A magyar és az osztrák olajlobbi a Magyar Koalícióval karöltve akarja útját állni a szerb-orosz energetikai megállapodás megkötésének. Ezt a Szerbiai Demokrata Párt gazdasági tanácsának vezetője jelentette ki a hét elején, az „olajügylet” mögött pedig a vajdasági magyar politikum szeparatista törekvéseit is felfedezni véli.
Nenad Popović, az SZDP gazdasági tanácsának vezetője az orosz Vremja novosztyej internetes lapnak adott interjújában beszél a MOL és az OMV olaj- és gázipari vállalatokhoz kötődő lobbi és az MK közötti kapcsolatról. Az MTI jelentése szerint Popović több lobbicsoport ténykedéséről tud, de az említett a legkifejezettebb. Megfogalmazása szerint a két cég jelenleg monopolhelyzetben van Szerbiában és nem akar teret engedni az orosz Gazpromnak.
A Déli áramlat gázvezeték megépítése mögött pedig szeparatizmust lát. Szerinte ugyanis „azokat a magyar vezetőket, akik megfogalmazása szerint „már bejelentették szándékukat a koszovói mintára történő különválásra”, most páni félelemmel tölti el az a lehetőség, hogy a Gazpromnyeft (a Gazprom leányvállalata) megvásárolja a szerb vállalatot, hiszen akkor a NIS infrastrukturális egységet alkotna a tervbe vett Déli áramlat vezetékkel”, fogalmaz az MTI.
„VALÓSÁGALAP NÉLKÜL”
Varga Lászlót, az MK parlamenti képviselőjét Popović nyilatkozata a 90-es évekre emlékezteti. Szerinte a nyilatkozat számos „logikai bukfencet” tartalmaz, egyikük például az, hogy az OMV és a MOL együtt lobbizna, ugyanis a közelmúltban még egymással versengett. Azt pedig még furcsábbnak tartja, hogy ehhez állítólag meg tudták győzni az MK-t.
Szerinte a másik olyan kijelentés, amely minden valóságalapot nélkülöz az, amely szerint az említett két cégnek monopolhelyzete lenne a szerbiai piacon, ugyanis a Beopetrolt a Lukoil privatizálta, és nekik van legtöbb benzinkútjuk.
– Az MK politikusai számos alkalommal elmondták, hogy az Oroszországgal kötendő energetikai megállapodás azon részét, amely a gázmegállapodásra, a Déli áramlat kiépítéséré vonatkozik, támogatják. Amivel nem értünk egyet, az a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) 400 millió euróért való eladása. Ennyiért, és nem 900 millió euróért, ugyanis, amikor a második összeget említik, akkor elfelejtik azt, hogy a Gazprom 500 millió eurót a már saját többségi tulajdonában lévő cégbe fektetne be, és nem az államnak, az adófizetőknek fizetne – nyilatkozta Varga.
A képviselő szerint az, hogy az SZDP szeparatizmusról beszél, csak annak a jele, hogy még most sem tudták magukat túltenni a május 11-ei helyhatósági választásokon elért kudarcukon.
TISZTELETBEN TARTJÁK A DÖNTÉSEKET
Az esettel kapcsolatban megkerestük a MOL-t is. Nyilatkozatuk elején leszögezik: a legutóbbi fejlemények szerint a megállapodást jóváhagyták, ezért tiszteletben tartják a döntéseket.
– Hosszú múltra tekinthet vissza a Szerb Olajtársasággal való együttműködésünk, és emellett tisztában vagyunk azokkal a kihívásokkal is, amikkel a NIS szembesül. A MOL is a NIS-hez hasonló változásokon és korszerűsítésen ment át, és sok fontos leckét megtanultunk a múltból. Tudjuk, hogy NIS-nek erős stratégiai partnerre van szüksége a jövőbeni eredményesebb termelés és a kapacitások hatékonyabb kihasználása érdekében. A versenytől való félelmet tekintve újra csak azt tudjuk mondani, hogy ez sosem volt a MOL hozzáállása. (...)
A MOL Group a részvényesek és a fogyasztók érdekében mindig is támogatta a versenyhelyzetet a régióban. Az OMV-vel való összeolvadást éppen ezért sosem fogadtuk el, mert ez éppen a monopolhelyzet megalakulásához vezetett volna. Kiskereskedelmi szinten jelen vagyunk a szerb piacon, de ez a piacrészesedés nem domináns az országban.
Mindemellett a MOL elkötelezett szószólója az energiastabilitásnak a régióban, és szerepet vállal azon regionális kezdeményezésekben, amelyek a régió energia-egyensúlyának megteremtését segítik elő. (...) – áll többek között a MOL kommunikációs osztályának hozzánk eljuttatott válaszlevelében.
