A migráció oka sokrétű lehet, formái közé tartozik a törvénytelen embercsempészet és az illegális határátlépés is. A magas ár, a kiszolgáltatottság és a hatósági üldözés ellenére mégis meglehetősen sokan vállalják a kockázatot a jobb élet reményében. Az elmúlt tíz hónapban Szerbiában 572 szabálysértési feljelentést tettek illegális határátlépés vádjával, tárta fel Milan Blanuša, a határrendőrség regionális központjának elöljárója Szabadkán.
Az illegális migránsokat többek között sújtja a szállítás bizonytalansága, az utazási körülmények nyomorúságos volta, a kiszolgáltatottság és a folyamatos félelem a lebukástól az út során, valamint a célországban, a legális munkavállalás esélytelensége, valamint a visszaélések az illegális munkaerőpiacon, továbbá a hatósági üldözés és a kitoloncolás is. Ennek ellenére meglehetősen sokan vállalják a kockázatot a jobb élet, vagy a biztosabb munkahely érdekében, némely esetben többszöri visszatoloncolás után is. Szerbia legrövidebb határszakaszát, a mindössze 174 kilométeres magyar-szerb határszakaszt felügyelő, a szabadkai regionális központ vezetője, Milan Blanuša számolt be lapunknak tapasztalatairól.
– Az esetek 80 százalékában az illegális határátlépők szerbiai állampolgárságú koszovói albánok, a maradék 20 százalékba pedig a külföldi határsértők tartoznak, méghozzá leggyakrabban albániai és macedóniai állampolgárságú albán nemzetiségű személyek – mondta Milan Blanuša.
Az albánok mellet kisebb számban előfordul a roma kisebbség is, szintén Koszovó és Szerbia területéről‒ fűzte hozzá a regionális határrendőrség főnöke. Mint megtudtuk, Szerbia és Magyarország csak tranzitország, a végső cél Nyugat-Európa szíve, Ausztria, Németország, Olaszország és Svédország. Ugyanakkor sokan célozzák meg a Benelux államokat és Svájcot is. Az említett országokban az albán populáció meglehetősen nagy ‒ gondoljunk csak a vendégmunkásokra ‒ ,így sokkal könnyebb a beilleszkedés, illetve sok esetben szálláshelyhez vagy munkahelyhez segíthetik nemzettársaikat.
– Az illegális kivándorlók nemcsak a zöldhatáron keresztül igyekeznek átjutni, sokan próbálkoznak a határátkelőhelyeken is. Leggyakrabban más személy okirataival, vagy hamis iratokkal kísérlik meg a határátlépést, de sok esetben egyszerűen elrejtőznek az adott járműben a személyes holmik és a csomagok alatt. Eddig még csak vonaton nem találtunk elrejtőzött illegális határátlépőt – jegyezte meg a regionális határrendőrség főnöke.
Leggyakrabban a nyári turisztikai idényben kísérlik meg az átjutást a határátkelőhelyeken, gondolva arra, hogy a megnövekedett forgalom miatt kisebb lesz a határrendőrök figyelme. Ilyenkor az albán nemzetiségűek mellett előfordulnak törökországi állampolgárok is‒ tájékoztatott minket a rendőrfőnök. A török vendégmunkások több esetben hagyományaik miatt kockáztatnak, ugyanis feleségeiket vagy leendő feleségeiket próbálják átcsempészni, legalábbis állításuk szerint.
Az illegális migránsok legnagyobb része a szegénység, a nehéz gazdasági helyzet miatt szánja rá magát, hogy elhagyja a szülőhazáját, tulajdonképpen munkavállalás céljából. Otthon nem kapnak munkát, zárva vannak a gyárak, nem tudnak megélni.
A szerbiai határrendőrség által elfogott, és a magyarországi határőrség által visszatoloncolt személyek elbeszélései szerint az embercsempészek „szolgáltatásaikért”‒ attól függően, hogy mi a célország‒ pár száz eurótól kezdve több ezres összegeket is elkérnek tőlük‒ nyilatkozta Milan Blanuša.
– Szegedig például 300 eurót, míg Bécsig 1300 eurót kérnek el az áldozatoktól. Ugyanis mi a határrendőrségnél ezekre a személyekre mint áldozatokra tekintünk. A legtöbbet viszont a családoktól kérnek el a gyerekek miatt, 4500-5000 eurót – szögezte le a rendőrfőnök.
A csempészek a környéket jól ismerő helyi emberek közül kerülnek ki, és szervezetten, hálózatban dolgoznak. Rendszerint a határ mindkét oldalán vannak embereik‒ ecsetelte a regionális határrendőrség főnöke. Meg kell szervezniük a „kuncsaftok” fogadását, élelmezését, és be kell várniuk, hogy megfelelő számú személy gyűljön össze. Miután elegendően vannak, elszállítják őket a határra, és gyalog vezetik át a kivándorlókat a másik oldalra, ahol gépkocsival várják őket. Sok esetben felderítőik is vannak, akik éberen figyelik a járőrök mozgását, és mobiltelefonnal figyelmeztetik a többieket, ugyanis számukra az a fontos, hogy minden pillanatban ismerjék a határrendőrség helyzetét‒ számolt be a rendőrfőnök. Ezért változtatják meg a határrendőrök naponta többször is az útvonalakat, nehogy kiszámítható legyen a helyzetük.
– Ha netán lefüleljük őket, a csempészek azonnal kereket oldanak, bajban hagyják a kivándorlókat. Újabban pár csempész krosszmotort használ a meneküléshez. De vannak olyan esetek is, amikor a csempész elfuvarozza az embereket a határra, és kiadja az utasítást, hogy menjenek előre, ő meg legálisan átlépi a határt, majd elegánsan bevárja a csoportot – mesélte a rendőrfőnök.
Az embercsempések mozgásának felkutatásában nagy segítséget nyújt a magyar határőrség is. A két ország rendőrsége között hagyományosan kiemelkedően jó az együttműködés. Esetenként a magyar oldal percek alatt figyelmezteti a szerb határőrséget, hogy embercsempészek mozgását észlelték egy adott helyen, de a szerb oldal is azonnal jelenti, ha illegális határátlépést észlel.
‒ Sok esetben azonban segítség nélkül is megpróbálnak átjutni az illegális kivándorlók a zöldhatáron, mert nincs pénzük megfizetni a csempészeket. Ők általában a határátkelőhelyek, az utak és a vasutak közelében próbálkoznak – fűzte hozzá a rendőrfőnök.
Amennyiben tetten érik a kivándorlókat, szabálysértési eljárás indul ellenük ‒ a külföldiek esetében gyorsított eljárással ‒ ,és hazaküldik őket. A csempészek ellen pedig büntetőjogi eljárást kezdeményeznek. Menekültügyi kérelmet még nem kértek, hiszen a cél az Európai Unió, viszont abban az esetben, ha megtörténne, megvan rá az eljárás.
Annak ellenére, hogy a rendőrség három évvel ezelőtt vette át a határvédelem feladatainak ellátását, jelentős sikereket értek el. Az elmúlt egy évben Szerbiában 572 személy ellen tettek szabálysértési feljelentést engedély nélküli határátlépés vádjával. Bár a embercsempész-hálózatok felszámolásában a helyi rendőrség is sokban hozzájárul, a legnagyobb gond viszont örökös marad: ha valaki véletlenül tud hasonló esetekről, nem mer szólni, mert fél. Pedig a határőrség ösztönözni szeretné a polgárokat, ha netalán valaki szokatlan dolgot észlel, jelentse mindenképpen, akár név nélkül is.
