A sporttalálkozón a tanítók, tanárok mellett a szabadkai Népszínház csapata is több sportágban vetélkedett
Szabadkán tartotta pénteken estefelé ülését a Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezetének köztársasági bizottsága. A szakszervezeti vezetés is részt vett ugyanis másnap, szombaton a pedagógusok palicsi sporttalálkozóján. A palicsi Miroslav Antić iskola már harmadik éve házigazdája ennek a rendezvénynek, amelyen labdarúgásban, röplabdában, kosárlabdában, pikádóban, asztaliteniszben és halászléfőzésben mérik össze ügyességüket a pedagógusok, valamint egyes művelődési intézmények dolgozói is. Idén volt a legtömegesebb az említett pedagógus-szakszervezet szabadkai bizottsága és az Önálló Szakszervezetek Szövetsége szabadkai tanácsa által szervezett rendezvény: 600-an gyűltek össze Vajdaságból, Belgrádból, de például Debrecenből is ellátogatott az Eötvös utcai iskola csapata. E sportnapon a testmozgás mellett alkalom nyílik a barátkozásra, szakszervezeti ügyek megbeszélésére is.
Branimir Pavlović, a Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke a szombati sporttalálkozó megnyitóját követően érdeklődésünkre elmondta, a pénteki ülésen szó volt például arról, hogy új kerettörvény készül az oktatásügyben: ez szabályozná többek között azt, hogy ne a tagozatok száma, hanem a tanulók létszáma alapján történjen az iskolák finanszírozása. Ez nagyon kedvezőtlenül hatna azokra a környezetekre, ahol kevés a gyerek. A szakszervezetek sérelmezték, hogy a minisztérium a képviselőiket nem vonta be a törvényszöveg előkészítésébe, de most sikerült megszerezni a törvénytervezetet, s szakmunkacsoportot alakítottak, amely megteszi javaslatait. Jövő pénteken a három legnagyobb pedagógus-szakszervezet vezetői a szerbiai oktatásügyi minisztériumban tárgyalnak e témáról is. Branimir Pavlović elmondta: most folyik a kompromisszum keresése az egyetemi karokat, szakközépiskolákat, diákotthonokat érintő megvonás ügyében. Mint ismeretes, az említett intézmények körében elkeseredést váltott ki, hogy saját jövedelmük 40 százalékát be kell fizetniük a köztársasági költségvetésbe, pedig ez a bevétel a működésükhöz fontos kiadások fedezésére, az oktatás korszerűsítésére kell. Most szó van arról, hogy nem 40, hanem csak 24 százalékot kellene befizetniük a saját jövedelmükből az államkasszába, a különbözetet képező 16 százalékra pedig olyan megoldást javasolnak kormánykörökben, hogy ennyivel kevesebbet kapnának ezek az intézmények anyagi költségeik fedezésére (most van olyan fakultás, amely a minisztériumi juttatásból a számlák egynegyedét tudja fizetni). Mint Jovo Gavrić, az oktatásügyi dolgozók tartományi érdekvédelmi szervezetének vezetője megemlítette, ez az újvidéki karoknál még nagyobb probléma, hisz a tartományi székvárosban a kommunális költségek magasabbak, mint Belgrádban.
