Miután mindent elvégeztek, a kataszteri hivatalból az ügyvéd címére érkezett az az értesítés, amely arról szól, hogy a már említett ingatlan hadnagy Andrásé és Kataliné. Alaposan elolvasva a dokumentumot Sípos Tibor egy furcsaságra figyelt fel.
Két melléképületre Hadnagyék neve mellé az volt beírva, hogy a tulajdonuk, de a főépületnél már nem ezt írta, hanem azt, hogy a házat birtokolják. Ugyanezt írja az a melléképület mellett is, amely engedély nélkül épült.
– A tulajdonjog és a birtoklás nem ugyanaz. A tulajdonjogot abban a pillanatban szerzi meg az ember, amikor az ingatlanját telekkönyvezik. A tulajdonjogot az alkotmány védi, és csak közérdekből tulajdonítható el, de akkor is megfelelő kártérítéssel. A tulajdonjog jogi kategória, a birtoklás viszont nem az. A birtoklás csupán egy tényállás megállapítása, semmi több. A tulajdonban levő ingatlant el lehet adni, hitelt lehet kérni rá a bankokban, arra az ingatlanra, amelyik nincs tulajdonunkban, hanem csak birtokoljuk, nem kapunk hitelt, és valószínűleg az óvatos vásárló nem is veszi meg. Hadnagyék háza mellett nem írta azt, hogy engedély nélkül épült volna, ami azt jelenti, hogy engedéllyel épült, mégsem került tulajdonukba, hanem csak birtokukba.
Sípos Tibor látván ezt, komolyan elkezdett foglalkozni az üggyel, és rájött, hogy Hadnagyék esete nem egyedülálló.
– Néhány évvel ezelőtt született meg az ingatlanokra vonatkozó törvény, amely alapján megszűnnek a telekkönyvek, helyette a kataszterben az egész országra vonatkozó egységes ingatlanjegyzéket készítenek. Mindaddig a telekkönyveket a bíróságokon őrizték, ami bizonyos jogbiztonságot nyújtott a polgároknak. Az új törvény hatályba lépését követően bizottságok alakultak, amelyek a terepen való mérések után elkészítik az ingatlanok új jegyzékét. Mindeddig ezzel nem is lenne gond. Zárójelben azért elmondható, hogy a telekkönyveket valamikor községenként két-három ember vezette, az új jegyzék elkészítésén viszont egy seregnyi ember dolgozik. Amikor láttam, hogy mit ír ügyfelem dokumentumában, felkerestem a kataszterben a bizottság elnökét, és magyarázatot kértem. Ő a tervezésről és az építkezésről szóló törvényre hivatkozott, amelyben az áll, hogyha valaki házához engedély nélkül hozzáépít vagy ráépít úgy, hogy az egy egységes egészet képez a már meglevő, tulajdonban levő házzal, akkor erre az egész házra úgy kell tekinteni, mint egy új épületre.
Hadnagyék esetében mi történt? A ház udvari részében, a bejárati ajtó elé egy csukott előszobát építettek azzal a céllal, hogy a házból szárazon és melegen átjuthassanak a melléképületben levő konyhába. Ez a házhoz épített előszoba mindössze négy négyzetméter, fémből és lezonitból épült.
– Meglátásom szerint a hozzáépített tákolmány miatt nem szabad megvonni a legálisan épített házra a tulajdonjogot, ugyanis a törvény és az alkotmány pontosan meghatározza, hogy a tulajdonjogot hogyan és milyen körülmények között, milyen feltételekkel vehetik el az embertől. Hadnagyéktól tehát törvénytelenül és alkotmányellenesen vették el tulajdonjogukat. Panaszt tettem a bizottságnál, és mivel becslésem szerint országszerte rengeteg hasonló eset lehetséges, ugyanis az elmúlt évtizedekben sokan építettek házukhoz melléképületet, vagy bővítették azt. Meglátásomról levélben tájékoztattam a szerbiai kormány elnökét, Mirko Cvetkovićot is. Annál is inkább, mert arról értesültem, hogy a Köztársasági Földmérő Intézet utasítására járnak el a fenti eset szerint a községi bizottságok, tehát egy kormány által létrehozott intézet utasítására. Arról értesítettek, hogy a levelemet továbbították a Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztériumhoz. Szerintem ebben az esetben ez a minisztérium nem illetékes. Annak ellenére, hogy panaszomat visszautasította a bizottság, Hadnagyék esetében megváltoztatták a dokumentumot, így a kataszterben vezetett jegyzék alapján Hadnagyék a házon is tulajdonjogot élveznek. Pontosabban a ház a tulajdonukban van, a hozzáépített előszobát pedig birtokolják. Szerintem ez az egyetlen ilyen kérdéses eset az országban, amelyet rendeztek. Az emberek tulajdonképpen nem is figyelnek fel arra, hogy elveszítették tulajdonjogukat. Ha kézhez kapják a kataszterből a bizottság által létrehozott jegyzékből a személyes tulajdonra vonatkozó kivonatot, és ha a tulajdonjog helyett birtokost ír (državina), akkor ez ugyanennél a bizottságnál nyolc napon belül megfellebbezhető. A bizottság ezt a megfellebbezést visszautasítja, ekkor a megfellebbezést át lehet még nyújtani a Köztársasági Földmérő Intézet belgrádi székhelyénél. Tapasztalatom, hogy panaszunkat ott sem fogadják el. Ekkor lehet kérni az elsődleges végzés semmissé nyilvánítását. Ezt sem teszik meg, de ekkor el lehet indulni egy másik úton, ugyanis a Köztársasági Földmérő Intézet elutasító válaszára már sehol sem lehet panaszt tenni. Hadnagyék esetében nem kellett mindezt végigjárnom. Sikerült meggyőznöm igazamról a becsei bizottságot. Nem így az újvidékit, ahol van egy másik esetem is, igaz, kissé összetettebb, de lényegében ugyanolyan, mint a Hadnagyéké. Ott egy családi ház mellé építettek, sőt rá is egy emeletet, majd lakásokat alakítottak ki. Mindezt engedély nélkül. Ügyfelem a régi családi háznak egy részét vette meg, amely telekkönyvezve lévén tulajdonban is volt. Vásárlás után ezt a tulajdonjogot nem kapta meg, ő csupán birtoklója lakásának annak ellenére, hogy abban a házban van, amelyikre létezik építkezési engedély. Véleményem, hogy csupán arról van szó, hogy a törvényt rosszul értelmezik. Ezen még most, az új ingatlanjegyzék felállítása során lehet változtatni, később sokkal bonyolultabb lesz.
