Mint arról lapunk címoldalán beszámoltunk, a Magyar Szó újvidéki székházában járt tegnap Zhang Wanxue, Kína belgrádi nagykövete. Pásztor Istvánnal, a Tartományi Képviselőház elnökével és lapkiadó vállalatunk vezetőivel tárgyalt az együttműködés kínálkozó lehetőségeiről. A vendéget mindenekelőtt a nyomdai szolgáltatások érdekelték – a bélyegnyomtatással és minikönyvek nyomtatásával részletesebben is megismerkedett. A nagykövettel a látogatás protokollszerű részét követően beszélgettünk el aktuális gazdasági és politikai kérdésekről.
Most jár először a Magyar Szóban, így ebből adódik azonnal az első kérdés is: milyenek az első benyomások, melyek az együttműködés lehetőségei?
– Örülök neki, hogy Vajdaságba, Újvidékre látogathattam, s hogy e médiaházba is eljöhettem. Részletesen megismertem a házigazdáknak köszönhetően ennek az intézménynek a múltját és terveit, mely iránt nagy érdeklődést tanúsítottam. Lenyűgöztek azok a sikerek, amelyeket a cég eddigi tevékenysége alatt elkönyvelt. A helyszínen láthattuk azokat a postai bélyegeket és minikönyveket, melyeket ez a nyomda készít, megismerkedtünk annak jelentőségével a régióban. Kínai elemekkel is találkozhattunk ezen a prezentáción a kinyomtatott könyvekben és más kiadványokban, ami kétségkívül az együttműködést erősíti közöttünk. A lapkiadó kifejezte abbeli szándékát, hogy kínai cégekkel működjön a jövőben együtt, amit mi igen jó javaslatnak tartunk, s közvetíteni fogjuk ezt az üzenetet a kínai üzleti világ felé. Készek vagyunk segíteni a megfelelő kapcsolatok megteremtésében.
A kínai gazdaság a világ feltörekvő, állandó fejlődésben lévő gazdaságai közé tartozik. Az elmúlt időszakban néhány jelentős kínai befektetésről is szó volt a médiában, talán ki lehet jelenteni, hogy az infrastruktúra ágazata iránt a legnagyobb az érdeklődés.
– Szerbia és Kína tradicionálisan baráti viszonyban lévő államok. Szerbiára mint megbízható partnerre tekintünk. Három évvel ezelőtt a stratégiai együttműködésről szóló szerződést is aláírta a két ország, mely kijelöli az együttműködés megfelelő irányait a különféle ágazatokban. Kína érdekelt a régió országaival való együttműködésben a gazdaság, az infrastruktúra, a kultúra, a tudomány és a technológia területén is. Tavaly áprilisban a kínai miniszterelnök a régió országainak tizenhat kormányfőjével folytatott megbeszéléseket, s ez alkalommal az együttműködés tizenkét konkrét projektumát vázolta fel, melyek iránt nagy volt az érdeklődés a közép-kelet-európai államok részéről. Ezek a kezdeményezések Szerbiában is jó fogadtatásra találtak. Most mindkét félnek a maga módján kell azon dolgoznia, hogy a meglévő alapokon elmélyítsék az együttműködést az infrastruktúrának, utak és hidak építésének, más létesítmények létrehozásának a területén is. Most a legmegfelelőbb az alkalom minderre: a kínai gazdaság az elmúlt harminc évben végrehajtott reformok után nyitott a világ felé, a kormány arra buzdítja a cégeket, hogy minél nagyobb mértékben üzleteljenek külföldön. Ez hatalmas fejlődést hozott a kínai gazdaságnak. Másfelől Szerbia szintén egy kulcsfontosságú reformkorszakba lépett, mely az emberek életszínvonalának a javítására irányul. Az együttműködés kezdetei biztatóak. Elsősorban a Zimony–Borča híd építési projektumának kivitelezésére, továbbá a Kostolac erőmű fejlesztésére gondolok. Az ilyen pozitív példák arra sarkallják a kínai vállalatokat, hogy maguk is próbáljanak partnereket találni Szerbiában. Elmondhatom, hogy néhány infrastrukturális és energetikai projektum részleteit jelenleg is tanulmányozzák a kormányok és az érintett vállalatok.
Hogyan tekint a hivatalos Peking Szerbia európai integrációs törekvéseire és a Prishtinával folytatott dialógus előrehaladására?
– Tiszteletben tartjuk a szerb nép döntését és a kormány által kidolgozott kül- és belpolitikai programot. Üdvözöljük a kormánynak a régióbeli együttműködés és megbékélés érdekében tett erőfeszítéseit, melyek fontosak a stabilitás megteremtése szempontjából. Tiszteletben tartjuk az európai utat is, amely mellett a szerbiai vezetőség állást foglalt. Úgy véljük, hogy egy erős Európa igen jelentős tényezője a világ egyensúlyának és a fejlődésnek, gazdasági előrehaladásnak is. Kína fejleszteni akarja meglévő kapcsolatait Európával, azon belül az Európai Unióval is. Üdvözölni tudjuk Szerbia eddigi eredményeit ezen az európai úton. Koszovót illetően a kínai álláspont változatlan, tiszteletben tartjuk Szerbia területi integritását. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jelenlegi párbeszéd Belgrád és Prishtina között elvezethet egy fenntartható megoldáshoz, ami rendkívül nagy szereppel bírna a régió stabilitásának megőrzésében. Ugyanilyen fontos szerepe lenne a gazdaság fellendítésében is, s abban, hogy a régió polgárai jobb körülmények között élhessék mindennapjaikat.
