2024. július 16., kedd

Jönnek a „schengeniek”

Mától a parlament egyebek mellett a schengeni „fehér listára” jutáshoz szükséges törvényeket vitatja meg

Négy hónappal a megalakulása után, ma megkezdődik a parlament második rendes ülésszaka. Az eddigi ülések nagy része meddő vitával telt, több munkanapon egy szó sem esett a napirendi pontokról. A házelnök most ki szeretné kerülni az újabb obstrukciót, ezért mielőtt megkezdődik a munka, tárgyalni fog a frakcióvezetőkkel.

Huszonhét napirendi pontot terveztek a ma kezdődő őszi ülésszakra. Ezek közül legnagyobb fajsúllyal a schengeni „fehér listához” szükséges törvények bírnak, de ha tényleg dolgozni fognak a képviselők, és nem egy újabb radikális kontra „haladó” vitával telnek el a napok, akkor megvitatják a bűncselekményekből származó vagyon elkobzására, és a Korrupcióellenes Ügynökségre vonatkozó törvényeket is.

A parlamenti obstrukcióval is megismertette Varga László, a Magyar Koalíció képviselője, a szerbiai parlament európai integrációs bizottságának elnöke tegnap az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjának tagját, Victor Boştinarut. Varga a megbeszélésről lapunknak nyilatkozva elmondta: ismertette az EP képviselőjével azon meglátását, hogy ha nem obstruálják a parlament munkáját, akkor reálisnak tűnik a napirenden szereplő törvények elfogadása.

Varga emlékeztetett, ha most elfogadják a nyolc „fehér listás” törvény mellett a még tervezett 4-5 korrupcióellenest is, akkor abból a negyvenkilencből, amennyit összesen el kell fogadni a vízummentességhez, egy negyedet teljesíteni fog a képviselőház. A törvények elfogadása a vízummentséghez szükséges jogi feltételeket biztosítják, emelte ki Varga.

A román politikus ígéretet tett arra, hogy elkészít egy jelentést Szerbiáról, amiben az ország eddigi törekvéseit részletezi majd, mivel, mint az MK képviselője mondta, mindketten megállapították, hogy az Európai Parlamentben nem ismerik eléggé a szerbiai történéseket. Annak tudatában vannak, hogy nem az EP-ben döntenek Szerbia európai integrációjáról, de azzal, hogy a pozitív dolgokról is hallanának a képviselők, javulhatna az ország európai megítélése.

Ehhez viszont elejét kellene venni az obstrukciónak, ami az egyik aktuális negatívum Szerbiával kapcsolatban. Több médium foglalkozott a napokban azzal, hogy a parlament megalakulását követően négy hónappal mit tud felmutatni. A képviselők megszavazták a szerb–orosz energetikai megállapodás, valamint az európai uniós stabilizációs és társulási megállapodás becikkelyezését. Törvényeket viszont alig hoztak.

Ennek ellenére minden képviselő rendszeresen felvette a fizetését a napidíjakkal együtt, ami körülbelül 130 ezer dinárt jelent fejenként, írja a tegnapi Blic. Csináltak egy kimutatást arról, hogy ezért a pénzért mennyi időt töltött egy-egy képviselő a tisztelt ház padjaiban. A leglustábbnak a Szerb Radikális Párt képviselője, Veran Panić tűnik, aki a négy hónap alatt 35 percet volt az ülésteremben. Egy kis matematika, és kikiálthatjuk Panićot Szerbia legjobban fizetett képviselőjének: egy perc munkájáért az adófizetők pénzéből 14 857 dinár jutott neki. Abban az országban, ahol a minimálbér 13 572 dinár.

A tíz legkevesebbet dolgozó képviselő mindegyike vagy radikális, vagy az volt, vagyis jelenleg a Hajrá, Szerbia frakció tagja, állapítható meg a parlament nyilvántartási osztályának adataiból.