Egyre több szülő igényli, hogy gyerekeit óvodába írassa. A túljelentkezés akadályokat gördít a Naša Radost Iskoláskor Előtti Intézmény elé. A szerencsésebb csemeték viszont nyelveket is tanulhatnak.
A Naša Radost Iskoláskor Előtti Intézmény igyekszik befogadni minél több lurkót, de egyes helyi közösségekben szinte leírhatatlan állapotok uralkodnak ezen a téren, mondja Dujo Runje, az Intézmény igazgatóhelyettese.
Hogyan birkóznak meg a túljelentkezéssel?
– Némileg csökkentettük a félnapos csoportokat, hogy egész naposakat indítsunk, mert ez iránt nagyobb az igény. A Vasutas helyi közösségben, illetve a Majsai úton, egy óvodával többet nyitottunk, mivel korábban több mint húsz gyereknek nem jutott hely. A Peščara helyi közösség Egészségügyi Központjában teret kaptunk arra, hogy két bölcsődét nyissunk az ambulancia épületében. Két olyan területen pedig, amelyek kapcsolatban állnak egymással, a Peščarán és a Zorkán, sikerült helyet szorítanunk minden érdekelt gyereknek. Ezzel talán eleget tettünk a szülők kéréseinek. Lehet, hogy nem épp abba az épületbe került minden egyes gyerek, amelybe a szülők szeretnék, de legalább alternatív megoldást nyújtottunk. Mintegy harminc szülő maradt még, akiknek gyermekei nem fértek be. Ez főleg azokra vonatkozik, akik nincsenek munkaviszonyban, hiszen előnyt élveznek a munkaviszonyban állók.
Mit tesznek a többnyelvűség fejlesztése érdekében?
– A Šumica óvodában már régóta működnek szerb–magyar vegyes csoportok. Ebben az évben új típussal startolunk, a szerb–angollal. Két csoportot nyitunk, a Prozivkán és a Zorka helyi közösségben. A szülők érdekeltek ez irányban, mert az angolt első osztálytól tanulják a diákok. Tavaly a Tolsztoj utcában három németül tanuló csoportot is indítottunk. Kettő szerb–német, egy pedig magyar–német. Igyekszünk ezeket a nyelveket elsajátíttatni a gyerekekkel. Természetesen itt nincs szó nyelvtanról és helyesírásról. A tanulás a beszédben nyilvánul meg, és a gyerekek egymástól is tanulnak játékon keresztül. Kiderült, hogy vegyes csoportoknál akkor érünk el legjobb eredményt, ha szétharmadoljuk szerb, magyar ajkú és olyan gyerekekre, akik mindkét nyelvet ismerik. Immár nemcsak hetente kétszer foglalkoznak majd az idegen nyelvvel, mint eddig, hanem minden nap 15–20 percet. A gyerekek ebben a korban rendkívül fogékonyak a nyelvekre.
Miért van túljelentkezés, amikor nem születik több gyermek, mint eddig?
– Régebben csak azok a szülők helyezték óvodába a gyerekeiket, akik erre rákényszerültek, mert dolgoztak. Manapság általános szükséglet az óvoda, függetlenül attól, hogy a szülő dolgozik-e vagy nem, esetleg feketén ügyködik vagy privát cégek munkása.
Melyek a város legproblémásabb területei, ami az iskoláskor előtti oktatást illeti?
– Korábban a város központjában észleltünk tömegesebb jelentkezést. Mostanában ott könnyebb helyet találni, mint pl. a peremvárosban, történetesen Sándorban vagy a Zorka helyi közösségben. Sándorban új házak épülnek, de ovik nem. Második probléma a Vasutas helyi közösség, ahol a szülőknek nincs lehetőségük bölcsődére, ezért arra kényszerülnek, hogy távolabb vigyék a gyerekeket. Számításaink szerint itt is kellene nyitni egy óvodát. Nehézségek adódnak Palicson is, ahol szintén szükség lenne egy objektumra. Folyamatban van egy épület adaptálása Sándorban, amely kibővítve kielégítené az ottani szülők igényeit. Problémás kérdés a Sugárút, a Kiserdei rész is, ahol szintén új épületek emelkednek a magasba, de az iskoláskor előtti intézmények ezt nem követik. A probléma tehát az, hogy nem épültek új objektumok a kilencvenes évek eleje óta. Egyik megoldás talán az lenne, ha csökkentenék az iskolákban az osztályokat, és ott nyílnának óvodás tagozatok.
