A tavaly december végén elvégzett aktuális felmérések értelmében a szerbiaiak 51 százaléka támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz. Júniusban még 53 százalék volt ez az arány. Varga László, a köztársasági képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnöke nem tartja meglepőnek ezeket a mutatókat, mint mondta: az EU támogatottsága minden csatlakozási folyamatban lévő országban ingadozott.
A megkérdezettek 28 százaléka egy népszavazás esetén az európai integráció ellen szavazna, 18 százalékuk nem szavazna, 3 százalékuk pedig nem tudja, hogy a nem vagy az igen mellett tenné-e le voksát. A júniusi felmérés során még csak a megkérdezettek 24 százaléka ellenezte az uniós csatlakozást.
A szerb kormány európai integrációs irodájának felmérésében részt vevő polgárok 53 százaléka a szerb államvezetést okolja azért, hogy decemberben nem sikerült elnyernünk az EU tagjelölti státusát, 32 százalékuk szerint az unión belüli helyzet miatt alakultak a dolgok kedvezőtlenül Szerbiára nézve, 5 százalékuk szerint pedig a Koszovóval kapcsolatos körülmények miatt nem lettünk tagjelöltek. A megkérdezettek 75 százaléka véli úgy, hogy a Belgrád és Prishtina közötti problémákat az uniótól függetlenül is meg kellene oldani.
Varga László, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnöke lapunknak nyilatkozván elmondta, hogy a valós kép bemutatásának érdekében fontos tudni: a tavalyi korábbi mutatókhoz képest valóban visszaesett az integráció támogatottsága, a december 9. után közvetlenül elvégzett felmérésekhez képest viszont jócskán növekedett.
– A felmérés számomra egyik legtanulságosabb részlete az, amely arra mutat rá, hogy a polgárok szerint az EU vagy a szerb államvezetés okolható-e a decemberi kudarcért. Az eredmények a szerb közvélemény jelentős realitásérzékére mutatnak rá. A támogatottság ilyen irányú alakulása egyébként más országokban is megfigyelhető volt. Nálunk, és mindenhol máshol is, az a jellemző, hogy ha valami pozitív fejlemény történik az integráció folyamatában, akkor megugrik a támogatottság, fordított esetben viszont csökken. Az is jellemző volt máshol, hogy amikor egy ország befejezte az integráció folyamatát, akkor abban a pillanatban meglehetősen alacsony szintre csökkent a támogatottság, majd a csatlakozást megelőző népszavazás előtt ismét megugrott – összegezte a Magyar Szónak Varga László.
– Az EP Külügyi Bizottsága világos feladatokat is meghatározott. Többlet feladatnak számít, hogy Szerbia kormányától elvárják az Észak-Koszovóban felállított útbarikádok lebontását eredményező intézkedések megtételét. Ezzel egy olyan világos feladatot szabtak meg, amelyet eddig vonakodott teljesíteni a szerb kormány. Emellett a dokumentumban olvasható, hogy Szerbiától elvárják a Prishtinával megkezdett tárgyalás folytatását, az eddigi megállapodások alkalmazását, valamint megoldást a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételére. Az persze kétségtelen, hogy a dokumentum üzenete pozitív. Azt is fontos tudni, hogy az EP mindig is bővítés-párti volt, és minden ország esetében engedékenyebb volt, mint az Európai Unió Tanácsa vagy az Európai Tanács. Az EP március folyamán megfogalmazandó állásfoglalásának ajánlás, illetve üzenet értéke lesz. Az EP-nek a bővítés tekintetében nincsen igazi hatásköre, pontosabban az integráció folyamatának a végén az EP-nek kell jóváhagynia a csatlakozási szerződést, viszont az integráció ezen szakaszában, a politikai nyilatkozattételt leszámítva, nincsen döntéshozatali hatásköre – magyarázta Varga.
Kérdésünkre, hogy a közelgő szerbiai parlamenti választások szempontjából melyik politikai tábornak felelne meg, ha márciusban elnyernénk a tagjelölti státust, és melyiknek, ha nem, Varga kifejtette, hogy egy pozitív döntés elsősorban a hatalmi koalíció pártjait segítené a választásokon. A negatív döntés azokat a politikai erőket támogatná, amelyek az európai integráció ellen sorakoznak fel, részben pedig erősítené az ellenzék azon részét is, amely kisebb-nagyobb lelkesedéssel, de az integráció mellett áll ki, tette hozzá Varga, mondván, hogy az Európai Tanács márciusi döntését a Szerbia irányába megfogalmazott kritériumok teljesítése is befolyásolni fogja.
– Ugyanakkor az EU állam- és kormányfői biztonságpolitikai szempontból azt is biztosan mérlegelni fogják, hogy milyen következményei lennének, ha negatívan döntenének Szerbia tagjelöltségéről. Feltehetőleg azt is felül fogják vizsgálni, hogy a negatív döntés esetén nem csökkenne-e visszafordíthatatlanul Szerbiában az integráció támogatottsága. Az viszont, hogy a döntés megszületésekor ezek a szempontok vagy a megfogalmazott feltételek teljes körű teljesítése lesz-e a súlyosabb, az majd március elején derül ki. Szinte biztos, hogy a december 9-én és az azután megfogalmazott feltételeket Szerbia nem fogja maradéktalanul teljesíteni. Azt is tudni kell, hogy a megfogalmazott feltételrendszer a jövőben is érvényben marad, függetlenül a tagjelölti státus elnyerésétől. Ha az EU most nem is fog esetleg maradéktalanul ragaszkodni a feladatok teljesítéséhez, a csatlakozási tárgyalások dátumának kitűzésekor és a tárgyalások során biztosan megteszi ezt. A koszovói-kérdés megléte kimondhatatlan mértékben fogja befolyásolni Szerbia integrációs folyamatát – részletezte Varga.
