Štefan Füle, az Európai Unió bővítési biztosa szerdán átadta Mirko Cvetković szerb kormányfőnek az Európai Bizottság által elkészített, az unióhoz csatlakozni szándékozó országok átfogó felmérését szolgáló kérdőívet. Füle reméli, hogy a szerb kormány él az adott lehetőséggel és befejezi a csatlakozáshoz szükséges reformokat. Varga László közölte lapunkkal, hogy ha Szerbia bizonyos területeket illetően nem hajtja végre minél előbb a szükséges reformokat, kedvezőtlenül alakulhat az EB véleményezése.
A kitöltött kérdőív a tagjelölti státus elnyerésének egyik fő feltétele. Füle belgrádi látogatása alkalmával elmondta: az EB Szerbia válaszai alapján dönti el, hogy az ország mennyire készült fel az uniós csatlakozásra. A kérdések nem térnek ki Koszovó problematikájára, viszont Belgrád és Prishtina együttműködésére igen, részletezte az EU bővítési biztosa.
– Nem azért jöttem Belgrádba, hogy több munkát hozzak az állami szerveknek és a polgároknak a reformok végrehajtását illetően, hanem azért, hogy „átadjam a remény üzenetét” – hangsúlyozta Füle.
Cvetković a találkozó után megtartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy ez a nap nagyon fontos Szerbia számára.
– Ez az első lépés a végleges cél, az uniós csatlakozás irányába – szögezte le a kormányfő.
Az államhatalom jól felkészült, egyetlen kérdés sem jelent majd meglepetést, közölte Ivica Dačić kormányalelnök.
PROBLÉMÁS TERÜLETEK
Mivel a kérdések az élet minden területét lefedik és igencsak szerteágazóak, ezért szinte az összes állami szerv és független intézmény részt vesz a válaszadási folyamatban, nyilatkozta lapunknak Varga László, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnöke. A parlament és a többi intézmény már fel is készült a feleletek kidolgozására, közölte Varga.
– A probléma nem is a válaszadással lesz. Van néhány olyan terület, amelyekkel kapcsolatban ha őszinte válaszokat kap az EB, akkor kedvezőtlen véleményt alkothat Szerbia csatlakozásával kapcsolatban. Maga a bővítési biztos is felsorolta ezeket a problémás területeket. A hallottak alapján a szerb államhatalomnak többek között a következő dolgokat illetően kell sürgős lépéseket tennie: a hágai törvényszékkel való együttműködés befejezése, illetve a szökésben lévő két hágai vádlott elfogása, a regionális együttműködés, valamint a Horvátországgal és Bosznia-Hercegovinával megkezdett megbékélési folyamat elmélyítése, a koszovói albánokkal folytatandó párbeszéd megkezdése, az igazságügy reformjával kapcsolatos hibák kijavítása, a bírósági hálózatokat illetően felmerült problémák elhárítása, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc elmélyítése, a pártok pénzeléséről szóló törvény elfogadása, a borítékolt lemondások kérdésének rendezése, valamint a vagyon-visszaszármaztatás – összegezte Varga. Hozzátette: ha a felsorolt területeket illetően Szerbia a következő hónapokban nem hajt végre reformokat és a jelenlegi helyzetnek megfelelően ad válaszokat, akkor az negatív előjelű országvéleményt eredményezne.
HÁROMFAJTA VÉLEMÉNY
Az EB három különböző országvéleményt dolgozhat ki, ezeknek három különböző következménye lenne Szerbiára nézve.
– Az országvélemény lehet negatív, ebben az esetben az EB sem a tagjelölti státust, sem a csatlakozási tárgyalások megkezdését nem javasolja. Az is előfordulhat, hogy a vélemény részben pozitív, részben negatív lesz. Ebben az esetben elképzelhető lenne, hogy jövő decemberben az EU állam- és kormányfői tagjelölti státust ítélnek meg Szerbiának, de nem tűzik ki a csatlakozási tárgyalások időpontját. 2005-ben ez történt Macedónia esetében. A harmadik, számunkra egyetlen elfogadható forgatókönyv szerint az EB pozitív véleményt ad, Szerbia jövő decemberben tagjelöltté válik, és kitűzik a csatlakozási tárgyalások időpontját is. Ha úgy járunk mint Macedónia, akkor az csak arra lesz jó, hogy egyesek erre építsék fel választási kampányukat. Óriási különbség van aközött, hogy valaki csak tagjelöltté vált, vagy már kitűzték számára a csatlakozási tárgyalások időpontját – vázolta fel Varga, aki tegnap alkalmat kapott arra, hogy néhány témával kapcsolatban ismertesse állásfoglalását Fülével.
KISEBBSÉGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS
Varga a bővítési biztosnak a megbékélési folyamat fontosságáról beszélt, illetve arról, hogy a szerb–magyar vegyes történészbizottságnak minél előbb el kellene kezdenie munkáját. A szerbiai parlament Európai Integrációs Bizottságának elnöke a kisebbségi jogérvényesítés terén történt előrelépések kapcsán is elégedettségét fejezte ki Fülének.
A válaszadás alkalmával Szerbiának nem éri meg szépíteni a dolgokat, hiszen az EB jövőre tényfeltáró bizottságot küld az országba, hogy leellenőrizzék az általuk kétségesnek tekinthető adatokat, válaszokat.
– A szerbiai közigazgatási intézmények azt gondolják, hogy az európai intézmények nem tudnak rólunk mindent. A valóságban sokkal többet tudnak rólunk, mint mi azt gondolnánk, még azt is tudják, amit mi magunk nem. Ezért nem éri meg valótlanságot állítani, mert az ellenőrzés nem marad el. Az őszinteség lenne a célravezető, meg az, ha az illetékesek a hangzatos nyilatkozatok helyett végre elkezdenének komolyan dolgozni – véli Varga, aki szerint a legjobb esetben Szerbia a jövő év márciusának végén küldi el válaszait az EB-nek. Ezután számítani lehet újabb, úgynevezett ellenőrző kérdéscsoportok kézbesítésére, végül a tényfeltáró csoportok látogatására, vázolta fel Varga.
– Az EB június végén kezdi el írni véleményét, amelyet várhatóan vagy októberben, vagy novemberben mutat be. Ha a vélemény pozitív előjelű lesz, akkor 2011 decemberében az EU-tagországok állam- és kormányfői csúcstalálkozójukon tagjelöltté nyilváníthatják Szerbiát, és kitűzhetik a csatlakozási tárgyalások időpontját – foglalta össze Varga, majd hozzátette: a szükséges reformok figyelmen kívül hagyása mellett Szerbia uniós csatlakozását illetően ebben a pillanatban egy rendkívüli parlamenti választás is végzetes lehet. Az teljesen felborítaná az előbb felvázolt menetrendet, szögezte le Varga.
Az EB által összeállított kérdőív 2483 kérdésből áll. A kérdőív 33 alfejezetet és 6 függeléket tartalmaz. A politikai kérdéscsoport többek között a következő területekre vonatkozik: demokrácia, jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása. A gazdasági kérdések az alábbi területekkel is foglalkoznak: piacgazdaság, makrogazdasági stabilitás, magánosítás, tulajdonjogi viszonyok, a szociális védelem rendszere és a versenyképesség. A kérdőív alfejezetei többek között a következő címeket viselik: az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, alapítói jog, közbeszerzés, igazságügy, oktatás, művelődés, médiumok, mezőgazdasági fejlesztés, élelmiszer-ipari biztonság, környezetvédelem, pénzügyi és költségvetési rendelkezések, egészségvédelem. A kérdőívet, majd később a válaszokat a kormány mindenki számára hozzáférhetővé teszi honlapján.
