Nemrégiben zárult le az az országos szavazás, melyben kiválasztották Szerbia hét építészeti és hét természeti csodáját. Egyik építészeti csoda a szabadkai Városháza lett, amely egyrészt igen nagy elismerés a városra nézve, másrészt természetesen turisztikai szempontból nagy előnyökkel jár. A Szabadkára látogató turistáknak azonban nem egyszerű bejutni ebbe az építészeti remekműbe, legtöbb esetben pedig a város egyéb szépségeit is csak kívülről csodálhatják meg.
Felmerült a kérdés, hogy ha egy hozzánk ellátogató személy, család, csoport kedvet kap egy kis városnézéshez, hová, kihez is forduljon, ha látni akarja Szabadka nevezetességeit. Sokan a szabadkaiak közül sem tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Egy ideje a Városháza alatti Ajándékboltban található a Turisztikai Információs Iroda, ám a tervek szerint a közeljövőben átköltözik az épület egy másik helyiségébe, ezzel együtt pedig a szolgáltatásait is kibővíti. Jelenleg a városnézés megszervezésének csak egy részét tudja lefedni, de így is nagy segítséget nyújt a turistáknak. Nem csak tájékoztató szórólapokkal, füzetekkel szolgál, hanem egyaránt tud szálláshelyet, éttermet, a városban zajló érdekes programokat vagy szórakozóhelyeket ajánlani, és ha kérik, idegenvezetőt is rendelkezésére bocsátanak a turistáknak. A Városháza látogatását azonban nem a turisztikai iroda szervezi, hanem az érdeklődőket a Városi Múzeumba irányítja, ugyanis ezzel ők vannak megbízva.
A Városi Múzeum évekig a Városháza épületében volt, idén költözött új épületbe. A költözködés miatt a látogatások szervezése egy kissé megbolydult, de míg előre megbeszélt időpontban lehetőség van egy körsétára a Városházán, a toronybeli kilátó már jó ideje zárva van a látogatók előtt, s nem tudni, hogy az egyszerű érdeklődő mikor gyönyörködhet ismét Szabadka látképében. Hulló Istvántól, a Városi Múzeum igazgatójától megtudtuk, hogy a közelmúltig a kilátóba öt fős csoportokban rendszeresen fel lehetett menni, és egyéb eseményeknek is otthont adott, de egy ideje zárva van, és csak bizonyos esetekben engednek fel látogatókat, vagyis csak technikai csoportok, a média, vagy delegációk külön kérésére nyitják meg. Ennek az oka, hogy a mai napig nincs letisztázva, kié a kilátó, a városé vagy a múzeumé, és ki fogja a jövőben működtetni, ugyanis a múzeum jelenleg nem tudja ezt a feladatot ellátni, hiszen elköltözött onnan, továbbá egy kis felújításra is szükség lenne, hogy átadhassák a turistáknak.
A Városháza nem klasszikus értelemben vett turisztikai látványosság, mint például egy emlékmű. Ebben az épületben működik a polgármesteri hivatal, és tanácskozások, konferenciák, koncertek, esküvők színhelye, melyek jelentősen korlátozzák a látogathatóságát, ezért szükséges előre időpontot egyeztetni a múzeummal, amit keddtől szombatig 10 és 16 óra között tehetnek meg. A múzeum ezután engedélyt és időpontot kér a látogatásra, egyik emberük pedig körbevezeti a csoportot. A körséta alatt, mely nyolcvan dinárba kerül, megtekinthető a polgármesteri hivatal, a tanácstermek és a nagyterem, majd a látogatókat végigvezetik a múzeum állandó tárlatán, ami egyelőre még a Városháza épületében van, de hamarosan ez is átköltözik az új épületbe. Ezután hogyan fog zajlani a körséta, még nem tudni.
Abban az esetben, ha speciális összetételű csoport érkezik, amikor az idegenvezetés külön szaktudást igényel‒ például művészettörténészeket vezetnek körbe, és felelni kell a kérdéseikre ‒, akkor a múzeum egyik munkatársa veszi át az idegenvezető szerepét, aki jártas az adott témában. Egyéni látogatókat is fogadnak, ha az időpont összeegyeztethető a Városházában folyó munkával és eseményekkel. Az ember persze megpróbálkozhat a portással is, lehet, hogy szerencséje lesz, és bebocsátást nyer.
‒ Mindenképpen szeretnénk, ha a Városháza bemutatását továbbra is mi végeznénk, és a saját embereinkkel dolgozhatnánk. Jelenleg mi vagyunk az egyetlen kulturális intézmény a városban, amely kulturális turizmussal foglalkozik. Szeretnénk, ha a múzeum minden látogatót, érdeklődőt fogadni tudna, és lehetőség lenne mindenkinek bemutatni a város nevezetességeit. Sajnos a város nincs berendezkedve arra, hogy ennek eleget tegyen. Nincsenek tájékoztató táblák, az épületek zárva vannak a látogatók előtt, kivéve a templomokat, és nincs aki foglalkozzon az érdeklődő egyénekkel vagy családokkal – tudtuk meg Hulló Istvántól.
A Turisztikai Információs Iroda a Palics-Ludas Közvállalat részeként működik. Dragutin Miljković, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatója elmondta, a Városháza Szerbia hét csodája közé bekerülve remek lehetőséget nyújt a turizmus szempontjából arra, hogy Szabadka és környéke ismertté váljon.
‒ Az elsődleges feladat, hogy élni tudjunk a lehetőséggel, és a Városháza adottságait kihasználva meggyőzzük az embereket, jöjjenek ide. Bekerülve Szerbia építészeti csodái közé remek lehetőségünk nyílt erre, hiszen a Politika napilap tíz oldalt biztosított számunkra, hogy bemutassuk az épületet, felhívjuk a figyelmet Szabadkára. Ugyanakkor még sok dolgon kellene javítani: az épület és a kilátó elérhető legyen a nap bármely szakában, széleskörű tudással rendelkező idegenvezetőket kell biztosítani stb. Egy jól működő rendszert kell létrehoznunk, ami a Városi Múzeum, az önkormányzat és a turisztikai központ közös feladata lenne. Szeretnénk kidolgozni erre egy programot, amit a városi képviselő-testület elé terjesztenénk. Reméljük, már jövőre megtörténnek a kellő változtatások.
