A csoport a hátrányos helyzetű gyerekeknek is gyűjtött karácsonykor
Vajdaságban csaknem 400 civil szervezet működik. Olyan ügyekben van a legnagyobb szerepük, amelyekben az állami intézmények nem találnak megoldást, vagy nem jut is el hozzájuk a probléma híre. Péterrévén szeptember óta tevékenykedik egy maroknyi fiatal, akiknek feltett szándéka éppen ez: megoldást találni a helyi gondokra, élhetőbbé, szerethetőbbé tenni a Tisza-parti települést.
– Művelődési egyesületből több is van a faluban, de aktív civil szervezet egy sincs, pedig lett volna rá igény. A Falunkért Ifjúsági Csoport szeptember óta működik, ekkor az ifjúsági és sportminisztérium A fiatalság ereje címmel hirdetett pályázatot, amelyen 1000 eurót nyertünk. A pályázatunk több részből állt: egy település-ismertetési program keretében a péterrévei felső tagozatos diákoknak Ki mit tud?-ot szerveztünk, amelyen a falut ábrázoló pólók voltak a jutalmak, és a tanulókkal ellátogattunk az óbecsei Városi Múzeumba is, ahol nagyon kedvesen fogadtak bennünket. A projekt keretében rendbe hoztuk a kis- és a nagyparkot, az összes padot felújítottuk, és tavasszal a Tisza-parti sétány is sorra kerül majd – számolt be az első sikerekről Szabó Attila ötletgazda.
Szabó Attila
A civil szervezet rövid pályafutása alatt megszervezte az 1944/1945-ös megemlékezést a falu temetőjében, részt vett a község karácsonyi adománygyűjtő akciójában, a tagok pályázatírói tanfolyamon képezték magukat, és megnyerték az újvidéki körzet legokosabb pályázatának a díját is. Bár a szervezet hivatalos bejegyzése most van folyamatban, 8–10 emberre bármikor számítani lehet, ha újabb feladatok adódnak. Azok pedig lesznek, mert az elképzeléseket kis pénzből is meg lehet valósítani:
– Filléres ötletekről van szó. Szeptember végén néprajzkutató kerékpározást hirdettünk: térképpel a kezünkben kerestük a faluban megmaradt napsugaras oromzatokat. Péterrévén nagyjából százról tudunk, nekünk több mint a felét sikerült eddig dokumentálnunk, de tavaszra folytatjuk a munkát. Szeretnénk bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést oly módon, hogy a boltoknál és a piacnál külön konténereket helyezünk ki a műanyag flakonoknak – számolt be a tervekről Attila.
A Ki mit tud? versenyen „Én szeretem Péterrévét” feliratú pólókat kaptak a diákok
A fiatalember felismerte: a kisebb és újonnan alakult egyesületek nem konkurensei, hanem támogatói, ösztönzői lehetnek egymásnak, ezért már decemberben szervezett egy találkozót, amelyen több vajdasági és néhány külföldi civil szervezet is részt vett.
– A CiWill elnevezésű találkozónak elsősorban a kapcsolatépítés és a tapasztalatcsere volt a célja. Mi még csak tanuljuk a kérvény- és pályázatírást, ezért az interneten kerestem olyanokat, akik hasonló cipőben járnak. A következő alkalomra már szeretnénk saját honlapot létrehozni, amelyen keresztül együttműködhetnénk, tapasztalatot cserélhetnénk, ötleteket oszthatnánk meg. A pályázatoknál is előny lenne egy ernyőszervezet támogatása – osztotta meg velünk a CiWill terveit Attila.
A falu parkjaiban megjavították a tönkrement padokat
A csoport távolabbi elképzelései között szerepel egy napsugaras oromzatú tájház kialakítása, egy falunépszerűsítő weboldal megszerkesztése, sőt tavasszal fotó- és sportszakkört, ingyenes pályázatírói és bukméker-tanfolyamot is szeretnének szervezni. Csasznyi Imre, a budapesti Zeneakadémia péterrévei hallgatója pedig felajánlotta: szívesen tartana rendhagyó népzenei órákat a község településeinek iskoláiban. A péterrévei aktivisták szerint a település és környezete tele van olyan lehetőségekkel, amelyeket meg kellene becsülniük a falu lakóinak, és amelyeket jobban ki is lehetne használni.
– A emberek általában a falu negatívumait szokták emlegetni, s csak ritkábban azt, hogy mivel lehetne hozzájárulni a jobb közérzethez. Ha mindenki csak egy keveset tenne az élhetőbb faluért, ha a megoldásokat keresnénk a hibák helyett, ha tudatosabban élnénk, számos gondunk megoldódna. Szeretnénk beindítani a falusi turizmust, hiszen Péterréve tökéletes hely a vidéki értékek bemutatására: van halastavunk, ahol hálómeghúzást lehetne szervezni, de birkanyírást, mézkóstolást, komphúzóversenyt is tarthatunk. A turistáknak megmutathatjuk a helyi avar temetőt, a szent kutat, a történelemkönyvvel felérő gyönyörű templomunkat, az ortodox templom szép ikonosztázát. Nem váltjuk meg ezzel a világot, de fejlődhetünk, és életben tarthatjuk a falut. Az eddigi élményeink pozitívak, ezért optimisták vagyunk.
Amikor a parkot hoztuk rendbe, nagyon sok fiatal jelent meg. Jó volt látni, hogy van érdeklődés a munkánk iránt. Nagy felelősség ennek az igénynek a felvállalása, áldozatokkal jár. Ha valaki ebből személyes hasznot akar húzni, ne ezzel foglalkozzon, ha pedig hasznot húz belőle, akkor nem a közösség érdekében teszi – mondja Attila.
