Lassan két hónap telt el azóta, hogy Štefan Füle, az Európai Unió bővítési biztosa átadta Szerbiának az Európai Bizottság által elkészített, az unióhoz csatlakozni szándékozó országok átfogó felmérését szolgáló kérdőívet. A szerb kormányfő és az államhatalom képviselői korábban azt nyilatkozták, hogy legkésőbb március végéig visszajuttatják az EB-nek a válaszokat. Lapunknak Milica Delević , a kormány integrációs irodájának az igazgatónője nyilatkozott a munkamenetről, a várható eredményről, a folytatásban várható lépésekről és az egyéb kapcsolódó témákról.
Minden intézmény, állami szerv kidolgozta a feleleteket a rá vonatkozó kérdésekre?
– A minisztériumoknak és a különféle intézményeknek január 10-éig kellett eljuttatniuk irodánkba a válaszokat. A meghatározott határidőn belül szinte minden felelet megérkezett. Utoljára az igazságügyi, a kereskedelmi és az infrastrukturális minisztérium küldte el válaszait. A munka ezzel természetesen nem ért véget. Bizonyos válaszokat javítás céljából vissza kell küldenünk, majd megkezdjük a feleletek szakmai és technika szerkesztését. Ezt szintén a minisztériumok végzik, hiszen a tárcák saját területéhez kapcsolódó szakmai kifejezéseket az ott dolgozó szakemberek ismerik a legjobban. Ezután és ezzel párhuzamosan folyik a fordítás. Eddig a kérdőív 7 ezer oldalát küldtük el lefordíttatni. Ezen felül még ezer oldalt kell lefordítani. Ez nagy munka, és szerintem több mint egy hónapra lesz szükség a fordítás befejezéséhez. A fordítás 11–12 ezer euróba kerül. Minden az eltervezett határidőn belül történik. A válaszadás gyorsaságától azonban sokkal fontosabb, hogy a feleletek minőségével sikerüljön bizonyítani az intézmények hatékonyságát.
Mikor adja át Szerbia a válaszokat?
– Ha a szerb kormány a január 27-ei ülésén elfogadja a válaszokat, akkor Mirko Cvetković kormányfő és Božidar Đelić európai integrációért felelős kormányalelnök január 31-én Brüsszelben adják át Štefan Füle bővítési biztosnak a 2438 kérdésre adott feleletet.
Melyek voltak Ön szerint a legérzékenyebb kérdések? Itt elsősorban olyan témákra gondolunk, amelyeket illetően eltér Szerbia és az Európai Unió véleménye.
– A legnagyobb kihívást azok a kérdések jelentették, amelyek válaszadási folyamatában több intézményt kellett koordinálni. Sokkal könnyebb volt feldolgozni azokat a kérdéseket, amelyek kisebb intézményekre vonatkoztak. A válaszoknak rá kell mutatniuk a Szerbiát jellemző jelenlegi helyzetre. Ezek alapján ugyanis az EB fel tudja mérni a Szerbiában uralkodó helyzetet. Bizonyos területeket illetően az Európai Bizottság valószínűleg reformok végrehajtását fogja követelni. Ez nem azt jelenti majd, hogy a szóban forgó területeket illetően rossz válaszokat küldtünk, hanem azt, hogy a valós helyzetet festettük le, ami megköveteli a változtatásokat.
Az EB újabb kérdéseket is összeállít Szerbiának?
– Ebben az eljárásban magától értetődik, hogy az EB azokat a területeket illetően, amelyek iránt különösen érdeklődik, vagy amelyeket esetében nem tartja kielégítőnek a válaszokat, újabb kérdéseket állít össze. Egyelőre nem ismeretes, hogy melyek lesznek ezek a kiegészítő kérdések. Annyit tudunk, hogy mindenben segíteni fogjuk az EB-t, hogy gond nélkül dolgozhassák ki a országvéleményt. Emellett az is magától értetődik, hogy a bizottság tényfeltáró csoportokat küld Szerbiába.
Štefan Füle a kérdőív átadásakor felsorolt néhány területet, amelyeket illetően Szerbiának minél előbb meg kell tennie a kellő lépéseket: a hágai törvényszékkel való együttműködés befejezése, vagyis a szökésben lévő két hágai vádlott elfogása, a térségbeli együttműködés, a koszovói albánokkal folytatandó párbeszéd megkezdése, az igazságügy reformjával kapcsolatos hibák kijavítása, a bírósági hálózatokat illetően felmerült problémák elhárítása, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc elmélyítése, a pártok pénzeléséről szóló törvény elfogadása, a borítékolt lemondások kérdésének rendezése, valamint a vagyon-visszaszármaztatás. A témában jártasak szerint, ha ezekkel a területekkel kapcsolatban nem hajtjuk végre a reformokat, és a jelenlegi helyzetre vonatkozólag adunk választ az EB-nek az erre vonatkozó kérdésekre, akkor az negatív országvéleményt eredményez. Egyetért ezzel a megállapítással? Várhatóak reformok ezeken a területeken?
– Ahhoz, hogy az Európai Bizottság jó véleményezést állítson össze Szerbia tagjelölti státusával kapcsolatban, három vágányon kell az országnak haladnia. Ezek közül a kérdőív kitöltése az első. Igaz, hogy az EB utolsó országjelentésében több területet illetően is hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Ezek elhárítására a szerb kormány kidolgozott és elfogadott egy akciótervet, amely a folyamat második vágánya. Az is fontos, hogy az országban sikerüljön olyan politikai légkört teremteni, amelyben senki sem tartja vitásnak, hogy Szerbia csatlakozni kíván az EU-hoz. Ennek a megteremtése a harmadik vágány. Visszatérve a kormány akciótervére, a szóban forgó dokumentum tartalmazza az EB észrevételeinek a listáját, illetve az illetékes minisztériumok által felajánlott intézkedéseket a hiányosságok elhárítására, valamint a lehetséges határidőket az intézkedések végrehajtására. Szerintem az a legfontosabb, hogy ezekre az ajánlásokra olyan lényegre törő kérdésként nézzünk, amelyek pozitív irányban módosíthatják az állam és a társadalom működését. Nagy munka lesz minden területen végrehajtani a megfelelő intézkedéseket. Mindebből a polgároknak származik majd a legnagyobb hasznuk, hiszen olyan területeken történnek változások, amelyeket illetően ők is pozitív változásokat kívánnak.
