Elsősorban a fiatalok értékrendjéről készült friss felmérés foglalkoztatta tegnapi ülésén a Tartományi Képviselőház oktatásügyi, tudományos, művelődési, ifjúsági és sportügyi bizottságát, a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskola új elnevezését egyhangúlag elfogadták, és ugyanezt javasolják a képviselőháznak. A bizottsági tagok meggyőződtek, hogy a középiskola eddigi elnevezésében is kétnyelvű volt, csupán a „közép”, s a „Zenta” marad ki a hivatalos elnevezéséből, vagyis Ekonomsko-trgovačka škola, Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola lesz az új neve.
A fiatalok értékrendjéről az ifjúsági és sportügyi titkárság készített felmérést, 1000 hetedik-nyolcadik osztályos, valamint középiskolás megkérdezésével, továbbá 600 egyetemi hallgató, főiskolás véleményét kikérve. Mint azt Tanja Banjanin, a titkárság titkársegédje kifejtette, az eredmény rámutat, hogy talán nem ismerjük kellőképp a fiatalokat, ugyanis a felnőttek beidegződött, vagy felületes véleménye több pontban különbözik attól, amire következtetni lehet a válaszokból.
Az egészség minden nemzedéknek egyaránt fontos, csakúgy mint a család és a barátok. Az anyagi javakhoz a fiatalabbak sokkal inkább ragaszkodnak, mint idősebb társaik, hasonló különbség fedezhető fel a fiatalabb és idősebb korosztály között a nemzetek közötti tolerancia kérdésében is. Minél idősebb korosztályt kérdeztek, annál inkább romlott a más nemzetek megítélése, a fiatalabbak sokkal inkább toleráns magatartásról tesznek tanúbizonyságot. Hasonló görbét ír le elégedettségi fokuk is: a fiatalok korának előrehaladtával egyre inkább elégedetlenekké válnak. Érdekes, hogy a fiúk sokkal inkább elégedettek életkörülményeikkel, és sokkal inkább bíznak embertársaik jóindulatában, mint a lányok. Ugyanakkor minden generációra jellemző, hogy saját maga besorolásánál nemzeti hovatartozását tartja a legfontosabbnak, majd ezután sorolja magát Európa polgárai közé. Jellemző az is, hogy a falun élő fiatalok sokkal inkább ragaszkodnak a hagyományokhoz, a valláshoz, és a konzervatív értékrendhez, mint városban élő társaik. A fiatalok elsősorban a televízióból tájékozódnak és legkevésbé a rádióból.
A felmérés készítői meglepetten vették tudomásul, hogy a korábbi hasonló vizsgálódásokhoz viszonyítva rendkívül megromlott a tanárok megítélése, vagyis a minimumra süllyedt az irántuk érzett tisztelet. Válaszaikból teljesen kimaradtak a tanárok, ha pedig emlegették őket, azt negatív előjellel tették. A Kit nem szeretnél a szomszédodnak? kérdésre a fiatalok első helyen a függőségi betegségben szenvedőket említették, másodikon a homoszexuálisokat. Elgondolkodtató az is, hogy az anyagilag hátrányos helyzetű fiatalok önbecsülése kifejezetten alacsony, ami sok esetben párhuzamba állítható a tragikus végkifejletű eseményekkel. A bizottság szerint elsősorban erre a kérdésre kellene nagyobb figyelmet fordítani, javítani kell a fiatalok közérzetén, mert a társadalom ezért is felelős.
