Ljubica Kiselički, Szabadka város polgármestere, oktatási és művelődési kérdésekkel megbízott tanácsadója is részt vesz előadóként Belgrádban, a Világbank által szervezett nemzetközi tanácskozáson. A szabadkai általános iskolai hálózat ésszerűtlenségét bemutató elemzésről, az ennek áthidalásával kapcsolatos elképzelésekről tart majd előadást, hallottuk egy pénteki sajtótájékoztatón.
Mint ezt követően elmondta: felkérte a Magyar Nemzeti Tanácsot és a Horvát Nemzeti Tanácsot, hogy készítsék el javaslataikat, szerintük hogyan kellene racionalizálni az iskolahálózatot Szabadkán, amely az adott nemzeti közösség érdekeinek megfelel.
– Figyelembe vesszük, hogy a nemzeti tanácsok mit szeretnének, s ezzel összhangban végezzük el az iskolahálózat racionalizációját. Nem várhatjuk ugyanis felkészületlenül 2010-et, amikor a diákok száma, nem pedig a tagozatok száma alapján történik az oktatásügyben a finanszírozás – hallottuk Ljubica Kiseličkitől. Mint ismeretes, a minisztérium a 25-ös osztálylétszámot tartaná követendőnek.
– Úgy gondolom, ha három városi iskola igen közel van egymáshoz, akkor sokkal megfelelőbb a diákok iskolabusszal való szállítása, mint az, hogy a gyerek osztatlan, tehát kombinált tagozaton 5-6 társával együtt üljön, s hallgassa, az idősebb vagy fiatalabb társai mit tanulnak, hogyan felelnek. Meggyőződésünk, hogy nem a diákok érdekeit szolgálja az, ha 10-nél kevesebben vannak egy osztályban. Pedagógiai-pszichológiai szempontból a néhány fős osztály nem jó megoldás. Hogyan lehet zenéből, testnevelésből, matematikából, fizikából, kémiából – minden tárgyból, ahol csoportokra kell osztani a diákokat, csapatmunka folyik – órát tartani néhány tanulóval? Akkor már jobb, ha a tanulót a diákbusz felveszi a ház előtt, s elviszi a korszerűen felszerelt iskolába, ahol megfelelő oklevéllel rendelkező szaktanár foglakozik vele – magyarázta Ljubica Kiselički. Adatai szerint Szabadkán öt olyan iskola van – a városközpontban is –, amelyben egyetlen okleveles matematikatanár sincs, teljes egészében nem megfelelő iskolai végzettségűek tanítják a matematikát.
Sok pedagógus retteg attól, hogy munkanélkülivé válik.
– A rendelkezésre álló adatok alapján nem félünk a munkaerő-feleslegtől: igen nagy számban válnak nyugdíjjogosulttá a pedagógusok, s szükségünk lesz olyan pedagógusokra is, akik az iskolabuszban gondot viselnek a diákokról, arról, hogy ebben az utcában melyik gyerekeket kell felvennie a járműnek, akik a napköziben foglalkoznak a gyerekekkel. Először legalább három iskolában szeretnénk bevezetni, hogy csak délelőtt járjanak a gyerekek iskolába, ott megtanulják a leckét, s a 9-től 4-ig dolgozó szülők nyugodtak, hogy gyerekük biztonságban van. Ez még csak ötlet, hogy például az egyik iskolában tanulnának az alsósok, a szomszédos létesítményben a felsősök, persze a mostaninál népesebb tagozatokon, csak délelőtti váltásban. Egy közös iskolavezetés, egy szakszolgálat lenne. Tehát, nem hiszem, hogy lenne munkaerő-felesleg. Kivéve a szakképesítés nélkül dolgozókat, velük szemben nincs kötelezettségünk, mert ők most sincsenek állandó munkaviszonyban, határozott időre foglalkoztatják őket. Azt fontosnak tartjuk, hogy az így megtakarított összeget hagyják meg Szabadka költségvetésében az oktatásügy számára, hogy az iskolákra, az oktatás korszerűbbé tételére és a diákutaztatás költségeire fordíthassuk.
Mint beszélgetőtársunk megjegyezte, ha igény lesz rá, akár már ősztől beindulhat az iskolabusszal való diákszállítás. A kétszakos tanárképzés is fontos lenne, ám ehhez például az kell, hogy az oktatási törvényben szerepeljen az a kitétel is, hogy elismerik a kétszakos pedagógusképzés keretében oklevelet szerzett általános iskolai tanárok diplomáját is.
