A szerbiaiak 41 százaléka nem ismeri sem a saját nemzete, sem pedig a világ történelmét, derült ki egy idén elvégzett felmérésből. A megkérdezettek nemcsak hiányos ismeretüket bizonyították, hanem az is kiderült, hogy meglehetősen irreális módon tekintenek a múlt eseményeire. Mgr. Sanja Petrović Todosijević történész szerint az állam és a politikum feladata ezen változtatni.
– A történelem az élet tanítómestere. Annak a nemzetnek, amelynek nincs igaz történelme, illetve nem ismeri azt, jövője sincsen, mert hiányzik a folytonossága, a gyökerei.” Ha ennek az idézetnek a függvényében vizsgáljuk az IPSOS Strategic marketing és a Belgrádi Emberi Jogi központ közös felmérését, akkor a szerb társadalom jövője egyáltalán nem tűnik fényesnek.
Év elején az IPSOS Strategic marketing munkatársai 1086 nagykorú szerbiai lakost kérdeztek a világ és saját nemzetük történelméről. Az így kapott eredményeket egy történészcsoport elemezte ki.
A válaszadók a feltett kérdések 41 százalékára adtak pontos feleletet. A minta reprezentatív volt, a kérdések az ókortól a közelmúltig térnek ki a világ és Szerbia történelmére.
MENEKVÉS A TUDATLANSÁGBA
– Az átmenő osztályzathoz általában minden vizsgán a feltett kérdések 50 százalékára kell pontos választ adni. Ennek függvényében Szerbia polgárai megbuktak történelemből. Azt jónak tartom, hogy a polgárok elismerik tudatlanságukat. A felmérés eredménye mégis aggodalomra ad okot, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy Szerbiában a kocsmáktól a parlamenti szószékig szinte mindenhol történelmi példákkal érvelnek az emberek – nyilatkozta lapunknak Sanja Petrović Todosijević magiszter, történész, a felmérést elemző szakemberek egyike. Szerinte azért a legfiatalabb generáció ismeri legkevésbé a történelmet, mert az 1981 és 1992 között születettek, az úgynevezett „befagyasztott hagyományok korszakában” nőttek fel és élnek, amelyben lehetetlen megszabadulni a múlttól.
– Ezt nagyon találóan prof. Todor Kuljić fogalmazta meg a Generáció szociológiája című könyvében – mondta a történész.
A szerbiaiakat leginkább a Rigómezei ütközettel kapcsolatos tévhitek befolyásolták mindig is, véli Petrović Todosijević. Kijelentését többek között azzal indokolta, hogy a megkérdezettek legtöbbje e csatát tartja Szerbia legfontosabb történelmi eseményének, a török uralom alól való felszabadulást pedig az ország további fejlődése szempontjából legjelentősebb eseményként jelölték meg. Ugyanakkor a megkérdezettek legtöbbje azt már nem tudja, mikor szabadult fel Szerbia a török uralom alól.
– A megkérdezettek több mint 50 százaléka olyan eseményeket tart fontosnak, amelyek valamilyen módon a törökökhöz, illetve a török uralomhoz kapcsolódnak. Szomorúnak tartom, hogy a mai szerb társadalom szerint 1804 és 2010 között nem történt semmi lényeges. A távoli múlt történéseinek téves ismerete sokaknak egyfajta esernyő, vagy menedékhely a szembesülés elől. A polgárok nem akarnak szembenézni a valósággal és a tényekkel. Ha nem ismerjük a történelmet, akkor nem érthetjük meg a világot, sem a mellettünk élő embereket. Az iskoláknak is fontos szerepe van a helyzet javításában, az állam és a politikum felelőssége viszont még nagyobb. Amíg bizonyos történelmi események és személyiségek a politikai érvelések legfontosabb szereplői Szerbiában, addig a legjobb tankönyv sem változtathat a helyzeten – véli a történész.
AKARVA FELEJTENEK
Prof. dr. Vojin Dimitrijević, a Belgrádi Emberi Jogi Központ igazgatója szerint a hiányos történelmi ismeretek előítéletek és nacionalizmus kialakulásához vezethetnek. Ugyanakkor ez fordítva is érvényes, jelentette ki lapunknak Dimitrijević. Hozzátette: Szerbiában az utóbbi időben az előítéletek miatt nagyon sokan akarva nem ismerik a történelmet, vagy elfelejtik azt.
– A történelem téves magyarázása az egyik legkárosabb jelenség. A legkisebb ellenséges érzés is hatalmas erővel képes visszaütni. A médiumok, illetve a mögöttük álló nacionalista és hírnévre vadászó politikusok a volt Jugoszláviában nagyjából a múlt század nyolcvanas éveiben kezdtek visszaélni a történelemmel. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy ezzel a jelenséggel máshol is találkozhatunk. Az okos emberek dolga, hogy a jelenség ellen küzdjenek – összegezte Dimitrijević, aki szerint a médiumok mellett az iskolák okolhatók leginkább a szerb társadalom hiányos és téves történelmi ismeretei miatt.
A nemzetközi jog professzora nem biztos benne, hogy a magántulajdonban lévő, nyereséget hajszoló médiumok hajlandóak-e bármit is tenni a tények megváltoztatása érdekében. Ugyanakkor az állami médiumok kötelesek lépni, hangsúlyozta Dimitrijević.
– Fontos lenne, hogy a televízióadók igényesebb tudományos és történelmi műsorokat vetítsenek, az újságírói hivatást pedig kódexek védjék a sovinizmustól – véli Dimitrijević.
Kérdésünkre, hogy szerinte miért éppen az 1981 és 1992 között született fiatalok ismerik legkevésbé a történelmet és a volt Jugoszlávia területén zajló háborús összecsapásokkal kapcsolatos tényeket, a nemzetközi jog professzora a következőket válaszolta: „Mert téves időszakban nőttek fel. Emlékszem, hogy a kilencvenes évek elején kicsi gyerekek egyenruhába öltöztetve énekelték Baja Mali Knindža, a kilencvenes évek egyik ismert turbofolk énekese dalait.”
_________________________________________________________________
Tesla, Tito, Hitler
A felmérésben a legfiatalabb generáció – ebben az esetben az 1981 és 1992 között születettek – érték el a legrosszabb eredményeket. Ők és a többi megkérdezett is a '90-es évek háborús történéseivel kapcsolatban adták a legtöbb pontatlan választ. A legtöbb pontos válasz a szocialista korszakkal kapcsolatos kérdésekre érkezett.
A megkérdezettek legtöbbje a II. világháborút tartja a világtörténelem legfontosabb eseményének, bár a többség azt már nem tudta megmondani, mikor kezdődött és mikor végződött az. A felmérésben résztevevők legfontosabb történelmi személyiségnek világszinten Nikola Teslát jelölték meg. Ebben a kategóriában második helyen Josip Broz Tito, harmadik helyen pedig Adolf Hitler végzett.
A megkérdezettek 45 százaléka nem tudja, hogy Jézus születésétől kezdjük számítani a mostani időszámítást. A felmérésben résztvevő polgárok 40 százaléka azt hiszi, hogy Montenegró 2006 előtt soha nem volt független állam. A válaszadók 58 százaléka nem tudta, hogy hol keletkezett a cirill írásmód. A megkérdezettek 24 százaléka azt hiszi, hogy a II. világháború idején Szerbiában a legtöbb zsidó megmenekült a haláltól, mivel a szerbek megmentették őket.
A '90-es évek délszláv összetűzéseiről a megkérdezettek többsége azt nyilatkozta, hogy a háború kitöréséért Slobodan Milošević okolható, második felelősként pedig Franjo Tuđmant jelölték meg. A megkérdezettek 14 százaléka úgy véli, hogy Dubrovnikot nem is bombázta senki, 41 százalék pedig téves választ adott. Srebrenicával kapcsolatban 30 százalék azt válaszolta, hogy a boszniai városkában muzulmán polgárokat gyilkoltak meg, szintén 30 százalék pedig nem tudja mi történt ott.
