Pál Károly
A kishegyesi képviselő-testület csütörtökre összehívott ülésén a bejelentések szerint Pál Károly, a testület korábbi és jelenlegi elnöke beadja visszavonhatatlan lemondását, s a képviselők megválasztják utódát. Az elnökkel lemondásának körülményeiről beszélgettünk.
- Annak ellenére, hogy a hivatalos indokok már a múlt héten elhangzottak, az emberek többségében felmerül, mégis miért, esetleg milyen nyomásra kellett megtennie ezt a lépést?
- Szó sem volt nyomásgyakorlásról. A politikának – mint minden szakmának– vannak szabályai, és ezeket az ember vagy betartja, vagy nem. A VMSZ, illetve a Magyar Koalíció és a Demokrata Párt minden szinten együttműködést alakított ki a Vajdaság számos községében, ahol a MK fontos szerepet játszik. Ez a helyzet. De hasonlóképpen a tartományi képviseleti szervek szintjén, és országos szinten is. Kialakultak tehát a játékszabályok, amelyekhez Kishegyesnek is alkalmazkodnia kellett. Az önkormányzati választásokat követően az MK és a Montenegrói Párt együttműködése alapján létrejött a többség, és problémamentesen vezette is a koalíció a községet. Tény az is, hogy a választási kampány során a DP a községben igen otrombán viselkedett az MK -val szemben, de ez egyáltalán nem gátolt meg bennünket abban, hogy minduntalan hangsúlyozzuk: együtt kell működnünk a demokratákkal! Erre azért volt és van szükség, mert csak ebben az esetben tudjuk a község polgárait maximálisan szolgálni, így tudunk több forrásból pénzt hozni a községbe. Ezt a DP-vel együtt sokkal könnyebben meg tudjuk tenni, hiszen a VMSZ-en kívül a DP az a politikai erő, amely alapvetően befolyásolja, hogy mi történik a Vajdaságban. El akartuk kerülni azt, hogy a DP esetleg megvonja a támogatást, vagy a jóindulatot egyes elképzeléseinkkel, terveinkkel kapcsolatban, el akartuk kerülni azt, hogy ezek miatt a kishegyesi községben rendkívüli választások miatt egy évet veszítsünk teljesen feleslegesen. Az egyezkedés napján ugyanis a DP kishegyesi elnöke, Pásztor István és Dušan Elezović, a DP tartományi bizottságának elnöke előtt azt állította, hogy a VMSZ nem hajlandó átengedni az egyik elnöki helyet, és ők a maguk részéről a mielőbbi választásokat javasolják. Ezt el tudták volna érni a község anyagi támogatásainak megvonásával, el lehetett volna lehetetleníteni a községi önkormányzat működését.
- Az újvidéki egyezkedésen, megítélése szerint, tíz perc alatt megegyeztek, mihelyt felkínálta a lemondását. Nem lehetett volna ezt nyolc hónappal ezelőtt megtenni, hiszen a demokratáknak szemmel láthatóan ez kulcsfontosságú volt?
– Nagyon nehéz eredményes tárgyalásokat folytatni az olyan partnerrel, akinek az volt a dekralált célja, hogy a kishegyesi községben – akárcsak korábban a szeghegyi helyi közösségben – abszolút többséget akar, hogy ennek alapján kiseperje a községházáról a magyarokat, értve alatta „Pál Károlyt és bandáját” (ahogyan fogalmaztak). Erről beszéltek a választóiknak. Ezt nem dicsekvésként kell elmondani, hanem azért, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő, hiszen ebben az országban össze kell fogni azoknak az erőknek, amelyek előbbre tudják vinni a közösség ügyét. A másik példa: Kishegyes Községben soha nem volt szokás, hogy az iskolaigazgatókat vagy a közigazgatás vezetőit politikai hovatartozás szerint nevezzék ki. Nehéz hát egyezségre jutni azzal a partnerrel, amelyik ragaszkodik az ilyen nem hagyományos módszerekhez, és nem a szakértelmet helyezi előtérbe. Az MK több tisztséget betöltetlenül hagyott, melyeket a demokraták számára tartott fenn, de mivel ez a demokratáknak nem volt elegendő, felkínáltam a lemondásomat is, és ezzel megszületett a megoldás. Január 29-én az egyezmény értelmében, a demokraták javaslatára megválasztjuk az új elnököt, az alpolgármestert és a Községi Tanács két tagját. A többi igényt el kell feledni. Magyarán, nem fogunk tisztogatást végezni sem a közigazgatásban, sem a községi intézményekben. Döntésemmel, amelyet egyeztettem az önkormányzatot nyolc hónapja sikeresen vezető tisztségviselőivel, lehetőséget adtam arra, hogy a község új polgármestere és az általa összeállított, fiatal szakemberekből álló csapat még eredményesebben tudjon dolgozni a község érdekében. Lemondásomat ahhoz kötöttem, hogy Kishegyes Község – akárcsak az elmúlt időszakban, és remélhetőleg a jövőben is – példakép legyen arra, hogyan kell együttműködniük az egyet akaró demokratikus pártoknak, s mint ilyen, kapjon kiemelt támogatást a tartományi és a köztársasági döntéshozóitól azoknak az elképzeléseknek a valóra váltására, amelyek segítségével új munkahelyek teremtődnek, és élhetőbb életkörülmények jönnek létre minden polgár számára az egész községben. Nem utolsósorban ezzel a döntésemmel megkönnyítettem a VMSZ és a DP törekvéseit, hogy az együttműködés továbbra is kielégítő, sőt jó legyen.
- Nem értelmezik-e ezt a lépést a VMSZ vagy MK választói úgy, mint a gyengeség jelét, s nem félő-e, hogy emiatt elfordulnak a szervezettől?
– Személyes döntésemnek, véleményem szerint, nincs egyetlen vesztese sem, még jómagam sem. Sőt úgy hiszem, hogy mindenki győztesnek tarthatja magát. Meggyőződésem – s ha nem így lenne, nem is szántam volna rá magam erre a lépésre – , hogy ebben a helyzetben a VMSZ a legnagyobb győztes. A megújult VMSZ az erkölcsi győztese ennek a kiegyezésnek, és bízom benne, hogy a választók is ugyanígy fogják fel. A következő választás alkalmával is tudni fogják, hogy a község gazdasági érdekeit, az előrehaladást, a magyarság megmaradását, az egyenjogú együttélés lehetőségét a VMSZ által képviselt, megújult politikai irányvonal tudja igazán felvállalni. Bízom tehát abban, hogy mindez pozitívan hat a vajdasági magyarságra és a VMSZ jobb választási eredményeire.
- Hogyan tovább? Milyen tisztségre számít az elkövetkezőkben, egyáltalán marad-e a politikában?
– Akik ismernek, tudják, mások viszont lehet, nem hiszik, de ezt a lépést én őszinte jó szándékkal tettem meg, de mindez nem jelenti azt, hogy ki is akarok vonulni a politikából. Nem vonulok ki tehát az önkormányzatból és a község politikai életéből mindaddig, amíg igény mutatkozik rá. Valamilyen formában már mintegy harminc esztendeje jelen vagyok az önkormányzat munkájában, és kinőttem azt az állapotot, hogy bármilyen módon ragaszkodjak valamiféle titulushoz. A következő napokban beszéljük meg a VMSZ községi szervezetében, hogy mi lesz a munkám az elkövetkezőkben, és a 29-i ülésen erről tájékoztatni is fogjuk a képviselőket. Ez összhangban van azzal a megállapodással, amit a két pártvezető is elfogadott. Személyesen is meggyőződhettem arról, hogy az emberek vegyes érzelmekkel fogadták lemondásomat, de csak azt üzenhetem mindannyiuknak, akár aggódtak, akár örültek neki, a továbbiakban is mindent megteszek azért, hogy Kishegyes Község minden polgára itthon érezze magát, hogy tovább gyarapodjon a fejlődést elősegítő beruházások száma, és nem titkolt szándékom az is, nagyon szeretném, ha a fiatalok még nagyobb szerepet vállalnának a község életében, ennek megfelelően olyan községet varázsoljanak ebből a közösségből, ahol érdemes lesz élni.
