Harminc év bizonygatás után hozott a Szabadkai Kerületi Bíróság ítéletet Radivoj Milutinović Mujo ügyében. A bírósági döntés törölte a kerületi bíróság 1977-ben és a Tartományi Legfelsőbb Bíróság 1979-ben hozott ítéletét, azaz gyakorlatilag rehabilitálta Mujót. Mindez még 2007 -ben történt.
Elhíresült becenevén „Mujo tolvajt”, a szabadkai Pionir édességgyár egykori igazgatóját akkor törvénytelen vagyonszerzésért ítélték 20 évre, és vele együtt 47 szabadkai, adai, zentai, horgosi, magyarkanizsai, martonosi, oromi, oromhegyesi polgárt. Mujo azóta is folytatja harcát – immár értük.
– Közülük 15-öt később felmentettek, nem tudni, miért, ahogyan azt sem, hogy a többieket miért nem, hiszen mindannyian ártatlanok voltak. A többiek a büntetésük legalább felét leülték. Ezúttal kérek nyilvánosan elnézést tőlük, mindazoktól, akik közül sokukkal még csak nem is találkoztam soha, viszont ellenük vallottam, mert annak idején erre kényszerítettek, vagy a családomat hurcolták volna meg.
Miért folytatja ezt a küzdelmet, miután saját magát sikerült tisztáznia? Mi a hajtóerő?
– Egy történettel szeretnék válaszolni. Szüleimmel és nyolc testvéremmel Horgoson éltünk egy kis házban, szegény körülmények között. Templomba és hittanra jártunk. Apám díjbeszedő volt a piacon, amíg egyszer a kommunisták be nem idézték, s azt mondták, „vagy a templom, vagy a párt”. Apám válasza ez volt: nem adom a hitemet egy vacsoráért. Hát ez most az én válaszom is: nem adom a hitemet egy vacsoráért! Addig nem nyugszom, amíg az összes többi ártatlan embert, aki ellen kényszerből vallottam, nem rehabilitálják.
Mit tud tenni az érdekükben?
– A folyó év május 28-án Szabadkán lezajlott tárgyaláson bizonyítékokkal támasztottam alá, hogy a 47 személyt ártatlanul ítélték el annak idején, ezért őket is rehabilitálni kell, akárcsak engem. Isten segítségével, hiszem, hogy hamarosan mindannyian felmentést kapnak. Annak ellenére, hogy tudom, még mindig a kommunisták gyermekei bíráskodnak. Ha ez meglesz, az anyagi kártérítésért harcolunk majd, én 52 millió eurót követelek mindazokért az anyagi és erkölcsi károkért, amiket okoztak az elmúlt hatvan év alatt.
Nemrég éhségsztrájkba kezdett Belgrádban. Meddig tartott és milyen eredménnyel járt?
– Az éhségsztrájkot abbahagytam, mert akkor érkezett meg Belgrádba az Egyesült Államok alelnöke, s megkértek, fagyasszam be a sztrájkot. Én törvénytisztelő polgár lévén eleget tettem a felkérésnek, de ez nem jelenti azt, hogy feladtam a harcot, továbbra is küzdök a Pionir édességgyárért és a törvénytelen magánosítás eltörléséért.
Radivoj Milutinović elmondta még, tegnap levélben értesítette őt a Legfelsőbb Bíróság, hogy levelének hatására – amelyben azt kéri, hogy ezeket az ártatlanul elítélt polgárokat rehabilitálják, s az elkobzott vagyont származtassák vissza – a bíróság levélben fordul a szerb parlamenthez, és azt követeli, hogy azonnali hatállyal hozzanak döntést a rehabilitáltak kártérítésére vonatkozóan, hogy változtassák meg az előző rehabilitációról szóló törvény hiányosságait, s hozzanak törvényt a vagyon visszaszármaztatásról.
A tárgyalás a rehabilitálásról kedden folytatódik, de maga a tárgyalás zárt. Milutinović tiltakozott ez miatt, de elmondta, amennyiben nem sikerül nyilvánossá tenni, másnap sajtótájékoztatón számol be a történtekről.
