azoknak a munkaadóknak, akik több mint 50 személyt alkalmaznak, két fogyatékkal élőt kell felvenniük, majd minden következő 50 foglalkoztatott után újabb egy fogyatékkal élő alkalmazottnak kell munkát adniuk.
Az előírások betartását az adóhivatal ellenőrzi. Az a munkaadó, amely nem tesz eleget a törvénynek, a munkaügyi törvényben meghatározott minimálbér háromszorosát kénytelen büntetésként befizetni az újonnan alapított fogyatékkal élők foglalkoztatásának segítését támogató költségvetési alapba. Példának okáért: ha egy munkaadónak három fogyatékkal élő személyt kellett volna alkalmaznia, akkor háromszor kell kifizetnie az előbb részletezett büntetést.
A törvény fontosságának érzékeltetése végett meg kell említeni, hogy Szerbiában nagyjából 700 ezer fogyatékkal élő személy él, közülük mintegy 300 ezer személy munkakorú. Ennek ellenére a 300 ezer személy közül csak valamivel több mint 20 ezernek van munkája. A fogyatékkal élők nagy része a létminimum határán, vagy az alatt él.
HATÉKONY JOGSZABÁLY
Zlatko Panić, a Nemzeti Foglalkoztatásügyi Szolgálat szabadkai fiókintézetének igazgatója lapunknak elmondta, hogy azok számára, akik nem szeretnének fogyatékkal élő személyt alkalmazni, a törvény egyéb lehetőségeket is meghatároz.
– A munkaadó támogathat olyan vállalatokat, ahol fogyatékkal élőket alkalmaznak. A támogatás összege nem lehet kisebb, mint a minimálbér fele. A munkaadónak annyi fogyatékkal élő béréhez kell hozzájárulnia, ahány személyt neki kellene alkalmaznia. Abban az esetben, ha a munkaadónak egy fogyatékkal élő személyt kellene alkalmaznia, és ezt nem szeretné megtenni, akkor egy évre szóló üzleti együttműködésről szóló szerződést köthet egy olyan vállalattal, ahol csak fogyatékkal élők dolgoznak. Az együttműködési szerződés értéke nem lehet kisebb, mint a szerbiai minimálbér hússzorosa. Az is előfordulhat, hogy valamelyik munkaadónak már van fogyatékkal élő alkalmazottja, ez a személy természetesen megfelel a törvényes követelménynek – részletezte Panić. A folytatásban elmondta, hogy a foglalkoztatásügyi szolgálat a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alappal közösen megkezdte a fogyatékkal élők munkaképességének felmérését. Létrehoztak egy bizottságot, amelynek meg kell állapítania, hogy egy-egy fogyatékkal élő személy mely munkák elvégzésére alkalmas. A bizottságok a foglalkoztatási szolgálat helyi fiókintézeteiben végzik a felmérést a fogyatékkal élő személyek kérésére.
– A szóban forgó jogszabály már most sokat javított a fogyatékkal élők helyzetén. Szabadkán szeptember végéig 59 fogyatékkal élő munkanélküli személy helyezkedett el. Ehhez képest tavaly egész évben csak 21-en találtak munkát. Minden lehetséges módon igyekszünk javítani a fogyatékkal élők helyzetén és növelni versenyképességüket. Példának okáért, legutóbb számítógép-kezelő tanfolyamot indítottunk fogyatékkal élő személyek számára. Hiszünk benne, hogy mindenkinek van helye a munka világában, csak segíteni kell megtalálni ezt a helyet – nyilatkozta Panić.
VAN MÉG JAVÍTANIVALÓ
A szabadkai Vakok és Gyengén Látók Egyesületének titkára, Sava Papić közölte lapunkkal, hogy egyesületüknek 720 tagja van, legtöbbjük már nyugdíjas. A fiatalabb tagok szinte mindannyian dolgoznak, csak ketten munkanélküliek, de úgy tűnik, hogy a fogyatékkal élők foglalkoztatásáról szóló törvénynek köszönhetően ők is elhelyezkednek a közeljövőben, mesélte Papić. Megerősítette, hogy a foglalkoztatásügyi szolgálat munkatársai felkeresték az egyesületet és felajánlották a számítógép-kezelő tanfolyamon való részévételt az egyesület érdeklődő tagjainak.
Vetstajn János, az egyesület elnöke szerint a jövő mutatja meg, hogy a fogyatékkal élők által annyira várt jogszabály menyire könnyíti majd meg ezeknek az embereknek az életét.
– Ugyanakkor nem szabad elhallgatni, hogy a törvénynek köszönhetően a kevésbé súlyos testi fogyatékkal élő személyek könnyebben helyezkednek el, mint a súlyos fogyatékkal élők. Jónak tartom, hogy a törvény előírja a fogyatékkal élők megmaradt munkaképességének meghatározását. A munkaképesség felmérését a foglalkoztatásügyi szolgálat bizottsága végzi el. Így pontosan meg lehet határozni, hogy ki milyen munka elvégzésére alkalmas, ki képes önállóan munkát keresni, és kinek van ezen a téren is támogatásra szüksége – összegezte Vetstajn. A folytatásban elmondta, hogy több olyan vállalatra lenne szükség, ahol szinte kizárólag fogyatékkal élőket alkalmaznak. Szegeden működik egy ilyen állami alapítású üzem, ahol 150 fogyatékkal élő személy dolgozik.
Vetstajn szerint ez követendő példa, és Szerbiában is megvalósítható lenne. Országunkban eddig csak Belgrádban működik ilyen üzem. Különösen a vakokat illetően új szakmák meghonosítására is szükség lenne, véli Vetstajn.
– Ha az állam a fogyatékkal élők foglalkoztatásának problémáját kizárólag a magánszférán keresztül kívánja megoldani, akkor elmarad a várt eredmény – szögezte le Vetstajn, végül pedig megjegyezte, hogy a fogyatékkal élők csupán egyet szeretnének: a társadalom értékes tagjainak érezni magukat és dolgozni.
