Szabadka város önkormányzatának és a Kegyeleti Bizottság szervezésében harmincharmadik alkalommal emlékeztek meg az 1944/45-ös megtorlások során a városban és környékén ártatlanul kivégzett magyarokról, horvátokról, bunyevácokról, zsidókról, németekről és szerbekről a Zentai úti temető melletti, egykori vesztőhelyen, a Vergődő madár emlékműnél. Az egykori Macskovics-féle téglagyár agyaggödrében, négy tömegsírban, a feltételezések szerint kétezer kivégzett személy nyugszik, az azonosított áldozatok száma 1169. Mint elhangzott, az 1944 októberében kezdődött partizán megtorlások során senkit nem kíméltek, kisgyermekek, állapotos nők, iparosok, politikusok, értelmiségiek, munkásemberek és háztartásbeliek is áldozatául estek a mészárlásnak, és arra is volt példa, hogy egy-egy családnak minden tagját kivégezték.
A szabadkai Szent György-templomban tartottak gyászmisét (Molnár Edvárd felvétele)
Az ökumenikus istentisztelet után megkondult az emlékharang és elhangzott a siratóének, majd dr. Pásztor Bálint, Szabadka város képviselő-testületének elnöke mondott beszédet, kiemelve: „Az áldozatok emlékének ápolása közösségünk számára az a nap, amikor együtt teszünk ígéretet magunknak, egymásnak, tisztségünkből fakadóan pedig az általunk képviselt embereknek, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy ilyen szörnyűségek ne ismétlődhessenek meg.”
A folytatásban Pásztor Bálint felidézte a szerb–magyar megbékélés eddigi állomásait, majd az újvidéki városi képviselő-testület 2018-ban hozott azon határozatára emlékeztetett, amelynek értelmében a Limán városrészben emlékművet állítanak 1944/45 valamennyi ártatlan áldozatának.
Beszédének folytatásában Pásztor Bálint az ártatlan áldozatok újvidéki emlékművével kapcsolatos folyamatokról beszélt, abbéli véleményének hangot adva, hogy egyesek továbbra is nemzeti türelmetlenséget szítanak és a tényleges tényfeltárást mellőzve ítélkeznek. A nemzetek megbékélését és egyetértését jelképező ügy esetében is ellenzékiként megnyilvánuló baloldali és liberális pártocskák, valamint a tények elferdítéséből merítkező követőik attól sem riadtak vissza, hogy megtévesszék a nyilvánosságot az emlékműállítás megakadályozásának céljával – hangsúlyozta.
– Két héttel ezelőtt a parlamenti ülést használták ki arra, hogy a nyilvánosság előtt lefasisztázzanak bennünket. Ott voltunk és reagáltunk. Jó, hogy a polgárok bizalmának köszönhetően ott lehetünk, mert mint most is kiderült, mindig résen kell lennünk. Jó tudni, hogy olyan országban élünk, amelyiknek a vezetői tiszteletben tartják a civilizációs értékeket, megvédik az elért eredményeket és betartják a megállapodásokat. A hatalmat alkotó politikai pártok szavatartó hozzáállásának köszönhetően minden ártatlan áldozatnak lesz méltó emlékhelye Újvidéken. A múlt sérelmein, végre tényekre alapozva, a kollektív bűnösség intézményét eltörölve, továbbléptünk. Együttműködünk, fejlesztünk, a biztonságot, a békét és az alapvető emberi jogokat minden lehetséges módon erősítjük, illetve óvjuk. Ötven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az 1944/45-ös eseményekről félelem nélkül egyáltalán beszélni lehessen, majd további két évtizednek ahhoz, hogy állami szinten is tisztázni lehessen azokat. Meg nem történtté nem tehetjük ezeket az eseményeket, ám kötelességünk arra törekedni, hogy ne ismétlődjenek meg – fogalmazott Pásztor Bálint.
A szabadkai városi képviselő-testület képviseletében Pásztor Bálint helyezte el a kegyelet virágait (Molnár Edvárd felvétele)
A továbbiakban a szabadkai városi képviselő-testület képviseletében Pásztor Bálint helyezte el a kegyelet virágait, Szabadka polgármesterének nevében pedig Marko Marić polgármesteri tanácsos. Az emlékezés virágait a Tartományi Képviselőház nevében Bájity Borisz főtitkárhelyettes helyezte el. Magyarország Belgrádi Nagykövetségének és Szabadkai Főkonzulátusának képviseletében Pálinkás Gábor ideiglenes ügyvivő és Csallóközi Eszter főkonzul rótta le kegyeletét az áldozatok emléke előtt. A Magyar Nemzeti Tanács nevében mgr. Hajnal Jenő elnök helyezte el az emlékezés virágait, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében pedig Kovács Elvira és Fremond Árpád alelnökök. A bunyevác és a horvát nemzeti tanácsok, a Horvát Főkonzulátus, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Kunbajai Német Önkormányzat, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Szabadkai Zsidó Hitközség képviselői ugyancsak koszorúztak.
