A Vajdasági Magyar Szövetség a 2010 és 2020 közötti időszakra vonatkozó területrendezési tervről és az alapítványokról szóló törvényjavaslatokra három módosítási indítványt nyújtott be, és ezeket a szerb kormány el is fogadta. A területrendezési terv e módon történő módosítása szoros összefüggésben áll a körzethatárok módosításával. Az alapítványokról szóló törvényjavaslat elfogadása két újdonságot foganatosítana meg Szerbiában: a jövőben nemcsak jogi, hanem természetes személy is létrehozhatna alapítványt, illetve az alapítványoknak nem kellene ajándékozási adót fizetniük.
TERÜLETRENDEZÉS ÉS KÖRZETHATÁROK
Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője elmondta lapunknak, hogy a párt módosítási indítványainak köszönhetően újabb lépést sikerült megtenni a körzethatárok módosítását illetően. A területrendezési tervről szóló törvény a legfontosabb fejlesztési témájú dokumentum, amelyről a parlament tárgyal, hangsúlyozta Pásztor.
– Az volt a legnagyobb probléma, hogy az elfogadás előtt álló területrendezési terv teljes mértékben a jelenlegi természetellenes körzethatárokra, illetve közigazgatási körzetekre épül. Módosítási indítványunk lényege az, hogy miután megváltozik a közigazgatási körzethatárokról szóló kormányrendelet, illetve miután Ada, Zenta és Magyarkanizsa nem tartozik többé az észak-bánáti körzethez, a kormány egy éven belül köteles módosítani és a képviselőház elé terjeszteni a területrendezési tervet. Ha a kormány nem fogadta volna el a módosítási indítványunkat, akkor a körzethatárok módosítása után a három szóban forgó község a területrendezési tervben 2020-ig továbbra is az észak-bánáti körzethez tartozott volna, ezzel pedig fejlesztési szempontból hátrányos helyzetbe került volna – összegezte Pásztor, aki azt is elmondta, hogy talán most már érthető, miért is olyan bonyolult visszaállítani a körzethatárokat.
Amíg 1992-ben egy tollvonással került Bánátba a három község, addig pillanatnyilag több mint tíz olyan jogszabályt kell módosítani, amelyek a körzethatárok logikájára épülnek, részletezte Pásztor, majd hozzátette, hogy eddig három törvényt sikerült ehhez kapcsolódóan módosítani.
NEM FIZETNEK AJÁNDÉKOZÁSI ADÓT
Az alapokról és alapítványokról szóló törvény több mint húszéves, ezért volt már időszerű egy új törvény kidolgozása, hangsúlyozta Pásztor.
– A jövőben az alapok alapítvánnyá alakulnak át, és nemcsak jogi, hanem természetes személy is létrehozhat alapítványt. Természetes személy eddig csak alapot hozhatott létre. A másik újdonság az, hogy a törvényjavaslat egyértelműen kimondja: az alapítványok a jövőben mentességet élveznek az ajándékozási adó alól. Tehát ha egy alapítvány valamelyik bevétele ajándékozásból, adományból, támogatásból származik, akkor azok után a bevételek után nem adózik. A törvényt elfogadása után 3 hónappal lép hatályba, majd onnantól számítva egy év áll a jelenleg működő alapok és alapítványok rendelkezésére, hogy alapszabályukat összhangba hozzák az új törvény rendelkezéseivel – foglalta össze a VMSZ képviselője. Hozzátette: a VMSZ egyik módosítási indítványa a törvényjavaslatban meghatározott közhasznú célok bővítését irányozza elő. A közhasznú célok közül, amelyekkel az alapítványok foglalkozhatnak, eredetileg kimaradt a tájékoztatás, a VMSZ ennek a hozzáírását kérte.
A párt másik módosítási indítványa az alapítványok elnevezésére vonatkozik.
– A törvényjavaslat értelmében a szerb nyelvű, cirill betűs írásmóddal feltüntetett elnevezést követően valamelyik kisebbségi nyelven is fel lehet tüntetni az alapítvány nevét. Ezt nem tartottuk pontos megfogalmazásnak. Mi azt javasoltuk, hogy bizonyos esetekben – ha az alapítvány neve a szerbhez viszonyítva idegen nyelvű szavat tartalmaz – annak elnevezését az adott nyelv eredeti alakjában is be lehessen jegyezni, illetve ne kelljen lefordítani. Ez többek között vonatkozik a nemzetközi alapítványokra, szervezetekre, mint mondjuk a Caritas, vagy azokra, amelyek elnevezésére a szerb nyelvben nincs megfelelő szó. Példának okáért: a Gyöngyösbokrétából nem lesz Biserni Buket – vázolta fel Pásztor.
A Szerbiai Képviselőház valószínűleg kedden szavaz a szóban forgó törvényjavaslatokról.
