Heves reakciókat váltott ki Belgrádban az Európai Unió legújabb Oroszország ellen irányuló szankciós csomagjának egyik, Horvátország kérésére előbb jóváhagyott, majd – az uniós döntéshozáshoz közel álló források szerint – halasztott, így csupán lehetségesnek számító döntése. Történt ugyanis, hogy Zágráb javasolta az orosz kőolaj adriai JANAF vezetéken keresztül történő szállításának betiltását, ami azt jelentené, hogy Szerbia sem vásárolhatna orosz energiahordozót horvát közvetítéssel, az energiaellátása ekképpen veszélybe kerülhetne, vagy legalábbis sokkal többe kerülne, egyes számítások szerint, több százmillió euróval növelné a költségeket, mert a nem orosz forrásokból beszerzett kőolaj már jelenleg is 20 százalékkal drágább.
A döntés híre idehaza alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, s tovább bonyolította a horvát–szerb kapcsolatokat is. Ana Brnabić kormányfő úgy fogalmazott, a horvát kérés nyílt ellenséges akció, valójában nem Oroszország elleni szankciónak, hanem Szerbia elleni intézkedésnek számít. Mint mondta, a javaslat és a döntés botrányos, Szerbiát arra kényszeríti, hogy drágább forrásokból szerezze be az olajat, miközben egyes uniós államok kivételt képeznek, hogy ne kerüljön veszélybe gazdasági stabilitásuk. Ezek az országok, húzta alá Brnabić, egyébként is élvezik az uniós forrásokból érkező támogatásokat, Szerbia pedig sem ilyen támogatásból nem részesül, sem megfelelő áron beszerezhető kőolajból. Ez egy horvát javaslatra elfogadott, Szerbia ellen irányuló szégyenteljes döntés, fogalmazott a miniszterelnök.
Hasonló hangnemben reagált Aleksandar Vulin belügyminiszter is, mondván, ez nem a nyolcadik uniós szankciócsomag Oroszország ellen, hanem az első szankciós csomag Szerbia ellen. Szerinte a horvát politika célkeresztbe vette Szerbiát, azt gátlások és rosszindulat definiálja, s lényegében az usztasa politika folytatásának számít. Gratulált Magyarországnak ahhoz, hogy sikerült kiharcolnia, ne vonatkozzanak rá az uniós kitételek, s meglepődve vette tudomásul, hogy Szerbia esetében nem lehetett ilyen mentelmi jogot elfogadni. Bulgária esetében is teljesen elfogadottnak számít, hogy az orosz finomító beszállítson orosz kőolajat, valamiért Szerbia esetében nem egyértelmű, hogy az itteni orosz tulajdonban álló vállalat megtegye ugyanezt, fogalmazott Vulin.
Andrej Plenković horvát államfő is élesen vágott vissza a szerbiai kijelentésekre reflektálva. Példátlannak és értelmetlennek nevezte a belgrádi megnyilatkozásokat, mint mondta, Szerbia nem marad kőolaj nélkül, csak nem orosz olajat importálna. Feltette a retori kérdést, miért engedné meg bárki, hogy Szerbia olcsóbb kőolajhoz jusson, mint az az állam, amelyiken keresztül azt szállítják. „Nem vagyunk mi sem bolondok”, fogalmazott Plenković, majd hozzátette, a szerb gazdaság nincs olyan rossz helyzetben, hogy ne tudna megoldani egy ilyen problémát. Szerinte Belgrádnak azt kell tudomásul vennie végre, hogy nem ülhet egyszerre két széken.
Fotó: Beta via AP
A nap folyamán a haza hírügynökségek olyan információk birtokába jutottak, hogy az EU elhalasztotta a döntés véglegesítését. Az új szankciós csomag december 1-jén lép életbe, addig még megvitatják a kőolajimportra vonatkozó részleteket az adriai vezeték esetében.
Az új javaslat arra vonatkozik, hogy a Nyugat-Balkán államai esetében ne vonatkozzanak a szankciós előírások, képezzenek kivételt az importtilalom alól, értékelte az uniós forrás, s leszögezte, december elseje előtt megszületik a végleges döntés. Olyan államokról van szó, amelyek fontosnak számítanak az EU számára, ezért figyelembe kell venni az érdekeiket, jelentette ki a diplomata. Ugyanakkor azt is fontosnak nevezte, hogy a külpolitikáját minden államnak össze kellene hangolnia az EU külpolitikájával, beleértve a szankciós politikát is, s nem tudja, Belgrád esetében ennek elmulasztása mennyiben lesz meghatározó egy kedvező döntés elfogadására nézve.
