Budapesti tudósítónktól
Január 3-a, hétfő óta kérelmezhetjük az egyszerűsített honosítást. Azt az eljárást, amelynek eredményeképpen úgy válhatunk magyar állampolgárokká, hogy gyakorlatilag ki sem kell mozdulnunk szűkebb pátriánkból, amely a magyar állampolgárság feltételeként szinte csak a család egy-két nemzedéke anyakönyvi kivonatának begyűjtését szabja meg feltételként – már amennyiben az elődök életük egy adott szakaszában voltak magyar állampolgárok. Az első napok tapasztalatairól Dr. Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás részleteinek kidolgozásával megbízott miniszteri biztos számolt be a Magyar Szó olvasóinak.
– Minden zökkenőmentesen halad, egyelőre csak a legjobbakat tudom mondani az egyszerűsített honosítási eljárás alkalmazása kapcsán. Az utóbbi fél évben hatalmas munkát végeztünk el a kollégákkal, aminek eredményeképpen semmiféle komolyabb gond nem merült fel a honosítási eljárások kérelmezésekor. Az első két nap során, hétfőn és kedden 1665 kérelmet nyújtottak be az érdekeltek. Érdekességként megjegyezném, hogy még Abu-Dzabiból és Dohából is volt példa kérelem befogadására. Két nap alatt közel annyi kérelmet adtak be, mint a tavalyi év első hat hónapjában – ez is érzékelteti, hogy mekkora nagyságrendről van szó.
Hol, mely területeken van a legtöbb kérelmező?
– Külföldről a legtöbb kérelem Szabadkáról, Csíkszeredáról és Kolozsvárról érkezett be. Az első két nap során ezekben a városokban egyenként több mint százan adták át kérelmüket. Magyarországon a legtöbben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti irodájában igényelték az egyszerűsített állampolgárságot. De a BÁH vidéki igazgatóságain, az anyakönyvvezetőknél is jelentkeznek az érdekeltek.
Martonyi János külügyminiszter úr azt nyilatkozta, hogy Szlovákiában eddig csak egy-két kérelmező jelentkezett…
– Vannak szlovákiai kérelmezők is. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy a Felvidéken két városban, Pozsonyban és Kassán lehet igényelni az egyszerűsített honosítást, miközben az ottani magyarság zöme a határ mentén lakik, így aztán egyszerűbb és gyorsabb számukra a két-három kilométerre lévő magyarországi hivatalokig elutazni és ott átadni a kérelmüket, mint száz kilométereket utazni ugyanezért valamely külképviseletre. Úgy tudom, hogy a magyarországi Komáromban szép számban jelentkeztek érdeklődők Szlovákiából.
Kissé meglepő, hogy az állampolgársági kérelem átadásával egyidejűleg az érintettek magyarországi anyakönyvezése is megtörténik…
– A modern közigazgatás érdekében azt akarjuk, hogy mindenütt egyablakos legyen az ügyintézés. Azt szeretnénk, ha az érdekelteknek egyetlen alkalommal kellene bemenni valamely ügyfélszolgálatra annak érdekében, hogy minden dokumentumot beszerezhessenek. Az egyszerűsített honosítási eljárás kérelmezésekor ki kell tölteni egy anyakönyvezést kérelmező és (Magyarországon élők esetében) egy személyi igazolványt igénylő adatlapot is. Ezt követően a hivatalok egymás között továbbítják ezeket az igényléseket, s nem az igénylőnek kell sorra járnia a hivatalokat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki megkapja a magyar állampolgárságot, akkor már másnap igényelhet magyar útlevelet?
– Az igénylőt, aki megkapja a magyar állampolgárságot, hivatalból anyakönyvezik a magyar anyakönyvi rendszerbe, ezeket az anyakönyvi kivonatokat hivatalból kiküldik az igénylőnek, s ezt követően azonnal be is lehet nyújtani az útlevél iránti kérelmet. Azok, akik nem élnek Magyarországon, nem kapnak személyi igazolványt, de az útlevélkérelmet ők is átadhatják akár az eskütételt követően is.
Amikor a szomszédos országok illetékeseivel tárgyaltak az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetéséről, milyen fogadtatásra találtak?
– Szerbiával csak pozitív tapasztalataink voltak. Jól példázza a szerb fél hozzáállását, hogy amikor Semjén Zsoltminiszterelnök-helyettes Belgrádba látogatott, az ortodox pátriárka állt ki amellett, hogy vissza kell adni a magyar egyházaknak is a régi egyházi anyakönyveket, amelyek alapján kiállíthatják az igazolásokat az egyszerűsített honosítási eljárások igényléséhez.
Két ország esetében voltak nehézségek a Kárpát-medencében: egyfelől Ukrajnát, másfelől Szlovákiát említeném. Ukrajnában az alkotmány tiltja a kettős állampolgárságot, ugyanakkor azonban egyetlen törvény sem szankcionálja azt, ha valakinek az ukránon kívül más állampolgársága is van, s ennek megfelelően eléggé elterjedt az ott élők körében a kettős állampolgárság: több millió orosz, izraeli, román kettős állampolgár van, még a parlamenten belül is.
Szlovákia esetében eddig semmi sem tiltotta a kettős állampolgárságot, a közelmúltban viszont meghozott az ország egy törvényt, amely súlyosan diszkriminatív a kettős állampolgárokkal szemben. Eddig 19 embertől vonták meg a szlovák állampolgárságot, közülük csak egy rendelkezett magyar állampolgársággal, a többieknek valamilyen más állampolgárságuk (német, osztrák, cseh) volt a szlovák mellett.
Mire számítanak, mikorra várható az egyszerűsített honosítási eljárás iránti érdeklődés első hullámának lecsengése?
– A legnagyobb érdeklődés az első évben várható. Biztosan sokan lesznek, akik kivárnak, akik még csak most gyűjtik össze azokat az információkat, hogy mi is kell a honosítási eljárás megindításához. S nyilván sokan lesznek, akik majd csak akkor buzdulnak fel, amikor a szomszéd megmutatja nekik a magyar útlevelét. Tehát több hullám is várható, de arra készülünk, hogy minden zökkenőmentesen bonyolódik le.
Az egyes területeken meddig teltek be az időpontfoglalások?
– A kolozsvári, a csíkszeredai és a szabadkai külképviseleten tapasztalható eddig a legnagyobb érdeklődés; egyes helyeken már csak júniusra lehet időpontot foglalni. Ennek megfelelően továbbfejlesztettük a rendszert, újabb konzulokat küldtünk ki, újabb irodákat béreltünk, s hamarosan újabb ablakok nyílnak majd ezeken a helyeken is. Felhívnám a figyelmet ugyanakkor, hogy Magyarországon is bárhol benyújtható az igénylés, itt pedig az előjegyzések alapján szinte szabadon lehet válogatni az időpontok közül.
Ha tehát egy Vajdaságban élő érdeklődő a szabadkai konzulátuson csak néhány hónap múlva kapna időpontot, akkor ő szabadon jelentkezhet például a BÁH szegedi kirendeltségén?
– Pontosan. De elmehet a mórahalmi, a kelebiai, a deszki anyakönyvvezetőhöz is. Aki viszont igazán gyorsan szeretne állampolgárságot szerezni, az a BÁH budapesti irodáját is felkeresheti.
Milyen jogokkal és milyen kötelezettségekkel jár a magyar állampolgárság megszerzése?
-- Az új magyar állampolgárokat megilleti majd a hazatérés joga, tehát bármikor szabadon beléphetnek Magyarország területére, ahonnan egyetlen állampolgárt sem lehet kiutasítani. A magyar állampolgárokat megilleti a magyar útlevélhez való jog, harmadik országokban a magyar konzuli védelem. Ezenkívül vannak ágazati jogszabályok (egészségügyi ellátás, oktatásügy, társadalombiztosítás), amelyek különbözőképpen szabályozzák a jogosultságokat. A magyar állampolgárság a felsőoktatásban tanulók számára már önmagában biztosítja az ösztöndíjakhoz való hozzáférést, de egyes egészségügyi ellátások igénybevételéhez már állandó magyarországi lakóhely kell majd. Egyes szociális ellátások is ilyenek. Vannak olyan jogok is, amelyek kifejezetten biztosítotti jogviszonyhoz kötődnek. Ilyenek a komolyabb egészségügyi ellátások és a nyugdíjhoz való jog.
