A héten a Tartományi Képviselőháznak a közigazgatás szervezésével és a helyi önkormányzatokkal foglalkozó bizottsága újból foglalkozott az önkormányzatok költségvetési eszközeivel. Már fél évvel ezelőtt hoztak egy ajánlást arra vonatkozóan, hogy köztársasági szinten tegyék lehetővé számukra, hogy a községek által megvalósított jövedelmet ésszerűen hasznosíthassák. Mgr. Fehér László t, a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselőjét és a bácsföldvári helyi közösség tanácsának elnökét kérdeztük, hogy jelenleg mi a helyzet ebben az ügyben:
– Az volt az ajánlatunk, hogy a bérbe adott állami földterületekért kapott pénzt, amely a községeket illeti meg, fel lehessen használni rendes költségvetési eszközként. Ugyanis a törvény azt irányozza elő, hogy ez az összeg csak céleszközként hasznosítható, s mivel a válság miatt egyébként is megnyirbálták a községi pénzforrásokat, meglehetősen nehéz helyzetbe kerültünk, s jó lenne a tőlünk elvett pénzt valamivel pótolni. Márpedig a termőföldek bérbeadásából befolyó összeg a rendelkezésünkre áll, viszont meg van kötve a kezünk, csak mezőgazdasággal kapcsolatos dolgokra lehet fordítani. Például mezőgazdaági utak javítására, csatornázásra, de mindez csak a határban, még benn a faluban vagy városban sem építhetők se az utak, se a csatornahálózat ebből a pénzből. helyViszont nekünk számos más gondunk van, például a hirtelen érkezett hideg miatt fűteni kellene az iskolákban, egészségházakban, vagy tatarozni azokat, hogy ne ázzanak be, esetleg a fizetésekre kellene sürgősebben a pénz.
Konkrétan az óbecsei községben hogyan néz ez ki?
– Nálunk az óbecsei községben több ezer hektár állami földterület van, ami a föld visszaszármaztatásának elmaradása miatt még mindig állami tulajdonban van, s nekünk jogunkban áll ezt kiadni. Nem kis terület, és ezt jobbára az óbecsei mezőgazdasági kombinát, a PIK bérli. Eddig nem is alkalmaztuk azt, hogy licitációval adjuk bérbe, mert előnyt élvezett a mezőgazdasági birtok, ugyanis óriási darab földterületeket bérelt. Meglehetősen szép összeget kapunk bérleti díjként, igaz, hogy a PIK az állammal köti meg a szerződést, és az összeg tetemes része az államé lesz, de a községet 40 százaléka megilleti, ami azt hiszem, hogy nem elvetendő. Tavalyról is vagy 30 millió dinár megmaradt, nem lehetett felhasználni, mert az önkormányzaton belül némi nézeteltérés támadt, és ezért nem szavazták meg a bérbe adott földért járó pénz felhasználási tervét, így ez az összeg átkerült az idei költségvetésbe. Idén pedig az év végéig még kellene, hogy kapjunk legalább 50 millió dinárt, meg ha ráadásul az új törvény szerint alkalmazzák a kifizetést, akkor még a jövő évre vonatkozó bérlet is járna nekünk. Ezek szerint legalább 80 millió dinár kerül a községi kasszába egy-két hónapon belül, ami egy óriási összeg, de mivel céleszközök, mi nem költhetjük arra, amire szükséges lenne.
Ez mindenképpen nagyot lendítene a községen...
– Igen, hiszen a 730 millió dinárra tervezett költségvetésünkből az állam lefaragott 140 millió dinárt. Ha mi ezt a 80 milliót, ami a földek bérbeadásából bejön, költségvetési eszközként használhatnánk fel, pótolni tudnánk a hiányt. Mondjuk a csatornaépítésre az idén 8 millió dinárt használtunk fel, ezt locsolási célra fordítottuk, az utak építéséhez most már késő van, itt a rossz idő, tehát nincs értelme a felhalmozódott pénzt ilyesmire költeni.
Viszont nem nyúlhatnak hozzá, hogy más szükséges dolgokra hasznosítsák.
– Nem, mert a törvény kötelez bennünket, pedig jön a tél, az iskoláknak, az egészségházaknak kellene a fűtésre, a közvállalat nincs felszerelve, például arra, hogy havazás esetén eltakarítsa az utakat, de szociális gondokat is megoldhatnánk ebből a pénzből, hiszen 800 adag ételt főzünk naponta, villanyt is lehetne fizetni belőle, sorolhatnám még, hiszen óriási gondok vannak nálunk a helyi közösségben is.
Ezért javasolták Önök fél évvel ezelőtt, hogy rendezzék ezt a kérdést. Mi történt azóta?
– A Tartományi Képviselőháznak a helyi önkormányzatokkal foglalkozó bizottsága küldött egy ajánlást az illetékes köztársasági minisztériumhoz, és kérelmezte, hogy engedélyezzék a pénzfelhasználást a községeknek a rendes működtetésre, amit abban az időben meg is ígért a bizottság elnöke – aki egyébként a Demokrata Párt tagja –, hogy elintéz. Állítólag beszélt Boris Tadić államfővel és más vezetőkkel, akik megígérték, hogy tesznek annak érdekében valamit, hogy ne fulladjanak be az önkormányzatok, a meglévő pénzt átcsoportosíthassák, és a jövőben ne legyen ilyen megkötés, hogy ezeket az eszközöket csak mezőgazdasági célokra lehet használni. Annál is inkább, mert ez szinte csak Vajdaságban van így, Szerbiában, főleg a nagyvárosokban nem földterületekkel rendelkeznek az önkormányzatok, hanem üzlethelyiségekkel, azt adják bérbe, és az abból befolyó pénzt arra költik, amire akarják. Mi hoztunk is erre vonatkozólag egy határozatot, amelyet a tartományban lévő összes polgármester aláírta, s mi ezt továbbítottuk a köztársasági illetékes minisztériumnak. Sajnos választ nem kaptunk, csak egy visszajelzést, hogy átvették. Most feltettük a kérdést, hogy mi van ezzel, megvan a vétív, hogy eljutott a megfelelő helyre, de a szokásos halogatás, időhúzás volt a válasz. Ezúttal a bizottságon úgy döntöttünk, hogy a pénzügyi, az önkormányzati és a mezőgazdasági minisztériumnál újból kérelmezzük a kérdés rendezését.
