2024. július 18., csütörtök

Kedvezőtlen kép Szerbiáról

A hazai civil szervezeteken és egyes politikai pártokon kívül az Európai Unió sem üdvözli, hogy Szerbia nem vesz részt a Nobel-békedíj átadásán

A Szerbiai Képviselőház Külügyi Bizottsága tegnap jelentést követelt Vuk Jeremić külügyminisztertől, hogy miért döntött a Nobel-békedíj átadásának bojkottálása mellett. A Liberális Demokrata Párt szerint a pénteki rendezvény bojkottálása a szerb külpolitika erkölcsi szégyene. A hatalmi koalíció tagjai közül szintén nem mindegyik párt ért egyet a Külügyminisztérium döntésével. A Szerb Megújhodási Mozgalom és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga szerint a kormánynak felül kellene vizsgálnia a Külügyminisztérium döntését.

Emlékeztetésképpen: kedden derült ki, hogy tizenkilencedmagával Szerbia külügyi képviselője nem vesz részt pénteken Oslóban a Nobel-békedíj átadásán. Jeremić kedden azt válaszolta az újságírók „miért” kérdésére, hogy Szerbia számára Kína az egyik legjelentősebb partner. Minden döntésünket nemzeti érdekek vezérlik, nyilatkozta a külügyminiszter.

A Nobel-békedíj bizottság az idén Liu Hsziao-po kínai irodalomtörténésznek, esztétának, emberi jogi aktivistának ítélte oda a díjat. A díjazottat tavaly decemberben szülőföldjén államellenes felforgatás vádjával tizenegy év börtönre ítélték, mivel bíráló esszéket publikált a Kínai Kommunista Pártról, és 2008-ban ő volt a kezdeményezője a demokratikus reformokat követelő Charta 2008 kiáltványnak.

Božidar Đelić európai integrációért felelős kormányalelnök szerint a döntés összhangban áll az ország politikájával és érdekeivel.

A civil szervezetek és független szervezetek nem értenek egyet a hivatalos állásfoglalással. Sonja Licht, a belgrádi Politikai Kiválóság Alapítvány elnöke tévesnek nevezte az ország döntését.

– Az idei Nobel-békedíj díjazottja egy olyan országban küzd a békéért, az emberi és polgári jogokért, ahol emiatt szemmel láthatólag börtönbe kerülhet az ember. Olyan értékekért küzd, amelyek országunk számára is fontosak – fogalmazott Licht. Hozzátette: tudja, hogy a Külügyminisztérium nagy nyomásnak volt kitéve a végső döntés meghozatala előtt. Az a legnagyobb gond, hogy bár Szerbia az unióhoz kíván tartozni, képviselője mégsem lesz ott, ahol az EU összes országának képviselője megjelenik, hangsúlyozta Licht.

A Helsinki Bizottság, az Emberi Jogi Alap, a Belgrádi Emberi Jogi Központ, az Emberi Jogi Bizottság (JUKOM) és még három civil szervezet közös levélben követelte a szerb kormánytól, hogy utasítsa Szerbia norvégiai nagykövetét a rendezvényen való részvételre. Az Írók Fóruma hasonló kéréssel fordult a kormányhoz.

A Blic szerb nyelvű napilap értesülései szerint Szerbia azért bojkottálja a Nobel-békedíj átadását, mert így szeretné viszonozni Kínának, hogy az ország képviselője két évvel ezelőtt nem jelent meg, amikor Martti Ahtisaari vehette át a szóban forgó díjat.

Dr. Vojin Dimitrijević, a Belgrádi Emberi Jogi Központ igazgatója szerint Szerbiát túlságosan gyakran befolyásolják a befolyásos országok döntései, és túlságosan ritkán támogatja az emberi jogokért küzdő személyeket.

Eduard Kukan, az Európai Parlament Délkelet-Európában illetékes bizottságának elnöke szerint a szerb külügy döntését kedvezőtlen üzenetként fogadják Brüsszelben.