Mit tud és mit tudhat meg rólunk, vajdasági magyarokról a világ?
Legyünk őszinték: egy ilyen kérdés megválaszolása – ha komolyan vesszük – jóval meghaladja egy kommentár kereteit is, fajsúlyát is. Terebélyes és átfogó tanulmányt lehetne, kellene írni erről a témáról. Mégis, néhány módszertani egyszerűsítés után legalább egy röpke látleletet lehet adni erről a mindeddig felfedetlen területről. Csak úgy kedvcsinálóként a jövőbeli nagy munkákhoz.
A világ ugyanis egyre inkább úgy viselkedik, hogy ha meg akar tudni valamit egy számára ismeretlen, távoli fogalomról, dologról, akkor azt a címszót egyszerűen beüti valamelyik keresőprogramba az interneten, majd a kapott találatok közül ráklikkel az elsőre (esetleg később a másodikra, harmadikra stb.). Ezek lennének tehát az imént említett módszertani egyszerűsítések, amelyek után máris eljutottunk odáig, hogy a kérdésünk így módosul: nézzük, mit tud rólunk a világ legismertebb internetes enciklopédiája, a Wikipédia? Mivel vizsgálódásunk tárgya nem az, hogy mit tudunk mi, magyarok önmagunkról, vagy egymásról, hanem az, hogy mit tud a világ rólunk, ezúttal hanyagoljuk a magyar oldalt (amely tartalomban, mennyiségben egyébként is a legszegényesebb). A Wikipédia a magyaron kívül még két másik nyelven, szerbül és angolul mutat be bennünket a nagyvilágnak.
Mindkét nyelven nagyjából ugyanazokat a dolgokat tudhatjuk meg a vajdasági magyarokról. A szerbiai Vajdaság tartományban élő második legnagyobb etnikai csoport vagyunk, majd következnek a népszámlálási adatok, százalékarányok Vajdaságra és egész Szerbia területére kivetítve. Magyarul beszélünk és a legtöbben közülünk római katolikus. A tartomány északi részén élünk tömbben (városok felsorolása és a magyarság részaránya bennük) és a déli részeken szórványban. A legnagyobb eltérés a szerb és az angol nyelvű oldal között a Történelem címszó alatt fedezhető fel. A szerb oldal néhány rövid és tömör mondatban foglalja össze ezt a kérdést, a 10. századtól eredeztet bennünket, amikor ez a terület még az akkori Magyarországhoz tartozott, a 16. században a török hódoltság miatt szinte kiürültek ezek a területek, majd a 17. és 18. századi Habsburg-uralom alatt jöttek a magyar újratelepítési hullámok – körülbelül ennyi. Ezzel szemben az angol oldal gyakorlatilag itt kezdi történelmi ismertetőjét és belemegy egy rendkívül hosszú, részletes és aprólékos betelepítési ismertetőbe, évszámokra, településekre, falvakra, már szinte nevekre bontva. Oldalakat visz el a magyar betelepítési hullámok ismertetése, majd jön Trianon, a második világháború, a magyar megszállás, az akkori megtorlások, a kommunista hatalomátvétel, a magyarok szerepe a hatalomváltásban, a partizán megtorlások, a '74-es autonómia, a délszláv háborúk stb. – egyszóval egy tényleg bő lére eresztett történelmi ismertető, melynek semleges voltát jó alaposan el is vitatják a témához hozzászólók az oldalon. De akárhogy is, visszatérve alaptémánkhoz: nagyjából ennyi az, amit megtudhat rólunk az az új-zélandi, amerikai, japán vagy madagaszkári látogató, aki szándékosan vagy véletlenül beüti a keresőbe: Hungarians in Vojvodina.
Persze van még egy-két érdekesség, amin el lehet csámcsogni. Az egyik például, hogy akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy mind a szerb, mind az angol oldal szerkesztője „irredentábbnak” bizonyult még nálunk, magyaroknál is, amikor az egyes helységnevek magyar megfelelőiről van szó, mert még olyan települések esetében is feltüntettek magyar megfelelőt, ahol azt maga a Magyar Nemzeti Tanács nem látta szükségesnek vonatkozó határozatában (például Zimonić-Ilonafalu, vagy Dušanovo-Zentaörs)! Aztán az is érdekes, hogy míg maga a magyar oldal nem, addig mind a szerb, mind az angol belemegy abba a mindig veszélyes és kétélű játékba, hogy felsorolja a „legismertebb vajdasági magyarokat” – ráadásul úgy, hogy a két lista között jelentős eltérések vannak! Ez azonban – mármint, hogy ki is a legismertebb vajdasági magyar – egy külön világ, egy külön téma, úgyhogy erről majd legközelebb.
