A Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság és a Magyar Nemzeti Tanács tegnap nyitotta meg a Nyelv – állam – jog címen idei jogi-nyelvhasználati tanácskozását. A kétnapos tanácskozás célja, hogy egyrészt jogász-fórumként szolgáljon a vajdasági magyar nyelvű bírák, ügyvédek, közigazgatásban tevékenykedő jogászok részére, másrészt bővítse a résztvevők szakmai, szaknyelvi ismereteit. Az idei program a nemzetközi és szerbiai nyelvhasználati szabályozás, valamint a modellek bemutatása köré épült, olyan szerbiai és magyarországi jogászprofesszorok, illetve kutatók előadásaival, akik elméleti és egyben gyakorlati síkon is tanulmányozták már a hivatalos nyelvhasználat jogi kihívásait. Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke elmondta, hogy ez egy folyamatosan változó profilú tanácskozás.
– Évről évre fokozatosan megújult a konferencia, és immár tizenegyedik alkalommal gyűltünk össze. Az idén a tudományos tanácskozás irányába indultunk meg, hiszen jelenleg ez az egyetlen magyar nyelvű tanácskozás az országban. A konferencia nem vesztette el a nyelvhasználat napi politikai kérdései iránti nyitottságát sem, így most is olyan kérdéseket dolgoztunk fel, amelyeknek közvetetten konkrét következménye, üzenete van szerbiai mindennapjainkkal kapcsolatban – mondta az MNT elnöke.
Mint megjegyezte, a vajdasági magyar, valamint a Vajdaságban magyarul értő jogász szakmának majd minden képviselője megjárta már a tanácskozást, vannak visszatérő résztvevők és előadók is. Hozzátette, hogy a hosszú évek során sikerült úgy megszervezni a konferenciát, hogy csak a tartalma változott, a helyszíne viszont nem. Az elmúlt 10 év hivatalos nyelvhasználatról beszélve Korhecz Tamás elmondta, hogy hullámzó tendenciát lehetett megfigyelni.
– A 2000-es évek első felében kétségtelenül voltak olyan mérföldkő jellegű előrelépések, amelyeket mindenképpen üdvözölnünk kell, de az utóbbi években inkább stagnálásról beszélhetünk, ugyanis az államszervezet visszakozott annak vonatkozásában, hogy széles körűen elismerje és lehetővé tegye a többnyelvűséget. A politikai akaraton kívül azonban továbbra is fontos az a szakmai felkészültség, humán erőforrás, amely lehetővé teheti, hogy az emberek teljesen egyenrangúan és szabadon használhassák a hivatalokban a magyar nyelvet. Sajnos az MNT minden erőfeszítése ellenére még most sincs jelen ez – hangsúlyozta az MNT elnöke.
Mint megjegyezte, a magyar nyelv hivatalos használatának helyzete ott a legrosszabb, ahol a magyar emberek aránya a legalacsonyabb, hiszen nagyon sok helyen hivatalos a magyar nyelv, a hivatalokban jóformán nem található magyarul tudó hivatalnok, sem magyar nyelvű űrlap vagy többnyelvű honlap sincs.
Dobos Balázs politológus, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont – Kisebbségkutató Intézet munkatársa a nemzetiségi nyelvek használatának magyarországi tapasztalatairól tartott előadást. Mint lapunknak elmondta, a Magyarországon elismert 13 nemzetiség a nyelvi asszimilációnak egy meglehetősen különböző, bár előrehaladott állapotában van.
– Visszatérő kérdés, hogy a magyarországi jogszabályi keretek, a kisebbségi önkormányzati rendszer ezt az átmeneti, de egyre inkább a magyar egynyelvűség felé tartó nyelvi asszimilációs folyamatot mennyire képes lassítani, esetleg visszafordítani. E téren szerzett tapasztalataink szkeptikusak – mondta a politológus.
Mint megjegyezte, ez a szkepticizmus a jórészt a magyarországi nemzetiségek nyelvhasználati jellemzőiből következik, ugyanis nyelveiket jórészt archaikus dialektusok jellemzik, amelyektől meglehetősen idegenek a modern kifejezések. Ennek továbbadása a családokon belül történik, az iskolákban azonban már a modern nemzetiségi nyelvet közvetítik.
Emplényi Kata, Gál Kinga Európai Parlamenti képviselő munkatársa elmondta, az EP-ben a kisebbségi nyelvek védelme esetén különféle nehézségekkel szembesülnek a magyar képviselők, hiszen egészen mást értenek kisebbségek alatt Nyugat-Európában (bevándorlók), mint Kelet-Európában, az egyes nemzetiségek nyelvi helyzete más és más.
– Egy átlag európai parlamenti képviselő tudása a vajdasági kisebbségi helyzetről nagyon csekély. Azt kérdezik tőlünk, hogy miért költöztek Szerbiába magyarok. Ekkor az alapoktól kell kezdenünk, s ezért is tartjuk fontosnak, hogy minden közösség el tudjon jönni az EP-be, és maga mondja el milyen helyzetben él – mondta Emplényi, aki szerint az EU-ban a finnországi svéd kisebbség helyzete tekinthető pozitív példának, ott másfél évvel ezelőtt fogadtak el egy kisebbségi nyelvhasználati akciótervet.
