Ingyen áll mindenki rendelkezésére, folyamatosan megújul és környezetkímélő – ez a szélenergia. Ezzel az alternatív energiaforrással működő berendezések hosszú időn át és automatikusan üzemelnek.
– A Jelen Vadásztársaság 4200 hektáron folytat vadgazdálkodást, ami valójában a csókai kataszteri község területe, ahol fácán, nyúl, őz és őzbak, valamint vaddisznó található. A vadászterület egyes részein nem volt víz, leszámítva a harmatot, ezért arrafelé jóval kevesebb volt a vad, amely nem, vagy kis számban található olyan vidéken, ahol nincs élelem és víz – magyarázta Jovan Vulović. – Ezért döntött úgy a vadásztársaság vezetősége, hogy kutakat fúrunk, amelyek fölé szélerőműveket emelünk, és a szél erejét felhasználva vizet szivattyúzunk a vaditatókba, ezáltal állandó jelleggel vizet biztosítunk a vadállomány számára. Ezt meg is tettük. A munkálatokat is az egyesület 26 tagjai végezte el a munkaakciókon. Az ötlet nem tőlünk származik, Padén láttunk egy szélerőművet, majd megbizonyosodtunk arról, hogy ez működik és hasznos. A két csókai szélerőművet is egy padéi lakatosműhelyben gyártották. A társaság vadászaival pedig munkaakción kutat fúrtunk, kibetonoztuk az alapot, amelyre felállítottuk a szélkerekeket. A szélerőművekkel működtetett kutak kiépítését 2008-ban kezdtük el, még az év tavaszán kifúrtuk a kutakat, elvégeztük a betonozást, majd valamikor áprilisban szereltük fel és helyeztük üzembe az objektumokat. Ha 24 órán keresztül fúj a szél, akkor a kutak vízkiemelő kapacitása 10 000 liter naponta. A kutakat állandóan körbejárjuk és ellenőrizzük, hogy van-e elegendő víz a vaditatókban. Még az ilyen aszályos időszakokban is van annyi víz a vadállomány számára, hogy az gond nélkül túlélje a szárazságot. A kút a szélenergiát használja fel azáltal, hogy a szél megforgatja a szélkereket, amely egy körhagyó tárcsa segítségével szivattyút működtett, ami kiemeli a vizet a föld felszínére. Egyáltalán nincs semmilyen energiaköltségünk, csak a szél energiáját hasznosítjuk. A kutak környékén pedig láthatóan több a vad. Megnövekedett a fácánok, illetve az őzek száma. Az utóbbiak létszáma nem nőtt, csak nagyobb létszámban gyűlnek össze az itató környékén. A fácánok száma azonban megnövekedett. Azok az egyedek, amelyek megjelentek az itató környékén, ott el is szaporodtak. Ez természetesen jó a vadgazdálkodás, illetve a vadászat szempontjából is. Úgy gondoljuk, hogy ezzel nemcsak az említett területen tudjuk tartani a vadállományt, hanem sikerül szaporítani a létszámukat is, illetve a vadállomány életfeltételei ezáltal sokkal jobbak, mint korábban. Időközben eldöntöttük, hogy idén felállítunk még egy szélerőművet, illetve azt tervezzük, hogy az elkövetkezőben évente legalább egy újabb szélenergiával működtetett kutat építünk ki. Ha tíz szélerőművet felállítanánk, akkor a csókai vadászterület egészén biztosíthatnák a vizet a vadállomány számára – közölte a vadásztársaság elnöke, aki hozzátette, még nem voltak szélerőműveik, lajtos kocsival hordták a vizet az állatoknak. Tavaly mintegy 100 köbméter vizet szállítottak a korábban kialakított vaditatókban, amelyek a szárazságban kiszáradtak.
A Jelen Vadásztársaság egyedüli jövedelme a vadászturizmusból származik. Jovan Vulović megjegyezte, hogy idén is érkeztek hozzájuk vadászok Ausztriából, Németországból és Spanyolországból. Mint mondta, a vadászturizmusból származó jövedelmet visszaforgatják a vadgazdálkodásba azáltal, hogy fácánokat engednek szét, gazdálkodáshoz szükséges objektumokat építenek, köztük szélerőművel működtetett itatókat és etetőket. A vadállomány takarmányozására évente 5 tonna kukoricát raknak szét, és 500-700 kg sót helyeznek el a területen. A vendég vadászok, állítása szerint, őzbakra vadásznak a csókai határban. A társaság elnöke elégedetten nyugtázta, és a csókai vadásztársaság jelentős eredményeként könyvelte el, hogy idén két érmes őzbakot lőttek ki a területükön, az egyik aranyérmes trófeával, a másik ezüstérmessel rendelkezett.
