Több mint egyéves vacillálás, időhúzás, az ellenzék gerjesztette ellenállás, a hatalmi párton belüli Vajdaság-ellenes hangulatkeltés, a centralista kiváltságokhoz való görcsös ragaszkodás, a kifogások tárházának felállítása és magyarázgatása után tegnap délután végre megtört a jég. A szerb kormány elfogadta a statútumhoz fűződő hatásköri törvény módosított változatát és azt a TVT, valamint a Tartományi Képviselőház elé küldte megtárgyalásra. A tartományi kormány pillanatok alatt döntött és jóváhagyta a jogi-technikai módosítást, most a vajdasági parlament térfelén pörög a labda.
Már hétfőn este lehetett tudni, hogy itt valami történni fog, hiszen a szerb kormány feltette a honlapjára a Vajdaság hatásköreiről szóló törvénytervezet munkaváltozatát. Noha bizonyos jelekből már előbb is következtethettünk erre, amikor több mint egy héttel előbb bejelentették, hogy november 7-én, szombaton a Tartományi Képviselőház jelentéktelen napirendi pontokkal ülést tart. Latolgathattuk, hogy vajon azért készül-e ez a képviselőházi összejövetel, hogy a hatásköri törvényről döntsenek, de biztosat nem lehetett tudni.
Lassan alakultak a dolgok. Amikor már azt hittük, hogy a szerb kormány a hatásköri törvényt jócskán megnyirbálva módosításra visszautalja a tartományi szervekhez, váratlanul a köztársasági képviselőház elé kerül, hogy azok áment mondjanak a törvényre és a statútumra is. Ezután a ligások makacsolták meg magukat, és azt kezdték emlegetni újra, hogy ők bizony nem hajlandóak igennel szavazni a megcsonkított okmányra. S lőn csoda, Cvetković kormányfő fogadta a kezelhetetlennek tűnő VSZL elnökét, és egyezkedett vele, sőt: alkut kötöttek. Ezek szerint ma már nemcsak az a szenzáció, hogy hamarosan több mint 150 új hatáskört vehet át a tartomány az államtól, hanem a Liga által kikényszerített négy pont is. Ezek szerint nem csökkenthető Vajdaság meghatározott hatásköreinek szintje, külön törvénnyel szabályozzák Vajdaság tulajdonát, lesz Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiánk és Újvidék megkapta a Vajdaság Autonóm Tartomány fővárosa címet.
Ha belegondolunk, jóformán minden maradt a régiben, a brüsszeli képviselet helyett gazdasági kirendeltség lesz, a nemzetközi szerződések megkötését pedig régiók közötti szerződések váltják fel, de ez talán elhanyagolható módosítás.
Mindez részben annak köszönhető, hogy a statútum megfogalmazói okosan és jól éltek a számunkra rossz alkotmány nyújtotta lehetőséggel, s megfogalmaztak mindent az okmányban, amit csak el tudunk képzelni. A szerb kormány pedig majdnem mindenre így vagy úgy rábólintott, de akkor felvetődik a kérdés, vajon mire volt jó egy az egyéves huzavona? Kinek kellett ez? Csupán azért, hogy a felszított indulatokat valahogy lecsendesítsék? Szombaton a Tartományi Képviselőház ülésén meghallhatjuk, hogy mik is lesznek azok a jogi-technikai módosítások, amelyekről szavaz majd az a tisztelt ház, amelynek képviselői kétharmados többséggel már elfogadták a statútumot. Ezt követően állítólag legfeljebb két hét múlva a köztársasági parlament tárgyalni fog a törvényről és a statútumról is. S ha így lesz, és elfogadják, felsóhajthatunk és ünnepelhetünk is.
