A Tisza folyó nemzetközi hajózási útvonallá nyilvánításának fontosságát szorgalmazták tegnap, a zentai városházán megrendezett tanácskozás résztvevői. A Tartományi Gazdasági, Foglalkoztatási és Nemi Egyenjogúsági Titkárság és a zentai önkormányzat által közösen szervezett összejövetel résztvevői két stratégiai célt fogalmaztak meg. Ezek közül az egyik az, hogy a Tisza nemzetközi útvonalként szerepeljen Európa térképén, a másik pedig az, hogy a Tisza menti községek között kiépüljön egy hálózat a folyó nyújtotta lehetőségek kiaknázásának a céljából. Ennek érdekében Miroslav Vasin tartományi gazdasági titkár, a jelen levő Tisza menti községek önkormányzati vezetői számára egy bizottság alakítását javasolta. Vasin a tanácskozás során rámutatott arra is, hogy a Tisza egyfajta szimbolikus szálként köti össze Magyarországot és Szerbiát, s nagyban kihatással van a két ország viszonyaira is.
A gazdasági titkár az összejövetelen hangsúlyozta azt is, hogy a tartományi kormány stratégiai célként tűzte ki a folyó nemzetközi hajózási útvonallá nyilvánítását. Erről egyébként a szerb kormánynak kell döntenie, de a tartomány kész arra, hogy a szerb kormánnyal karöltve ezt az elképzelést megvalósítsa – nyilatkozta a gazdasági titkár. A gazdasági titkárság egyébként ezt több alkalommal is kezdeményezte a köztársasági szerveknél, de különféle jogi okok miatt ez idáig nem sikerült megvalósítani az elképzelést. Vasin elmondta azt is, hogy ezzel kapcsolatban az idén ismét kérelemmel fordultak a szerb kormányhoz, s reményének adott hangot, hogy ezúttal sikerül elérniük e célt.
Egyébként, amennyiben a folyót nemzetközi hajózási útvonallá nyilvánítják, a zentai kikötő, a kapacitása és földrajzi helyzete alapján megszerezhetné az általa igencsak kiérdemelt helyet – jegyezte meg Vasin, s emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi szabványok és rajta keresztül szállított áru mennyisége alapján tartományunkban csupán két európai szintű kikötő van, az újvidéki és a pancsovai. Viszont amennyiben a Tiszát nemzetközi hajózási útvonallá nyilvánítják, akkor a rajta keresztül szállított áru és az alkalmazott technológia alapján a zentai kikötő is gyorsan megfelelhetne az európai mércéknek.
Vasin megemlítette azt is, hogy a Tisza jelen pillanatban elég specifikus jogi helyzetben van, mivel az 1956-ban az akkori Jugoszláv Föderatív Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között megkötött szerződés értelmében a Tisza államok közötti folyónak számít, de ez a megállapodás csupán erre a két országra érvényes. Vagyis csupán e két ország hajói közlekedhetnek a folyó szerbiai szakaszán, viszont a többi állam vízi járműveinek továbbra sem engedélyezett a hajózás.
A Tisza egyébként 532 kilométeres szakaszon hajózható. Hazánk területén a torkolatától a törökbecsei gátig terjedő szakaszán a hajózható folyók ötödik, ettől felfelé pedig negyedik kategóriájába tartozik. Ugyanakkor a nemzetközi mércék alapján megfelel az Európa számára kiemelt jelentőségű hajózási útvonalak követelményeinek is. Ehhez viszont elengedhetetlen a Tiszának a nemzetközi hajózási útvonallá történő nyilvánítása – jegyezte meg végül a gazdasági titkár.
