Nem jött létre semmilyen megállapodás és nem kaptak semmilyen új uniós javaslatot a Belgrád és Pristina között kialakult válság rendezése érdekében – jelentette ki szerdán némileg ingerült hangnemben nyilatkozva egy brüsszeli megbeszélés után Besnik Bislimi koszovói kormányfő-helyettes, a tárgyalócsoport vezetője. Mint azt újságírói kérdésekre válaszolva közölte: „Nincs sem javaslat, sem megállapodás, de nem fogok itt a nyilvánosság előtt a részletekről beszélni, minden hétfő után kedd jön, minden új nap hozhat valami újat, s ahogyan önök sem tudják, mit hoz a holnap, én sem vagyok Nostradamus, hogy itt azonnal közöljem, mi lesz a megállapodással.” Bislimi hozzátette, Brüsszelben megvitatták a rendszámtáblák kapcsán kialakult válság sok elemét, de semmilyen logikát nem lát abban, hogy ezekről részletesen beszámoljon. A krízis megoldása továbbra is lehetséges, de nem tudni, hogy az hogyan valósulhat meg – értékelte nyilatkozatában.
SÜRGET AZ IDŐ
Mint ismeretes, Pristina a szerbiai rendszámtáblák koszovói köztársaság jelzéssel ellátott új táblákra cserélésének szükségességéről döntött korábban, s a hónap elején megkezdte a rendőrség az első figyelmeztetések kézbesítését is, amit november 21-étől a bírságok kiírása és utolsó fázisban a rendszámtáblák és járművek elkobzása követhet. A döntésekre reagálva az észak-koszovói szerbek elhagyták a koszovói intézményeket, s ezt a határozatot nagyban befolyásolta az is, hogy felmentették tisztsége alól a rendőrség észak-koszovói szerb nemzetiségű igazgatóját, miután nyilvánosan kimondta, ő maga nem fog olyan utasításokat adni a rendőröknek, hogy figyelmeztessék és bírságolják meg a szerbség azon tagjait, akik továbbra is a Szerbiában kiállított táblákkal közlekednek. Észak-Koszovóban azóta békés, de rendkívül feszült a helyzet.
TÍZ HÓNAP HALADÉK?
Bislimi nyilatkozatával tulajdonképpen cáfolta a Szabad Európa Rádió által közölt azon információkat, miszerint Miroslav Lajčák, a Belgrád és Pristina közötti dialógussal foglalkozó uniós különmegbízott egy új tervet nyújtott volna át Pristinának a rendszámtáblák ügyének rendezése céljából. Az EU-nak egyébként az a nem titkolt célja, hogy rábírja Albin Kurti koszovói kormányfő adminisztrációját a megbírságolással kapcsolatos döntés alkalmazásának elhalasztására. Egyes médiaértesülések szerint Brüsszel tíz hónap haladékot kért. Amennyiben a koszovói albán fél beleegyezne egy ilyen javaslatba, az uniós közvetítő állítólag rövidesen Belgrádba is ellátogatna. Ha nincs is vadonatúj javaslat, az biztos, hogy Brüsszel még november 21-e előtt rendezni kívánja a kérdést.
NINCS SZÜKSÉG ISMÉTLÉSRE
Ana Brnabić szerb kormányfő szerdai nyilatkozatában arról beszélt, hogy a 2013. évi brüsszeli megállapodást teljes mértékben alkalmaznia kellene Pristinának, mielőtt bármilyen újabb megállapodásról szó esne. Nem elfogadható az a nézet, hogy a koszovói szerb községek közösségének a megalapításáról is egy új megbeszélés keretében vitázzanak. Brnabić reményének adott hangot, hogy nem igazak az efféle értesülések, annak ugyanis semmi értelme nem lenne, az erről szóló dokumentumot 2013-ban már aláírta a koszovói albán fél, valamint az Európai Unió magas rangú tisztségviselője is, ebben a tekintetben tehát az EU hitelességéről is szó van, nem csupán Pristináéról – fűzte hozzá, és közölte, hogy nem tudja, miben lehetne megállapodni Pristinával, hiszen az összes eddigi egyezményt megszegte.
KISZIVÁRGOTT VAGY KITALÁLT?
Közben a pristinai Koha Ditore napilap egy olyan „non-paper”-nek nevezett megoldási tervet mutatott be, mely áthidalhatná a koszovói szerb községek közösségének megalapításában tapasztalható fennakadásokat, állítólag egy új törvényt fogadna el a koszovói parlament a vállalt kötelezettség teljesítése érdekében. A döntést így a kormány helyett voltaképpen a képviselőház hozná meg. Hasonló kiszivárgott dokumentumokról albán médiumok is beszámoltak, ottani elemzők azonban azt mondták, nem kell komolyan venni a számos megjelent „rendezési javaslatot”.
