Energetikai projektumok és migrációkezelés

Belgrádi látogatásának pénteki második napján Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos Ana Brnabić miniszterelnökkel, majd Aleksandar Vučić államfővel tárgyalt. Az utóbbit követően tartott sajtótájékoztatón Várhelyi megismételte, hogy a bővítéspolitika az uniós vezetés három prioritásának egyike. Ezért szervezik meg jövő héten az EU–Nyugat-Balkán Csúcstalálkozót Tiranában, ahol a térség csúcsvezetői az Unió tisztségviselőivel egyeztethetnek.

Várhelyi abban bízik, hogy Tiranában a felek aláírják a roamingdíjról szóló megállapodást, amely révén a nyugat-balkáni térséget az EU roamingtérségébe integrálnák, amelynek előnyeit a polgárok már 2023 nyarán tapasztalnák. Mint hozzátette, Oroszország ukrajnai agressziója szemléltette, hogy a tartósan fenntartható béke, stabilitás és fejlődés alapfeltétele az uniós tagság. Várhelyi szerint a térség országai számára saját jólétük szempontjából is lényegbevágó, hogy mielőbb csatlakozzanak az EU-hoz.

Az energetikához kapcsolódóan Várhelyi megismételte, hogy az energiabiztonság erősítésének céljával az EU legalább 2,5 milliárd eurós csomaggal segíti a térséget. Még az idén, vagy legkésőbb a következő év elején, Szerbia 165 millió eurós támogatásra számíthat, utóbbi az energiaválság által leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok, valamint a kis- és középvállalkozások segítését hivatott szolgálni.

Az energetikai csomag másik eleme a beruházásokra összpontosít, mondta Várhelyi Olivér, kiemelve, hogy ennek keretében Szerbia is új projektumokat dolgoz majd ki, valamint folytatja a már megkezdetteket. Fontos, hogy az államok minél több forrásból minél többfajta energiahordozót szerezhessenek be, emelte ki Várhelyi, rámutatva, hogy földrajzi fekvéséből kifolyólag a Nyugat-Balkán meghatározó térség Európa számára az energiafüggetlenség szempontjából. Az aktuális energetikai csomag nem számítódik bele a 30 milliárd eurós nyugat-balkáni gazdaságélénkítési és beruházási tervbe, mondta a bővítési biztos.

ELVÁRÁSOK TÖBB TERÜLETEN

Az illegális migráció megállításának tekintetében az EU előrelépést vár el Szerbiától, illetve a térségtől, hangzott el a sajtótájékoztatón. Szerbia ilyen vonatkozásban számíthat az EU politikai, anyagi és operatív támogatására, emelte ki Várhelyi, mondván, mindenekelőtt Szerbia déli határának a védelmét kell megerősíteni. Mint hozzátette, a 2021 és 2024 közötti időszak vonatkozásában az EU 60 százalékkal növelte az illegális migráció visszaszorítására előirányozott nyugat-balkáni támogatást, ez 350 millió eurót tesz ki. Várhelyi arra számít, hogy a helyzet kezelését érdemben segíti majd a Szerbia, Magyarország és Ausztria közötti megállapodás. Megismételte, hogy az EU a vízumpolitika összehangolásának folytatását várja el Szerbiától.

Az uniós integrációhoz kapcsolódóan Várhelyi úgy fogalmazott, hogy továbbra is a joguralmi reform a legfontosabb szempont – ezzel összefüggésben az EU a szerbiai médiastratégia vonatkozásában bízik előrelépésben –, ám Oroszország ukrajnai agressziójának következtében felértékelődött a kül- és biztonságpolitikai harmonizáció. Az EU-nak szüksége van Szerbiára ahhoz, hogy célravezetően alkalmazhassa az Oroszországgal szembeni szankciókat. „Ezért különösen örülök az elnök egyértelmű ígéretének, hogy segít a szankciók végrehajtásában.”

PÉNZ ÉS TUDÁS

A sajtótájékoztatón Vučić elsősorban a koszovói válságra összpontosított, tételesen felsorolva a pristinai fél Belgrád által felháborítóként és együttműködés-rombolóként megélt intézkedéseit. Emellett az EU pénzben és tudásban egyaránt mérhető támogatását méltatta. Szerinte Szerbia fejlődésének szempontjából ez helyettesíthetetlen, az energiabiztonságot erősítő programok jelenleg mindennél fontosabbak. Szerbia havonta legalább 200 millió eurót költ földgázra; árambehozatalra novemberben 42 millió eurót költött, míg decemberben feltehetőleg 90-100 millió euróba kerül majd a behozatal, emelte ki, megismételve, hogy a gázdiverzifikáció az ország egyik alapvető célja, ebből a szempontból a Bulgária és a Szerbia közötti gázvezeték, azaz interkonnektor, valamint a Szerbia és az Észak-Macedónia közötti interkonnektor meghatározó.

A külpolitikai harmonizációval kapcsolatos uniós elvárások tekintetében Vučić kifejtette: a bővítési biztossal való beszélgetés során egyértelműsítette, hogy senki nem használhatja fel Szerbiát, illetve intézményeit és területét a szankciók megkerülésének a céljával.

A médiastratégiával kapcsolatos elvárásra is reagált, kifejtve, hogy mivel Szerbiában bármelyik média szidhatja a köztársasági elnök anyját, az ország demokratikus. Hozzátette, Szerbia természetesen fontosnak tartja a joguralmi reformokat és reméli, az ezen a téren foganatosított intézkedéseket méltányolja az EU. Ugyancsak közölte, hogy még megfontolja korábbi döntését, hogy Pristina aktuális intézkedései miatt nem vesz részt a tiranai csúcstalálkozón.

EGYSZERŰBB VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELEM

Csütörtökön este Várhelyi Olivér és Dubravka Đedović energetikai és bányászati miniszter részvételével az Elektromreža Srbije közvállalat székházában bemutatták a Transzbalkáni villamosenergia-átviteli folyosó projektumát. Utóbbi Romániát köti össze Olaszországgal, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró területén keresztül. A szerbiai munkálatokat megkezdték, eddig Romániát kötötték össze Szerbiával, a továbbiakban pedig a bosznia-hercegovinai és a montenegrói rendszerekkel való összeköttetést alakítják ki, mondtaĐedović. Mint hozzátette, minél jobb Szerbia villamosenergia-rendszerének a szomszédos országokkal való összeköttetése, annál zavartalanabb a villamosenergia-kereskedelem. Szerbia terve továbbra is az, hogy a megújuló energiaforrásokra összpontosítson és 2050-ig megszüntesse a szénnel történő villanyáram-előállítást. Ehhez 22 milliárd eurós beruházás szükséges.

A Transzbalkáni villamosenergia-átviteli folyosó által Szerbia és az EU az eddigiekhez képest kétszer gyorsabban kereskedhet majd villanyárammal, hangsúlyozta Várhelyi, aki szerint a projektumnak köszönhetően biztosabbá válik az energiaellátás. A projektum része a nyugat-balkáni gazdaságélénkítési és beruházási tervnek, az EU 31 millió vissza nem térítendő támogatással segíti a kivitelezést.