Csütörtökön az óbecsei Fehér Hajó Szállodában tartották meg A hely szelleme – Kapcsolattartás az elszármazottakkal című projekt zárókonferenciáját. A vendégeket mgr. Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte, a konferenciát Vuk Radojević óbecsei polgármester nyitotta meg.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Fejlesztéspolitikánk eszközei – kire számíthatunk? című előadásában a hangsúlyt a perspektívateremtés fontosságára helyezte. A probléma megoldása szerinte meghaladja a kisebbségi politizálás kereteit, és egy általános közéleti erőfeszítést követel meg.
– Nem tudunk perspektívát teremteni az óbecseieknek, az adaiaknak és a temerinieknek akkor, ha a teljes régió leszakad, és a megtermelt javainkat máshol osztják szét, ahogy az már évtizedek óta folyik. Ennek a kérdésnek a szabályozása nélkül, komoly infrastrukturális beruházások nélkül nincs komoly fejlődés, és ez nem nemzeti kérdés. A térségi esélyeket úgy tudjuk erősíteni, ha egységes régióban gondolkodunk. A határ menti térségben kell olyan fejlődést elérni, amelyre nekünk is lehet ráhatásunk – ebben van ennek a projektnek a jelentősége. Olyan középlejáratú tervek kellenek, amelyek lehetővé teszik a perspektívák kibontakozását, ezért fontosak a Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott stratégiák is – mondta Pásztor.
Schwertner János projektvezető, a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület elnöke a projekt céljait és eredményeit ismertette. Elmondása szerint a remigráció elindítása akkor lehetséges, ha szoros kapcsolat épül ki az elszármazott és a szülőföld között, és a kezdeményezés célja épp ez volt. A projekt ideje alatt összegyűlt tapasztalatokkal egy olyan módszertan állt össze, amelynek segítségével minden település fel tudja venni a kapcsolatot az elszármazottakkal, és vissza tudják kapcsolni őket a település életébe.
Dr. Gábrity Molnár Irén egyetemi tanár az elvándorlók társadalmi jellemzőit ismertette. A kutató a határ menti munkaerő-migráció jövőjét a kereskedelemben, az építkezésekben, a szállítmányozásban és a logisztikai központokban, továbbá a kis- és középvállalkozásokban, valamint az oktatási és kulturális kapcsolatok hálózatában látja. A beruházási és munkaerő-piaci lehetőségek feltárására többfunkciós közösségi tereket, mikrotérségi és humán szolgáltatási központokat kellene létrehozni, a társadalmi migráció alapjainak a megteremtésére tudásalapú regionális fejlesztési terveket kell kidolgozni, az állami és a civil szférában pedig ki kell bővíteni a közösségfejlesztést.
Dr. Lengyel László, a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa a tanulási célú migráció okairól szólva a biztonságot, a szerb nyelv hiányos ismeretét, a bővebb karválasztási lehetőségeket, az önálló élet iránti igényt és az iskolai hangulatot említette.
– A hazatérés lehetősége sokszor múlik a kölcsönös elvárásokon, a diplomahonosítás lehetőségén, a visszatérő elfogadottságán, a szerb nyelv ismeretén és a szakmai kapcsolatrendszer kiépítésének a sikerén. Ennek érdekében kell aktív kapcsolatot kiépíteni a külföldön tanuló diákokkal, és programokkal támogatni a hazatérést és az elhelyezkedést. A Magyar Nemzeti Tanács konnektor elnevezésű honlapján nemcsak a hazai diákokkal tart kapcsolatot, de adatokkal rendelkezik a Magyarországon állami karokon tanuló hallgatókról is. Ezeknek a tanulóknak a száma folyamatosan növekszik, és a 2010/2011-es tanévben hirtelen 1516 fő lett – ez a korábbi 30 százalékos arányhoz viszonyítva legalább tízszázalékos emelkedést jelent – tudtuk meg a tanácsostól.
A délután folyamán Nádi Karolina InfoPont-vezető a személyes kapcsolattartás eszközeiről tartott előadást, Badis Róbert szociológus a projekt módszertanának az átadásáról beszélt, Makkos Dalma budapesti doktorandusz a tervezés korszerű eszközeit mutatta be, prof. dr. Nagy Imre egyetemi tanár pedig a határon átnyúló projektek hatását ismertette. Bonifárt Lászlónak, az óbecsei Than Fivérek Értelmiségi Kör elnökének, valamint Hajnal Jenő és Schwertner János zárszava után a résztvevők megtekintették a Than fivérek felújítás alatt álló szülőházát, és a Than Fivérek Értelmiségi Kör képviselői átvették azt az emléktáblát, amelyet majd az épület műszaki átadása után helyeznek el az épületen.
A Magyarország–Szerbia IPA Határokon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával megvalósult projektben Óbecse, Ada, Temerin és Lajosmizse vett részt. A mintegy 89 ezer eurós pályázati projekt 2012. február 1-jén kezdődött, de az elmúlt időszakban létrehozott tartalmak továbbélnek. Ezek közül a legfontosabb az az adatbázis, amely az ezekről a településekről elszármazottak adatait tartalmazza. A program vajdasági koordinátora a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet volt.
