Öt éve már, hogy hat és fél évesen indulnak a gyerekek első osztályba. Mint már beszámoltunk róla: azóta, az országban egyetlen városként Szabadkán ezeknek az iskolaköteles gyerekeknek a 8–10 százalékánál egy évvel elhalasztják a beiskolázást. Legtöbb esetben a szülő kezdeményezésére, aki úgy találja, gyereke érzelmileg éretlen az iskolára. Ljubica Kiselički, Szabadka polgármesterének oktatási kérdésekkel megbízott tanácsadója most értesült az iskolaigazgatóktól először a problémáról, hogy évente az 1500 elsősből 150–160 gyerek nem saját korosztályával, hanem egy évvel később indul iskolába.
A sajtótájékoztatón arra kérték a szülőket, gyerekük érdekében ne késleltessék a törvény szerint iskolaköteles – tehát 2002. március 1. és a 2003. február 28-a között született – csemetéjük beiskolázását, ha a szakemberek iskolaérettnek minősítik a gyereket. Az óvodába a város költségén nem írathatja be újból, ha a szakember szerint már elsőbe kellene járnia.
Az általános iskola kizárólag egy szabványozott teszttel méri fel, iskolaérett-e a gyerek. Ha ezen nagyon rossz eredményt ér el, akkor javasolják, hogy halassza el egy évvel a beiskolázást.
– Ez 100 gyerekből 2-3, tehát mindössze 2-3 százalékról van szó, aki nem érett az iskolára. Tehát, a gyerekek döntő többsége alkalmas az iskolába indulásra. A szülő azt hiszi, fel tudja mérni, hogy iskolaérett-e a gyereke, tehát megkérdőjelezi a szakember véleményét. Szülői kérésre küldjük el a Fejlődési Tanácsadóba a gyerekeket, ők pedig elfogadják a szülők kérelmét, érveit – mondja Siflis Mária, a Majsai úti Általános Iskola iskolapedagógusa. Megjegyzésünkre, hogy sok szülő kímélni akarja gyerekét, egy évvel el szeretné halasztani, hogy több kilós iskolatáskát kelljen nap mint nap cipelnie.
NE IJESZTGESSÉK AZ ISKOLÁVAL
– Az a táska, amely a 6,5 éves gyereknek nehéz, jövőre is nehéz lesz. Nem árt kihangsúlyozni, hogy az elsős tananyag ehhez a hat és fél éves korosztályhoz van méretezve. Nincs osztályzás, nem drasztikus az átmenet az óvoda és az iskola között. A szülőnek meg kell értenie, törvényes kötelezettsége, hogy időben elinduljon a gyerek az iskolába – mondta Siflis Mária.
Fehérvéri Magdolna, a Széchenyi István Általános Iskola igazgatója is azt hangsúlyozza, ne féltse gyerekét a szülő, első osztályban év végéig van idő megtanulni írni, olvasni, számolni. A tanító ismeri tanulói képességeit, igyekszik azokhoz alkalmazkodva foglalkozni velük. Az is fontos, hogy ne ijesztgesse senki az elsőbe induló gyereket az iskolával. Nem csak az óvodában van napközi, hanem az iskolában is, reggel 7-től délután 4-ig ott tartózkodhatnak a gyerekek, megebédelnek, házi feladatot írnak.
A pedagógusok biztató szavai után érdemes megemlíteni, hogy 5000 dináros pénzbírságot fizet az, aki nem járatja gyerekét iskolába. Egyetlen feljelentés sem történt az elmúlt években. Nem is olyan egyszerű a gyerekek nyomára bukkanni, nincs olyan teljes nyilvántartás, amely a város minden egyes iskolaköteles gyerekét felölelné, hisz sok a betelepülő, sok gyerek más városok kórházaiban születik.
REFORM, VAGY CSAK TÖRVÉNY?
– 70 százaléka azoknak a gyerekeknek, akik számára az egy éves halasztást kérik a szülők, az iskolaköteles periódus utolsó két hónapjában születtek (tehát esetünkben 2003 januárjában és februárjában). A szülők nem is úgy élik meg, hogy ezzel késleltetik a beiskolázást, hisz még mindig a 7 éves kortól való iskolakezdés él a köztudatban. Úgy élik meg, hogy nem akarják idő előtt iskolába adni gyereküket. S az is tény, hogy a szülők azt érzékelik, a reformtörekvésekből nemigen valósult meg semmi – mondta Dujo Runje, a Naša radost Iskoláskor Előtti Intézmény pedagógusa. – Tehát meghozták a törvényes rendelkezést, hogy 6,5 éves kortól iskolaköteles a gyerek, de ezt nem kíséri egy átfogó, alapos reformja az oktatásügynek. A reform úgy jelentkezik a közvéleményben leginkább, hogy minden egyes tanév megkezdése előtt két héttel bejelenti a miniszter, hogy most 30 százalékkal csökkentik a tananyagot, és ezzel a diákok megterhelését is. Tehát, az alapkérdés: megreformált-e az oktatás? A szülők a gyerekük védelmében lépnek így fel, halasztást kérve. Persze, az elmúlt években visszakerültek hozzánk a napközis óvodai tagozatra, s ez nekünk óriási férőhelygondot jelentett – mondta beszélgetőtársunk.
– Csodálkozom, hogy az oktatási minisztériumból senki sem figyelt fel erre, hogy évente 120–160 gyerek nem indult el az iskolába. Ezzel a kérdéssel igen mélyrehatóan pszichológusoknak, pedagógusoknak, minisztériumi illetékeseknek kellene foglalkozniuk. Tévedés ne essék, akár 4 éves korban is elindulhatnak a gyerekek iskolába, csak épp annak az iskolának, a tananyagnak, a körülményeknek az életkoruknak, érettségüknek megfelelőnek kell lennie.
A Fejlődési Tanácsadóban minapi telefonbeszélgetésünk során azt mondja dr. Mirjana Malagurski, hogy amikor a szülő azzal érvel, hogy gyereke annyira retteg az iskolától, hogy éjjel bepisil, akkor bizony kénytelenek megadni a halasztásra az engedélyt. Gyakori a szitkozódás, fenyegetőzés a szülők részéről. Emlékeztetett arra, hogy hozzájuk az általános iskolák pedagógiai/pszichológiai szakszolgálatából küldik ilyen nagy számban a gyerekeket. |
