Hashim Thaçi kosovói kormányfő a várakozásokkal ellentétben tegnap sem jelentette be, mikor kiáltják ki Kosovo függetlenségét. Szóvivője azonban elárulta, hogy a kosovói parlament vasárnap délután 5 órakor hirdeti ki a függetlenséget. Koštunica kormányfő éles hangú, érzelmekkel túlfűtött beszédet intézett a hallgatóságához az államiság napján megtartott ünnepségen. Beszédében ismét világossá tette, hogy az Európai Unióba csakis a területileg egységes Szerbia léphet be.
Az óriási médiaérdeklődés közepette megtartott prištinai sajtótájékoztatón Thaçi nem adott konkrét választ arra az újságírói kérdésre, hogy mikor kiáltják ki a függetlenséget.
A prištinai Zeri napilap tegnapi számában közölte, hogy a függetlenségi nyilatkozat három alapvető kérdést tartalmaz. Az egyik a függetlenség kikiáltása, a másik az Ahtisaari-terv megvalósításának kötelezettsége, a harmadik pedig felhívás az EU-hoz, hogy küldjön missziót, és felhívás a NATO-hoz, hogy maradjon Kosovóban.
Vojislav Koštunica szerb kormányfő szerint Szerbia az EU-ba csakis egész államként léphet be. „Mindannyian tudjuk, hogy tiszteletben tartottuk mindazt, amit demokratikus államoktól a nemzetközi jog megkövetel. Nyolc évig jószándákú partnerei voltunk az egész világnak. Egy megállapodást sem szegtünk meg. Nem mutattuk, hogy mérgesek, dühösek vagy elkeseredettek lennénk. Nem szakítottuk meg a kapcsolatokat azokkal se, akik pedig rászolgáltak volna” mondta Koštunica Orašacon, az államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
A miniszterelnök azt üzente, hogy Szerbia a Kosovóért folytatott küzdelmével egyúttal a világ jövőjét és jogrendjét is védelmezi. Mint mondta, „nem érti azt a számítást”, mely szerint Szerbiának úgy kellene az EU-hoz csatlakoznia, hogy ezt a tagságot tisztességtelen kereskedelem árán szerezi meg.
– A világ azt kérdezi tőlünk: mennyibe kerül nektek az, ami szerbbé tesz benneteket? Mennyibe kerül az emlékezetetek? Mennyibe kerül a történelmetek? Hány négyzetmétert tesznek ki a ti kolostoraitok, hogy kárpótolhassunk értük benneteket? Többet ér nektek, ha fizetünk azért, hogy mások legyetek. Kifizetődő számotokra, hogy mások legyetek, és ne azok, amik vagytok. Azt követelik tőlünk, hogy aláírjuk, hogy mindezt el is fogadjuk. Hogy mi is büntessük magunkat – mondta Koštunica, majd hozzátette: – Sorainkban is hallhatók olyan hangok, amelyek azt sugallják, hogy így könnyebb lesz. Hogy így kifizetődőbb lesz számunkra. Én nem vagyok képes ilyen számítások kivitelezésére”, mondta, majd „Kosovo Szerbia!” felkiáltással fejezte be beszédét.
REUTERS: ÖT FORGATÓKÖNYV
A Reuters hírügynökség hosszabb elemzésében öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, melyek az elkövetkező néhány napra vonatkoznak. Az egyik szcenárium szerint, amennyiben az USA, Nagy Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország elismernék Kosovo függetlenségét, Szerbia nagyköveteinek ezekből az országokból történő visszahívása mellett döntene. Ez nem jelentené egyúttal a diplomáciai kapcsolatok teljes megszüntetését. A Reuters emlékeztet arra, hogy Ciprus, Görögország, Románia, Bulgária, Szlovákia és Spanyolország nem fogja elismerni a függetlenséget, de az EU-misszió Kosovóba küldéséről szóló határozat még péntek éjfélkor hatályba lép.
A másik lehetséges forgatókönyv szerint mintegy 120 ezer kosovói szerb Belgrád támogatásával elveti Kosovo szecesszióját. Ebben az esetben megtörténhet, hogy az észak-kosovói szerbek létrehozzák saját parlamentjüket, a belgrádi hatalom pedig igyekszik majd megerősíteni kapcsolatait ezzel az újonnan alakuló parlamenttel. A kosovói szerbek egyúttal elutasítanának mindennemű együttműködést az európai misszióval, de valószínűleg nem követelnék a NATO-erők kivonását Kosovóból. A nyugat nem számít a szerbek tömeges elköltözésére, de lehetséges, hogy kisebb számban mégis elhagyják Kosovót, mint tették azt az elmúlt 9 év során.
A harmadik forgatókönyv szerint a függetlenség kikiáltása esetén Belgrád ellenlépésekre szánná el magát, lezárná a határokat, kereskedelmi embargót vezetne be Kosovóval szemben és nem ismerné el az új kosovói útleveleket. A Reuters lehetségesnek tartja, hogy Belgrád megnehezíti majd a villanyáram- és vízellátást, a telefon- és internetkapcsolatot, de kizártnak tartja a katonai beavatkozás lehetőségét.
A negyedik forgatókönyv a szerbiai hatalmi koalíción belüli válság elmélyülésére hívja fel a figyelmet, és emlékeztet a Koštunica–Tadić vonalon megmutatkozó ellentétekre az európai integráció kérdéskörében. Ezzel párhuzamosan a Szerb Radikális Párt tovább növeli befolyását a szerbiai politikai színtéren.
A Reuters ötödik szcenáriója szerint zavargások törnek ki a többségében albánok lakta Dél-Szerbiában. A Preševo völgyében élő albánok ugyanis megkísérelhetik megerősíteni kapcsolataikat Kosovóval, különösen abban az esetben, ha a tartomány gyakorlatilag két részre szakad.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Kosovóban becslések szerint mintegy 400 ezer illegális fegyver van, többnyire bűnözői csoportok kezében. A 16 ezer fős NATO-haderő mégis garanciát jelent arra vonatkozóan, hogy erőszakcselekményekre Kosovóban nem kerülhet sor, írja a Reuters elemzésében.
