Különböző felmérések szerint a kelet-közép-európai országokban rohamosan növekszik a civil szervezetek száma és jelentősége. A vajdasági magyar civil szféra jövőbeni erősödését és helyzetbe kerülését illetően fontos lépés volt, amikor a magyar nemzetitanács-választáson induló Magyar Összefogás listán a Vajdasági Magyar Szövetség jelöltjei közösen szerepeltek a civil szféra képviselőivel. Az újonnan alakult Magyar Nemzeti Tanácsban létrejött a konzultatív civil testület, a vajdasági magyar civil szféra működéséért felelős munkatestület. Ez a napokban elfogadta a Szülőföld Alap és a Szekeres László Alapítvány támogatási rendszerének megformálásáról szóló szakmai javaslatot. A javaslatról dr. Zsoldos Ferencet, a testület elnökét kérdeztük .
Melyek a legfontosabb újítások?
– Véleményünk szerint újra kellene választani a Szekeres László Alapítvány kuratóriumát, ez az MNT következő ülésén várhatóan meg is történik. A kuratórium valószínűleg 15 tagot számlál majd, öt tagot a civil konzultatív testület javasol. A kuratóriumnak reprezentálnia kell a teljes Délvidéket, így igazságosabban sikerülne elosztani a rendelkezésre álló pénzeket. Az alapítvány céljait szerintünk a következőkkel kellene bővíteni: formális és non-formális oktatást, illetve nevelést végző intézmények támogatása, civil szervezetek támogatása, tevékenységi körtől függetlenül az összes vajdasági magyar civil szervezet támogatása, magyar jellegű ernyőszervezetek támogatása, gazdaságfejlesztési jellegű, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások nyújtása magyar magánszemélyek, egyéni vállalkozások és gazdasági társaságok részére, ösztöndíjak és diákkölcsönök nyújtása magyar középiskolások, főiskolások és egyetemisták részére, véleményezés és pályázati lebonyolítás végzése más adományozó szervezetek részére. A kis összegű támogatásokat szinte teljes egészében civil keretté szeretnénk alakítani. A Szekeres László Alapítványnál eddig mindenki, tehát önkormányzatok, iskolák is pályázhattak kis összegű támogatásra. Azt hozzátenném, hogy javaslatunk értelmében a szóban forgó támogatásra magánszemélyek, példának okáért művészek, tudósok is pályázhatnának, viszont feltételként szükségesnek tartjuk a magyar választói névjegyzéken való szereplést. A kis összegű támogatások esetében két döntés-előkészítő tevékenységet végző szaktestületet hoznánk létre: a kulturális-oktatási és az általános szaktestületet. A szaktestületek 15 tagúak lennének.
Mi lenne az újítás pozitív hozadéka? Nem érzi úgy, hogy a civil szféra számára kedvező, ám mások számára talán hátrányos reformjavaslatok felháborodást válthatnak ki?
– A változás mindig magában rejti a konfliktust. A változással valaki nyer, valaki pedig veszít. Éppen az a demokrácia lényege, hogy ütköztessük az érdekeket. Mi megfogalmaztuk saját javaslatunkat, illetve a civilek érdekeit, és ez főleg a civil szférát illetően hordoz magában lehetőséget a pozitív változásra. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Szekeres László Alapítvány átszervezése nem kizárólag a mi javaslatunk alapján fog megtörténni. A többi szférának szintén meg kell fogalmaznia saját érdekeit, majd ezután el lehet kezdeni az egyeztetést. Véleményünk szerint hatékonyságot leginkább civil szervezetek segítségével lehet biztosítani, mivel esetükben valósítható csak meg a teljes magyar jelleg.
A Szülőföld Alap, illetve a magyarországi támogatási rendszer reformjával kapcsolatban milyen javaslatokat fogalmaztak meg?
– Eddig a kiírt támogatások javát a nagyobb intézmények szerezték meg, a civilek csak kevés forráshoz juthattak. Véleményünk szerint a Szülőföld Alap kereteit a jövőben nem tematikailag kellene felosztani, hanem a lehetséges pályázó személye szerint. Elképzelésünk szerint lenne egy intézményi, valamint egy civil szervezeti keret és harmadikként a kiemelt fontosságú tevékenységek kerete. A civil szervezetek támogatottsága esetében feltételnek kellene lennie, hogy azok szerepeljenek a Szekeres László Alapítvány regiszterében. Az egyéni támogatottság esetében pedig azt szeretnénk, ha a magyar választói névjegyzéken való szereplés lenne a feltétel. Fontosnak tartjuk, hogy a magyarországi támogatások csakis a vajdasági magyar lakossághoz jussanak el. A vegyes iskolák és a városi, illetve községi önkormányzatok támogatása helyett olyan magyar intézményi vagy civil szervezeti tevékenységeket kell támogatni, amelyeknek módjukban áll, hogy csak a magyar lakosságot hozzák helyzetbe. Véleményünk szerint az sem szerencsés megoldás, hogy a Szülőföld Alap forrásai eddig csak a központi költségvetésből eredtek. Sokkal jobb lenne, ha a források az egyes minisztériumok költségvetéséből különülnének el. Nem kellene minden egyes ország esetében egyazon módszer és általános prioritások szerint megvalósítani a támogatást, hanem figyelembe kellene venni a helyi sajátságokat is. Fontosnak tartjuk a vállalkozási támogatások megújítását is, de a kedvezményezetteket kötelezni kellene a magyar civil szféra összegszerű támogatására.
A Szülőföld Alap struktúráját illetően milyenek az elképzeléseik?
– A döntéshozatali mechanizmusban jelentős mértékben át lehetne venni az egykori Illyés Közalapítvány struktúráját. Ehhez létre kellene hozni egy vajdasági alkuratóriumot és annak szaktestületeit. Legitim módon megválasztott kurátorok és szaktestületek kellenek. Lényeges, hogy a vajdasági támogatásokról a vajdaságiak dönthessenek. Persze a formális, végső döntést a budapesti, kizárólag magyarországi döntéshozókból álló testület hozná meg, ugyanakkor a vajdasági pályázók vonatkozásában minden egyes döntés esetében köteles az MNT, illetve a vajdasági alkuratórium javaslatát kikérni. Javaslatunkat egyébként az MNT elnöke továbbítja a magyarországi illetékeseknek.
