A törvényjavaslatba a magyar kormány a határon túli magyarságnak szánt eddigi támogatási rendszerek legjobb elemeit építette bele – mondta dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden a törvényjavaslat expozéjában.
Semjén szerint a Szülőföld Alap jogutódja által átláthatóbban és elszámolhatóbban valósulnának meg a kifizetések, illetve sokkal hatékonyabban lehet majd kihasználni az európai uniós alapokat. A kedvezőtlen demográfiai mutatók és az asszimilációs folyamatok miatt a Bethlen Gábor Alap támogatási rendszere az óvodásokra is kiterjedne, magyarázta Semjén. Az alap névválasztását a következőkkel magyarázta: „Bethlen Gábor, Erdély legjelentősebb fejedelme már 400 évvel ezelőtt is tudta, hogy a magyar megmaradás kulcsa az oktatás, a kutatás, a gazdaságfejlesztés, az együttműködés és a történelmi egyházakra alapozott intézmények fejlesztése”.
A Fidesz képviselői kijelentették, hogy a törvényjavaslattal sürgősségi eljárásban foglalkozik a magyar államhatalom, mivel szeretnék, ha a jövő évi költségvetésben már a Bethlen Gábor Alap szerepelne és hogy már január 1-jétől elindulhasson az új támogatási rendszer.
FONTOS TUDNIVALÓK
A Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egyesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert. A törvényjavaslat értelmében a támogatás kedvezményezettjei lehetnek: a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, magát magyarnak valló természetes személy; ha nemzetközi szerződés nem rendelkezik másként, akkor a természetes személlyel együtt élő házastárs és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek akkor is lehet kedvezményezett, ha nem vallja magát magyar nemzetiségűnek; magyarországi vagy szomszédos államban lévő önkormányzat; más állam területén működő azon szervezet, intézmény, amelynek Magyarországon vagy valamely más állam területén van székhelye; gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (ezen belül különösen mikro-, kis- és középvállalkozás).
Politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet nem jogosul az Alap támogatására.
Az előbb felsorolt kedvezményezettek többek között a következő célokra igényelhetnek támogatást: nevelés, oktatás, képzés, továbbképzés, tankönyv- és taneszköz-támogatás, ösztöndíj, a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával kapcsolatos tevékenység, gazdasági típusú – ezen belül kiemelten idegenforgalmi, vendéglátóipari, mezőgazdasági, környezetvédelmi és energiahatékonysági célokra, közoktatási, felsőoktatási, tudományos kutatást, fejlesztést végző intézmény, kulturális, tömegtájékoztatási, egyházi, szociális szervezetek tevékenységük pénzelésére. Az önkormányzatok alapfeladatuk ellátására, az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos felkészítő, tájékoztató tevékenység ellátására, magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítására is igényelhetnek majd eszközöket.
A támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtásával lesznek elérhetőek.
PÉNZELÉS ÉS ELLENŐRZÉS
A Magyar Köztársaság az alapot az állami költségvetésből és különféle adományokból tartaná fenn. A javaslat értelmében akármennyi adomány is folyik be évente, a költségvetésből mindig elkülönítenének annyi pénzt, hogy az alapban legalább 1 milliárd forint álljon rendelkezésre.
Az alap irányítását egy háromtagú bizottság végezné. Ennek a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár lenne a tagja. A bizottság számára egy kilencfős kollégium végzi a szakmai döntések előkészítését. A kollégium tagjait és elnökét a bizottság nevezi ki. A bizottság és a kollégium is a MÁÉRT elvi iránymutatásait figyelembe véve látja el feladatait.
A nemzetpolitikáért felelős miniszter évente legalább egyszer, de szükség esetén többször is köteles tájékoztatni a kormányt az alap előző évi tevékenységéről és működéséről. A miniszter beszámolóját az alap honlapján is nyilvánosságra kell hozni. A törvényjavaslat értelmében az alapot az Állami Számvevőszék évente kétszer ellenőrizné.
AZ ELLENZÉK KIFOGÁSAI
A Magyar Szocialista Párt kifogásolja, hogy a törvényjavaslat összeállítása előtt elmaradt az egyeztetés a határon túli magyarok képviselőivel. A kormány szándéka az, hogy minél szűkebb kör dönthessen az alap rendelkezésére álló teljes összegről, véli Szabó Vilmos, az MSZP országgyűlési képviselője.
– A Szülőföld Alapról szóló törvény előírta, hogy a támogatási összeg 90 százalékát pályázat útján kell odaítélni. Ez a mostani javaslatból kimaradt. Ebből az önző pártpolitikai célokkal meghozott törvényből nem születik nemzeti együttműködés – hangsúlyozta Szabó kedden az országgyűlés előtt.
A Jobbik emlékeztetett arra, hogy a korábbi támogatási rendszerben három kuratórium döntött a támogatásokról és ezek a határon túli magyar pártok és civil szervezetek segítségével készítették elő javaslataikat. Ez hiányzik a bemutatott törvényjavaslatból, véli a Jobbik.
Dorosz Dávid, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője szerint a bemutatott törvényjavaslat szövege 90 százalékban megegyezik a Szülőföld Alapról szóló törvénnyel. Dorosz szerint az „új” törvény csupán PR-trükk. Dorosz úgy gondolja, hogy a törvényjavaslatban felvázolt „szuper-ellenőrzés” miatt majd még inkább a kormány dönti el, hogy kik kaphatnak támogatást.
