A Myrtill és a Swinguistique adott koncertet és kápráztatta el a telt házas közönséget a szabadkai Zsinagógában csütörtök este. A rendezvényre a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ szervezésében került sor. A zenekar fellépése során az eddig megjelent négy lemezük dalaiból hallhattunk válogatást, köztük saját zeneszámokat, átdolgozásokat, magyar szövegűeket, vidám, szomorú és szerelmes dalokat is. A zenekar énekesnője Micheller Myrtill, a magyar jazzvilág kiemelkedő alakja. A koncert előtt vele beszélgettünk.
– Ez a zenekar tíz éve alakult meg. A Swinguistique tulajdonképpen egy képzett szó, és valójában nem létezik. A swinggel azt gondoltuk jelezni, hogy milyen műfajban zenélünk, a szó többi része pedig egy francia képző, ezzel az irányvonalat jelöltük ki, legalábbis erre próbáltunk utalni tíz évvel ezelőtt. A jubileumunkat egy új lemezzel ünnepeljük, a bemutatókoncertjét februárban tartottuk meg Budapesten. Most az ezen található dalok is hozzáadódnak a repertoárunkhoz, de továbbra is játsszuk a régebbi „közönségkedvenceket” is. Mivel Piaf-lemezt is készítettünk, arról is hallhatóak zeneszámok a koncertjeinken, akárcsak magyar dalok, hiszen olyan albumot is kiadtunk. Vegyesnek mondható a repertoárunk. A Swinguistique zenéjét leginkább a francia manouche swing jellemzi, ami nagyon virtuóz és táncos lüktetésű. Főleg francia nyelven éneklek, de angolul és magyarul is – mondta Myrtill, aki beszélt a swing útjáról és arról is, hogy ő miért ezt a zeneműfajt választotta.
– Amikor az amerikaiak a második világháború idején elvitték Franciaországba az autentikus amerikai swinget, ezt meghallották a roma muzsikusok, elkezdték játszani, magukhoz alakították, és mondhatni európai hangzást is kapott a swing. Django Reinhardt nevéhez kötjük ezt a fajta zenét, aki gitáron tette nagyon népszerűvé. A vokális rész sokáig nem volt jellemző. Mivel francia nyelvet tanultam és abból diplomáztam, volt bennem egy igény, hogy ezen az irányvonalon haladjak tovább annak ellenére, hogy én is amerikai swingen nőttem fel. Úgy gondolom, hogy mindez jól összefonódott ebben a zenekarban – fejtette ki Myrtill, akinek elmondása szerint Szabadkán ezelőtt még nem lépett fel, de Vajdaságban már igen.
– Újvidéken az ottani szimfonikus zenekarral koncerteztem, egy francia esten. Ez még a Covid előtt volt. Nagyon jó élményként maradt meg bennem, habár korábban nem ismertük egymást a zenekar tagjaival. Ez izgalmas, mert egyébként mindig olyanokkal játszok, akiket ismerek. Nagy kihívás volt az egész, de nagyon jól sikerült. Jók az ilyen fajta kihívások, mert az új zenészektől, új zenei körülményektől új impulzusokat is lehet kapni. Főleg talán az számára, aki jazz-zenével foglalkozik, de minden bizonnyal más számára is. Nekem jazzénekesként ritkán akad alkalmam szimfonikus zenekarral énekelni – hallottuk Myrtilltől.
Ahogyan azt a továbbiakban Lukács Lillától, a VM4K kulturális referenségtől megtudhattuk, hamarosan jazzritmusban folytatják a szabadkai Zsinagógában sorra kerülő koncerteket, a tervek szerint a Kozma Orsi Quartet lép fel.
