Valamivel több mint két évvel ezelőtt, amikor a Magyar Szó akkori főszerkesztője beszélgetésre hívott egy megüresedett újságírói munkahely kapcsán, a következő mondattal fogadott: „Sokéves újságírói és szerkesztői tapasztalatom alapján kialakult bennem egy előítélet: nők nem valók a politika rovatra. A politikusokhoz és a politikához gyomor kell.”
Kezdeti csalódottságom és zavarom elhessegetése után sikeresen meggyőztem, hogy nekem igen erős a gyomrom és jó tűrőképességű is vagyok. Vannak napok, amikor legszívesebben falba verném a fejem, de végül esetleg csak egy golyóstoll röpül a szerkesztőség légterébe. Vannak pillanatok, amikor józan ésszel fel nem foghatom, hogy egyik-másik politikusnak, vagy látszat-politikusnak mi jár a fejében. Sőt, arra is gyakran rájövök, hogy egyeseknek közülük valószínűleg semmi sem jár a fejében.
Ezen morfondíroztam néhány nappal ezelőtt is. Elmesélem, hogy miért: a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nagybecskereki szervezete először Nagybecskereken a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület termében szeretett volna lakossági fórumot szervezni, ahol a magyar állampolgárság felvételének lehetőségéről esett volna szó. A VMDK később elállt a nagybecskereki helyszín ötletétől, mivel a művelődési egyesület elnök asszonya 100 dinár bérleti díjat kért székenként. A VMDK nagybecskereki és muzslyai helyi szervezete végül a muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben foglalt termet kedd este hét órára. A lakossági fórumot múlt hétfőn kezdték meg beharangozni, először plakátokkal, majd december 2-án a nagybecskereki Zrenjanin hetilap magyar oldalán és a lap honlapján is megjelent a hír a lakossági fórumról. Ekkor lépett a történetbe a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezete. A VMSZ szintén december 2-án értesítést tett közzé, hogy december 7-én, kedden, este 7 órakor a muzslyai Petőfi Sándor MME termében lakossági fórumot szervez az egyszerűsített honosítási eljárásról, amelyen szakelőadó a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának munkatársa lesz.
Eddig a történet nagyon is egyértelműnek tűnt: egyik vajdasági magyar pártunk egy közösségi érdekeket szolgáló rendezvényt szervezett volna, viszont egyik másik pártunk ellopta az ötletet és ellehetetlenítette a párt lakossági fórumát. Az újságíró azonban egy rendkívül hitetlenkedő fajta, ezért mélyebbre ástunk a történetben. Kiderült, hogy a nagybecskereki Petőfi MME elnök asszonya valóban bérletet kívánt megfizettetni a VMDK-val, mert mint mondta: „Senki nem kaphatja el ingyen a termet, legyen szó akármilyen közösségi és nemzeti érdekeket szolgáló rendezvényről is.” A VMSZ és az MNT is mindig bérletet fizettek, ezért a VMDK-val sem tehetett kivételt – magyarázta az elnök asszony, aki mellesleg VMSZ-tag. A muzslyai terembérlés körüli zűrzavarral kapcsolatban pedig úgy tűnik, hogy mégis a VMSZ foglalta le először a termet. Ezt nyilatkozta a helyi közösség tanácsának az elnöke, a helyi közösség titkára, a Petőfi Sándor MME titkárnője és a VMSZ helyi szervezetének az elnöke is. A felsorolt személyek azt is elmondták, hogy amint sikerült megegyezni a VMSZ-féle lakossági fórum időpontjáról, azonnal meghívót küldtek a helyi civil szervezeteknek. Felhívtuk az egyik muzslyai civil szervezet elnökét, aki megerősítette, hogy múlt hét hétfőjén kapta meg a meghívót és úgy tudja, hogy valóban minden civil szervezetnek meghívót kézbesítettek ki.
Mindezt kibogozni több órás telefonálásba és idegeskedésbe került. Először minden érintett nyilatkozni szeretett volna, majd később egymás után érkeztek a telefonhívások egyik és másik pártból is, hogy legyünk szívesek, ne foglalkozzunk a Magyar Szó hasábjain az üggyel. A témától enyhén elkanyarodva ezennel minden politikussal, közszereplővel és ember fiával, illetve lányával közlöm, hogy egy újságíró nem azért keres fel valakit a kérdéseivel, mert unatkozik, vagy mert nincs kivel beszélgetnie.
Most, amikor bölcs következtetéseket kellene mindebből levonni, megvallom, ez nehezemre esik. Képtelen vagyok felfogni, hogy kit mi vezérelt tetteiben, nyilatkozataiban.
Gyerekesség és komolytalanság. Szinte ez a két szó, ami mindennek kapcsán eszembe jut. Éppen ezért üzenném minden vajdasági magyar politikusnak, és mindenkinek, aki annak érzi magát: nőjenek fel! Versengjenek egymással, hiszen ez is része a politikának, de tegyék ezt érett, kevésbé gyomorforgató módon. Úgy, hogy az embereknek legyen oka önökre szavazni, hogy az emberek azt érezzék: önök azok, akik képviselni tudják kisebbségi érdekeiket. Merem állítani, hogy nagyon sokan kiábrándultak már önökből. Ne felejtsék el: ha nincsenek szavazók, önök sincsenek!
Nem lényeges, hogy ezúttal, ebben a történetben ki a rossz, és ki a jó. Azt, amit most az egyik megtett, holnap esetleg a másik teszi meg. Volt már rá példa.
Végül megjegyezném, hogy a két pártban egyesek mégis bizonyították hajlandóságukat az érettségre. Egy bölcs salamoni döntés értelmében a megtartott lakossági fórum szervezője nem a VMSZ, és nem is a VMDK, hanem a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusa volt. A fórumon mindkét párt képviselői rész vettek. Na ugye, hogy lehet közösen is.
