Kétnapos párizsi látogatásának második napján Josep Borellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint Miroslav Lajčákkal, az EU Belgrád és Pristina közötti dialógussal foglalkozó különmegbízottjával tárgyalt Aleksandar Vučić szerb államfő. Értékelése szerint elégedett a párizsi megbeszélésekkel, melyeken ismertetni tudta a szerbiai álláspontot Albin Kurti kormányának legutóbbi lépéseivel kapcsolatban, a rendszámtáblacsere körüli bonyodalmakról, majd a szerbek kilépéséről a koszovói intézményekből. Azt kérte az európai tisztségviselőktől, gyakoroljanak nyomást Pristinára, hogy megkezdje a korábban aláírt megállapodások alkalmazását, mindenekelőtt a szerb községek közösségének létrehozását.
Egy nappal korábban a szerb elnök Emmanuel Macron francia államfővel is találkozott, akit Szerbia őszinte barátjának nevezett. Tartalmasnak minősítette a francia elnökkel folytatott tárgyalásokat, melyen a francia–német rendezési tervről is szó esett. A szerb államelnök elmondta, Macron szívélyesen fogadta az Elysée-palotában, ahol számos fontos témára kiterjedő, valóban érdemi megbeszélést folytattak, beleértve a koszovói kérdést is. Hozzátette, a szerbek világossá tették hivatalos közleményükben, hogy melyek a koszovói intézményekbe való visszatérésük feltételei, de nem árulhatja el a találkozó minden részletét. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy kapott-e újabb ajánlatot a koszovói helyzet rendezésére Macrontól, Vučić ismét elmondta, a szerbek megfogalmazták a feltételeiket, melyek teljesítésétől azonban még igen messze állunk.
KOSZOVÓNAK TETSZIK A TERV
A párizsi tárgyalások során Vjosa Osmani koszovói elnök és Albin Kurti kormányfő hangsúlyozták, hogy a német–francia rendezési tervet megfelelőnek tartják a párbeszéd folytatása érdekében. Borellel és Lajčákkal Kurti is találkozott, a Twitter közösségi hálón közzétett beszámolójában valójában brüsszeli tervnek nevezte a francia–német rendezési javaslatot, melyet, mint írta, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok is támogat. Úgy fogalmazott, hogy további tárgyalásokhoz megfelelő alapot jelent ez a terv. Kurti szerint a leendő tárgyalási platformok középpontjában annak kell állnia, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerje egymást. Kifejtette, az Észak-Koszovóban történtek, a szerbek koszovói intézményekből való kivonulása voltaképpen csak azért következett be, mert a koszovói kormány elhatározta magát „a jogállamiság gyakorlása mellett”. Kurti Macronnal is tárgyalt előző nap, kijelentette, hogy Pristina továbbra is nemzetközi partnereivel koordinálva hozza majd meg a fontos döntéseket. Szerbiára hárította a felelősséget, s közölte, az észak-koszovói fejlemények Belgrád destabilizációs kísérleteinek az elemei.
ROSSZ A KIINDULÓPONT
Ivica Dačić külügyminiszter pénteken elfogadhatatlannak nevezte a francia–német rendezési tervet, mert az abból indul ki, hogy Koszovó független állam. Szerbia nem vehet részt olyan eszmefuttatásokban, amelyek arról szólnak, hogyan kell festenie egy államnak, melyről maga nem gondolja azt, hogy államnak számít, fogalmazott. Az oroszellenes szankciók bevezetésének elkerülése miatt is Szerbia előnytelen helyzetbe került. A szankciókról az államfő is nyilatkozott Párizsban, azt mondta, Szerbia csak abban az esetben változtatná meg az Oroszország elleni szankciók bevezetésével kapcsolatos álláspontját, ha a fejünk felett szó szerint Damoklész kardja lebegne.
TEA A MAGYAR ÁLLAMFŐVEL
Párizsban elfogyasztott egy teát pénteken Aleksandar Vučić Novák Katalinnal, Magyarország köztársasági elnökével is. A találkozóról az Instagramon azt írta: „Gondolom, mások ebben a helyzetben Párizsról, annak szépségeiről, néhány hétköznapi dologról beszélgetnének, én ezt nem tehetem meg, a politikáról beszélgettünk.” Hozzátette, hogy Novák Katalinnal ismét megerősítették, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata történelmi magasságot ért el. Bilaterális kérdésekben is egyeztettek, valamint Vučić a Koszovóval kapcsolatos információkat is ismertette a magyar államfővel.