November 3-a, a magyar tudomány napja alkalmából szombaton Újvidéken szervezte meg ünnepi tanácskozását a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság. Az összejövetelt megtisztelte Papp Sándor, Magyarország szerbiai nagykövete és dr. Görömbei András, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke, továbbá nagyszámú magyarországi és hazai kutató, akik közül csaknem 25-en társadalomtudományi és természettudományi jellegű kutatásaik eredményét ismertették a jelenlevőkkel.
– Társaságunk immár 7. alkalommal tartja meg a magyar tudomány napjának szentelt tudományos ülését. Örömmel állapíthatom meg, hogy egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg iránta, ami talán nem véletlen, hiszen a társaság tagságának több mint háromnegyede egyetemi oktató, így a tudományos kutatásokkal napi szinten kapcsolatban áll – ezekkel a gondolatokkal üdvözölte dr. Szalma József, a társaság elnöke az egybegyűlteket. Kérdésünkre elmondta, hogy a konferencia koncepciója laza, bármilyen területről szívesen várják az előadókat, akiknek dolgozatát utólag egy közös kiadványban megjelentetik, akárcsak a korábbi években. A kötet létjogosultságát igazolják a szombaton elhangzott közérdekű társadalom-, és természettudományi jellegű beszámolók, amelyek egyrészt a kisebbségi létből fakadó problémáinkkal foglalkoztak, másrészt a mindannyiunk számára létfontosságú kérdésekkel, mint a klímaváltozás, az élelmiszerválság, a környezetvédelem, stb. Az értekezleten kiemelkedő magyarországi és itthoni kutatók vettek részt, többek között dr. Karácsony András, dr. Tattay Levente, dr. Szűcs Magdolna, dr. Hegedűs Antal, dr. Tóth Lajos, Bozóki Antal magiszter, dr. Molnár Imre, dr. Kasztori Rudolf, dr. Kaszás Károly, dr. Matijevics István, dr. Mester Gyula, dr. Nyers József. A magyarországi dr. Mezey Barna, és dr. Birkás Márta plenáris előadása előtt Papp Sándor nagykövet és dr. Görömbei András akadémikus is üdvözölte az egybegyűlteket. Papp Sándor hangsúlyozta, hogy egy nemzet sem élhet teljes életet tudományosság nélkül, ezért az utóbbi egy-két évtizedben ezen a téren is nem kis veszteséget szenvedő délvidéki magyar közösség számára különös fontossággal bír, hogy kutatói egy ilyen tanácskozás keretében megmutatkozhatnak, nem kevésbé az, hogy bekapcsolódhatnak az egyetemes magyar tudományos körökbe.
– Vajdaság sajátos multikulturális közösség, az alkalom tehát adott, hogy az itteni magyar kutatók közvetítők legyenek a magyar és a szerb tudomány között. Olyan körülményeket kell tehát teremtenünk, melyben minden fél csak profitál – szögezte le a nagykövet.
– Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar tudomány ünnepét a Vajdaságban is megünneplik, hiszen az akadémia is arra törekszik, hogy a magyar tudományosság résztvevőit összefogja függetlenül attól, hol élnek – mondta dr. Görömbei András. – Mert tudjuk, nemcsak Trianon darabolta szét a magyarságot, hanem utána sok minden más, tehát ezt a napot is arra kell kihasználnunk, hogy mélyítsük nemzeti önismeretünket. Világszerte fontos a nemzeti önazonosság kérdése, de nekünk, szétszórt magyaroknak hatványozottan fontos. Most a történelem lehetőséget adott, és a XXI. századot arra kell felhasználnunk, hogy újra megteremtsük a magyar szellemi, tudományos, és lelki egységet, ami nem irányulhat más nemzetek ellen, hiszen a tudomány eleve békés természetű, és az emberiség javát szolgálja. Ugyanakkor képtelenség, hogy százezrek hagyják el az országot, miközben a mellettünk élő népek itt is megtalálják számításaikat.
Mint az akadémikus hangsúlyozta, a nemzeti összetartozást egyaránt elvárják az 5000, és a másfél millió fős határon túli közösségekben, ezért az MTA igyekszik mindenhova eljutni, és felölelni a rendelkezésre álló tudományos potenciált. Az újvidéki tanácskozást érdekesnek, hasznosnak ítélte meg, amely alkalmával ismét bebizonyosodott, hogy a tudomány különböző területei összetartoznak, és egymást segítik.
A tanácskozást az MTA Magyar Tudományosság Külföldön, a Szekeres László Alapítvány és a TVT támogatta.
