In memoriam: Major Nándor

Életének 92. évében meghalt Major Nándor próza- és tanulmányíró, publicista, szerkesztő.

Verbászon született 1931-ben. Az általános iskolát Veprődön, az algimnáziumot Kalocsán, Zomborban és Szabadkán végezte, a Geodéziai Technikai Középiskolát pedig Újvidéken. Ugyanott diplomázott a Tanárképző Főiskola magyar szakán. A Pionírújság, az Ifjúság Szava/Ifjúság munkatársa, szerkesztője volt. 1957-től a Híd főszerkesztője, 1962-től a Forum Könyvkiadó szerkesztője, majd a Magyar Szó szerkesztője, főszerkesztő-helyettese volt. 1973-tól a Forum igazgatóhelyettesi tisztségét töltötte be. 1974 és 1978 között a Jugoszláv Kommunista Szövetség Tartományi Vezetőségének titkára volt. 1978 és 1982 között a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága végrehajtó titkára pozíciót töltötte be. 1982-től 1988-ig Vajdaság SZAT-elnökségének tagja, majd elnöke volt. 1989-ben kizárták a Jugoszláv Kommunista Szövetségből. 1989 óta nyugdíjas volt.

Művei: Udvarra nyílik az ablak (elbeszélések, 1955), Krumplilovacskák (elbeszélések, 1959), Vereség (elbeszélések, 1959), Dél (regény, 1965, 1987), Büntetés (válogatott elbeszélések, 1967), Esti órák (esszék, 1968), Hullámok (regény, 1969), Párbeszéd a valósággal (tanulmányok, cikkek, interjúk, 1988), Elveszejtett ország. Politikai esszék Jugoszlávia széthullásáról (Forum, Újvidék, 1993), Kisebbségi breviárium (1998), A békecsinálás mestersége. Politikai esszék Bosznia esetéről (Forum, Újvidék, 1999), Kosovói gyötrelem (napló, 2000), Szerbia Milošević után. Politikai esszék, I-III. (2006–2008), Kényszerhelyzetben árnyalatokért. Az áprilisi Híd és a körülmények (Esszék; Forum, Újvidék, 2011), Egy állameszme tündöklése és bukása. Jugoszlávia létrejötte és széthullása (Forum, Újvidék, 2013), Utcasarkon, ha hátranézünk (Elbeszélések és kisnovellák; Forum, Újvidék, 2016).