Április vagy szeptember – még nem tudni, a két hónap közül melyik lesz az, amikor Szerbiában megtartják a rendkívüli parlamenti választásokat. A hatalmi koalíció legerősebb tagja, a Szerb Haladó Párt ugyanis, sajtóértesülések szerint, végleges döntést hozott azzal kapcsolatban, hogy az idén mégis kiírják a rendkívüli választásokat, s így – mindössze egyéves kormányzás után – ismét összemérik majd erejüket a pártok. A leginkább állítólag a Koszovóról folyó tárgyalásoktól és az Európai Uniónak a csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatos döntésétől függ az, hogy pontosan mikor voksolunk. Látszólag a Demokrata Pártnál sem estek pánikba: Dragan Đilas azt nyilatkozta, hogy pártja februárban már nyilvánosságra fogja hozni a válságból való kilábalást elősegítő tervet, s végrehajtják a belső reformokat is – készen állnak a választásokra. Az elemzők viszont egyetértenek abban, hogy ebben a pillanatban egy szavazás kétségkívül a haladók malmára hajtaná a vizet. A témáról Marko Blagojevićet, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) programigazgatóját kérdeztük.
– Az előrehozott választásokra Szerbiában állandóan számítanunk kell, nem beszélhetünk politikai stabilitásról a kifejezés valós értelmében. A kormányokban rendre olyan pártok foglalnak egymás mellett helyet, melyek nem önszántukból döntöttek arról, hogy partnerei legyenek egymásnak, hanem a választások során olyan lapokat osztottak nekik, amelyek egyszerűen szükségessé tették ezeket a koalíciókat. Ilyen körülmények között politikai krízis alakulhat ki, melynek elmélyülését a rendkívüli választások kiírása követi. Ez a realitás. A ma látható helyzet sem különbözik mindettől. A kormányzásban ma sem tradicionális partnereknek számító politikai pártok vesznek részt, hanem tegnapi ádáz ellenségek. Mindez a kormányt nemcsak specifikussá, hanem kevésbé stabillá is teszi. Az elmondottak alapján tehát nem lepnének meg a rendkívüli választások. Azért sem, mert az előrehozott szavazás a következő néhány hónapban, teszem azt fél évben, a legnagyobb koalíciós partnernek, az SZHP-nek kedvezne.
Mi a célja a rendkívüli választásoknak? A szocialistáknak, esetleg a Szerbiai Egyesült Régióknak a hatalomból való kihagyása, netán valami más?
– Nagyon nehéz arról beszélnem, hogy mi lenne a cél. Ez ugyanis azt jelentené, hogy valaki tudatosan igyekszik válságot előidézni, ami majd a választások kiírását vonja maga után. Én nem szeretném azt hinni, hogy Szerbia egy olyan ország, ahol ekképp politizálnak. Értem persze, hogy a politikai pártoknak megvannak az érdekeik. Választásokat azonban nem lehet kiírni csak azért, mert egy pártnak az adott pillanatban politikailag kifizetődő, hogy feloszlassák a parlamentet, és választásokat tartsanak. Ezt felelőtlen politikai magatartásnak tartanám, a hatalmi pártok így egyenlőtlen helyzetbe hoznák a többi pártot, hisz saját érdekeiknek megfelelően határoznák meg a választások időpontját.
A haladók népszerűségüket a korrupcióellenes, bűnözésellenes harcnak köszönhetik. Ebben a harcban azonban eddig jórészt csak letartóztatásokat és vizsgálati fogságokat láthattunk. Mi történik akkor, ha a letartóztatott személyeket vádirat, bírósági eljárás indítása nélkül pár hónap múlva szabadon engedik, vagyis, ha az ügyészségek, bíróságok nem követik az Aleksandar Vučić által felvett iramot? Kedvezőtlen lehet-e egy ilyen fejlemény a haladók népszerűségére nézve?
– Abszolút. Ehhez semmi kétség sem fér. Egy ilyen fejlemény ugyanis azt jelentené, hogy a kormányfő-helyettes minden igyekezete hiábavaló volt. Azt jelentené, hogy vagy a nyomozás során vétettek, vagy az ügyészség dolgozik a közérdekkel ellentétben. Bármelyik szituáció legyen is igaz, semmiképp sem hathat pozitívan a hatalmi többség pártjainak támogatottságára.
Egyet tud érteni azzal a megállapítással, hogy már jelenleg is a haladók és Vučić számítanak a legerősebbnek a kormányon belül?
– Ezt senki sem vitathatja el. A haladó párt a legnagyobb koalíciós partner, a legtöbb képviselővel rendelkeznek a parlamentben is. Kezükben tartják a hatalom legjelentősebb elemeit.
Mit jelentenének a választások a jelenleg gyengélkedő Demokrata Párt számára?
– Én el tudok képzelni egy forgatókönyvet, melyben az előrehozott választások ennek a pártnak is kedveznének. Májusban nagy megrázkódtatáson esett át a DP, elveszítette az elnökválasztást és a kormányalakítás lehetőségét is. A pártnak máig sem sikerült felépülnie teljesen. A választások viszont sajátos sokkterápiaként is hathatnának, s ebből hasznot is húzhat a párt.
Mire számíthatnak a kisebb pártok? A Szerbiai Demokrata Pártra, Liberális Demokrata Pártra, Szerbiai Egyesült Régiókra gondolok.
– Úgy vélem, az SZDP többé-kevésbé biztos lehet a parlamentbe jutásban, hiszen valahol hét százalék körülire rögződött a párt támogatottsága a korábbi választási eredmények és felmérések alapján. Nagyobb gondot jelentenének a választások az LDP-nek és a SZER-nek, melyek állandóan a parlamenti küszöbbel küszködnek, így volt ez 2007-ben, 2008-ban és tavaly is. Olyan pártokról van szó, melyek támogatottsága öt százalék körüli, s a szavazatok számlálásáig nem lehetünk biztosak benne, sikerült-e átlépniük a küszöböt.
Új pártok is alakultak az elmúlt időszakban, s alakulni is fognak a bejelentések szerint a közeljövőben. Lehetséges-e az, hogy egy feltörekvőben lévő új párt bejusson a parlamentbe a következő választásokon, legyen szó akár baloldali vagy jobboldali erőről?
– Sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy új párt megfelelőképp elhelyezkedjen a politikai színtéren, s elég erőssé váljon ahhoz, hogy kétszázezer szavazatot szerezzen magának. Kétszázezer szavazatot kapni nem kis dolog, ezért nem vagyok biztos benne – különösen akkor, ha későtavasszal már megtartanák a rendkívüli választásokat –, hogy van elég ideje egy új pártnak ahhoz, hogy meglepetést tudjon okozni. Másrészt viszont a Dveri esetében láthattuk, hogy szintén új pártként igen közel került ahhoz, hogy átlépje tavaly májusban a parlamenti küszöböt. Figyelembe kell venni tehát azt is, hogy melyik pártról, politikai irányvonalról beszélünk.
Ez azt jelenti, hogy a jobb oldalon indulóknak jobb az esélyük a szavazatgyűjtés során?
– Nem vonnék le ilyen következtetést. A Dverit csak egy példaként említettem, nem hiszem, hogy valamelyik oldalon ez a feladat könnyebb lenne. Fennáll tehát a lehetősége annak, hogy egy új párt átlépje a parlamenti küszöböt, de Szerbiában ez semmiképp sem számít egyszerű feladatnak. A Dveri esetében azt is meg kell említeni, hogy nem az el nem kötelezett szavazókat, hanem a radikális szavazókat gyűjtötték maguk köré, így ez utóbbi párt elveszítette parlamenti státusát.
A közelmúltban ismét aktuálissá vált a választási rendszer módosítása. A jelek szerint a parlament következő összetétele sem az új törvény szerint alakul majd meg.
– Bizonyára nem. A parlament jelenlegi összetétele azonban még elfogadhatja az új választási törvényt azzal a megkötéssel, hogy az nem lép érvénybe a rendkívüli választások előtt, ezzel tiszteletben tartva bizonyos demokratikus alapelveket. Fontos, hogy a törvény ne közvetlenül a választások előtt változzon meg.
