Bojan Pajtić (középen) Szlovákiát Magyarországként konferálta fel (Ótos András felvétele)
Ivan Gašparovič,Szlovákia elnöke kétnapos szerbiai látogatásának második napján, pénteken a péterváradi várban találkozott Boris Tadić államfővel. A nagy vitát kiváltó – három hónappal ezelőtt életbe lépett, de azóta sem alkalmazott –, a felvidéki magyarok szerint az európai normákkal összeegyeztethetetlen szlovák nyelvhasználati törvény körül kialakulthelyzet ismeretében kérte meg lapunk a szlovák államfőt, hogy mondja el véleményét a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvényről, valamint a Szerbiában élő nemzeti közösségek – ezen belül a szlovák közösség – jogairól.
– Nem ismerem teljes egészében a szóban forgó törvényt, de annak alapján, amiről tudomásunk van, minden elismerésem az önöké, mert nagy lépést tettek annak érdekében, hogy az itt élő nemzetek megőrizzék a kultúrájukat. Nem értékelhetem a jogszabályt, viszont azt látom, hogy a szlovák nemzeti közösség elégedett, hiszen az identitás, a nyelv és a kultúra megőrzéséért már korábban is nagyon sok törekvés történt, minden szükséges jogot biztosítottak, és ezt a nemzeti tanácsokról szóló törvény még tökéletesebbé teszi. A mostani szerbiai tartózkodásom során és az előző beszélgetéseim alatt, amelyeket Vajdaságban élő szlovákokkal folytattam, azt szűrhetem le, hogy megelégedésüknek adtak hangot a helyzetükre vonatkozóan. Szerintem egy ország polgárainak egyenlő jogokat kell élvezniük, de a kötelezettségvállalás egységességére is törekedniük kell, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiséghez tartoznak. Legyen valaki szerb, szlovák, magyar, ruszin vagy német, az a legfontosabb, hogy jogait érvényesíteni tudja és kötelezettségeit teljesítse, és ezen felül joga legyen arra, hogy a saját kultúráját, hagyományát és az identitásából eredő értékeket megőrizze – válaszolta kérdésünkre a szlovák államfő.
Ivan Gašparovič újvidéki látogatása során megköszönte a szerb kormánynak, hogy a vajdasági szlovákoknak sikerült megőrizniük önazonosságukat.
– Különösen nagy hálával tartozom a szerb kormánynak, hogy a Vajdaságban élő szlovák nép megőrizte és fenntartotta a kultúráját, és ezért egyszersmind köszönetet is mondok a vajdasági szlovákoknak, hogy erre törekedtek. Különösen tetszett a kovačicai állandó galéria képanyaga, ahol sajátos módon ötvöződött a szerb és a szlovák művészet és kultúra, amiben az a nagyszerű, hogy olyan egységben mutatják be a műveiket, hogy az a szlovákságot és a szerbséget is tükrözi – mondta a szlovák államfő.
Boris Tadić szerb köztársasági elnök az európai uniós csatlakozásról szólt röviden, arra utalva, hogy a holland parlamentnek és a kormánynak saját szuverenitása, hogy úgy szavazzon, ahogy jónak látja, s ezt Szerbia mindenképpen tiszteletben tartja, hiszen az Európai Uniónak az az erénye, hogy mindenki mindenkit tisztel.
A nemzeti tanácsokról szóló törvényről hallva Ivan Gašparovič véleményét, Boris Tadić is megragadta az alkalmat, hogy nyilatkozzon. Elmondta, hogy ezzel a perszonális autonómia kérdése valósult meg Szerbiában, ugyanis – mint mondta – ők különösen odafigyelnek arra, hogy az országban mindenki megőrizze etnikai identitását és jogait. Ezért Szerbiában minden törvény és jogi dokumentum ennek jegyében és ezzel összhangban születik, mondta.
Boris Tadić elmondása szerint Szerbiában egy decentralizációs és regionalizációs folyamat indult meg, ami elsősorban gazdasági alapokra épül. Ezért született meg Vajdaság új statútuma, amely a szerb alkotmányból fakad, nem pedig egyféle szerzett történelmi jogból, ami Vajdaságot és a tartomány autonómiáját megilleti. Hangsúlyozta, hogy az autonómiához való jog az alkotmányban van lefektetve, amelyről az ország polgárai referendum útján döntöttek. Állítása szerint Szerbia abban érdekelt, hogy minden szabványnak eleget tegyen, amely az etnikai jogok megvalósítására vonatkozik, a többségi szerbség és a Szerbiában élő nemzeti közösségek tekintetében.
A Tartományi Végrehajtó Tanácsban dr. Bojan Pajtić, a TVT elnöke látta vendégül a szlovák és a szerb államfőt.
BOJAN PAJTIĆOT ELŐSZÖR NEVEZTÉK KORMÁNYFŐNEK
Boris Tadić köztársasági elnök, amikor Bojan Pajtićról szólt a Tartományi Végrehajtó Tanács nagytermében, úgy jelentette be, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány kormányfője fog beszélni. A statútum elfogadása óta először hangzott el ez a nyilvánosság előtt. Azt nem tudhatjuk, hogy most nevezték-e életében először Pajtićot kormányfőnek a megszokott TVT elnöke helyett, de ilyen nagy és nemzetközi hallgatóság előtt mindenesetre most volt rá először példa.
Talán emiatt jöhetett zavarba Pajtić, mert Szlovákiát Magyarországként konferálta fel az egybegyűlteknek a sajtótájékoztató bejelentésekor, mondván: Magyarország és Szerbia nem szomszédos állam, de...
MÉG EGY ELSZÓLÁS
Boris Tadić – amikor a péterváradi várban a statútum és a nemzeti tanácsokról szóló törvény összefüggését taglalta és többször említette Vajdaságot, arra mutatott rá, hogy Szerbia államisága itt a legfontosabb kérdés, s a statútummal tulajdonképpen megteremtették a feltételt ahhoz, hogy Vajdaság Szerbia elszakíthatatlan részévé vált – egy pillanatban Vajdaság Köztársaságot akart mondani, de még időben meggondolta magát, visszaszívta, amit kiejtett, és kijavította tartományra. Ez szerbül így hangzott: Vojvodina rep... pokrajina.
