Répás Zsuzsanna
Budapesti tudósítónktól
Hat év után első ízben hívta össze a budapesti kormány a Magyar–magyar Állandó Értekezletet. Az anyaországi és a határon túli magyarság politikai vezetői pénteken ültek össze megvitatni az éppen aktuális nemzetpolitikai kérdéseket. Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkárságának helyettes államtitkára a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, mit is tart a hosszú ülésezési szünet után megtartott értekezlet legnagyobb jelentőségének.
– Örömteli, hogy idén november 5-én az Országház Vadásztermében hatéves szünet után végre ismét összeül a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), a határon túli és az anyaországi magyarság legfőbb fóruma. Régi adósságot törlesztünk ezzel, mind a határon túliak, mind magunk felé. Ugyanakkor megvan a gyakorlati jelentősége is, hiszen a január elsején életbe lépő egyszerűsített honosítási eljárás miatt a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, státustörvényként is ismert jogszabály módosítására is szükség lesz. A jelenlegi állapot szerint ugyanis azok a határon túli magyarok, akik megszerezték a magyar állampolgárságot, nem lennének jogosultak a törvény nyújtotta kedvezményekre. Aki felveszi az állampolgárságot, elveszíti a státustörvény alapján járó támogatásokat és kedvezményeket. Ennek megelőzése miatt van szükség a törvény gyors és széles körben leegyeztetett módosítására.
Ki és hogyan, milyen feltételek alapján válogatta ki a MÁÉRT résztvevőit?
– Szeretném leszögezni, hogy válogatás nem történt. A MÁÉRT-nak megvan a világos statútuma: a magyar nemzeti alapon álló, magyar identitással rendelkező, legitim szervezetek lehetnek a tagjai, vagyis azok, amelyek parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkeznek. Mi ezeket a szervezeteket hívtuk meg, amelyek el is fogadták a meghívásunkat.
Ki és milyen alapon választotta ki, hogy a MÁÉRT ülésén milyen témákat vitassanak meg a résztvevők?
– Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr még a nyáron küldött a határon túli magyar szervezeteknek egy levelet, amelyben felkérte őket, írják meg, hogyan képzelik el a MÁÉRT jövőjét. Az ezekre beérkezett válaszok megvitatására is sor kerül. Szó lesz továbbá a státustörvény módosításáról, illetve az állampolgársággal kapcsolatos kérdésekről. Megvitatjuk a Magyarország jövő évi uniós elnökségéből adódó feladatokat és lehetőségeket. Összegezve tehát azt is mondhatnám: a MÁÉRT forgatókönyvét az eddig feltorlódott problémák és a közös jövő építésének lehetőségei írták.
A MÁÉRT „újjáélesztése” lesz-e és ha igen, milyen hatással a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának működésére?
– Fontos, hogy megfelelő munkamegosztást hozzunk létre a két szervezet között. A párhuzamos munkavégzést a feladatkörök ésszerű és hatékony szétválasztásában látjuk megvalósíthatónak. A MÁÉRT alkalmas a konkrét, aktuális politikai viták lefolytatására, az operatív programok kidolgozására, míg a KMKF inkább a hosszú távú stratégiák kidolgozásának a terepe lehet.
