Január 15-én van a Wikipédia napja. Tudom, kicsit furcsán hangzik, hiszen manapság szinte mindennek van világnapja (szerzeteseknek, rejtvényfejtőknek, még a takarításnak is), mégis nagyon jó alkalom egy ilyen nap arra, hogy az érdeklődő jobban megismerkedjen az adott témával.
Aki jártas az internet világában, de talán még a kezdő is, minden bizonnyal találkozott már a Wikipédia kifejezéssel. Hiszen nem hiába választották 2010-ben az Index.hu olvasói az internet tíz népszerű szolgáltatása közül a Wikipédiát a harmadik leginkább pótolhatatlannak (a Google-t és a YouTube-ot követően).
Ahhoz, hogy a Wikipédiáról megtudjunk valamit, nem kell mást tennünk mint a Wikipédián keresgélni, és már elénk is tárul a részletes leírás, az igény, majd az ötlet megszületéséről, továbbá arról, hogyan is működik ez az enciklopédia.
A Wikipédiáról szóló wikipédiás bejegyzés egészen a régmúltba nyúlik vissza. „Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik Pergamonig és az alexandriai könyvtárig. A korai arab-muszlim tudásgyűjtemények már a középkorban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és a csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, történelmi módszerként és idézetekként tartunk számon. Ám ezek a művek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhetők: megfizethetetlenek voltak, és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak (a gyógyítás tudományának kivételével). A széles körben terjesztett enciklopédia gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, Denis Diderot munkássága nyomán. A leggyakrabban használt enciklopédiát az angol világban az Encyclopaedia Britannica, míg Magyarországon a Révai nagy lexikona képviseli.
A nyomtatott enciklopédiák automatikus gépekkel való helyettesítésének ötletével legelőször H. G. Wells foglalkozott az 1937-es World Brain című novellájában.”
A Wikipédia – a Wikipédián található leírás szerint – egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes enciklopédia. A Wikipédiát a Wikimédia Alapítvány üzemelteti – egy floridai központú nonprofit alapítvány –, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi. Angol változata 2001. január 15-én, a magyar változat pedig 2001. szeptember 5-én indult. Előde a Nupedia volt, egyik alapítója Jimmy Wales.
A Wikipédia ma már azonban olyannyira elterjedt, hogy külön-külön találhatunk rá a Wikimapiára (ahol térképeket), a Wikimédiára (ahol a médiával kapcsolatos tartalmakat), a Wikiszótárra, a Wikibooksra (ahol könyveket), a Wikinewsra (hírportál), a Wikiversityre (ahol tananyagokat), Wikispecies-re (fajtár), Wikiquote (ahol idézeteket) vagy a Wikimedia Inkubatorra, ahol a saját ötletünket, új wiki-lapot „nevelgethetünk”.
„A Wikipédia angol változata 2007. szeptember 9-én elérte a 2 milliós szócikkszámot, és ezzel a világ legnagyobb enciklopédikus művévé vált. A 270 különböző nyelvű változatban összesen (az angollal együtt) több mint 16 millió szócikk olvasható és szerkeszthető, és több mint 24 millió felhasználó szerkeszti őket világszerte.
A Wikipédia nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetében, melyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlenek, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérdőjelezhető. Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem mindenféle értelmetlenséget (»fghfhgf«) vagy elfogadhatatlan tartalmat (»hüje aki ólvasa«) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipédia »vandalizmusnak« nevezi. A Wikipédia egyik alapelve a pártatlanság.
A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkeket egyetlen „objektív” nézőpontból közelítsük meg, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt” – írják.
A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes tudós, érdeklődő, diák és általában értelmes ember írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is. A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger azonban előszeretettel tartották magukat olyan közreműködőknek, akik felügyelnek rá, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.
A Wikipédia 10 000 – 35 000 oldallekérést kap másodpercenként (napszaktól függően). Több mint 100 szerver kezeli a forgalmat.
A Wikipédia angol változata ma, vagyis szerdán nem olvasható. Huszonnégy órán át fekete képernyőre bukkan az, aki beüti ezt a honlapcímet. Az alapító, Jimmy Wales az internet cenzúrázása ellen tiltakozik. Két amerikai törvénytervezettel nem értenek egyet: az egyik a SOPA (Stop Online Piracy Act – internetes kalózkodás elleni törvény), a másik a PIPA (Protect Intellectual Property Act – törvény a szellemi termékek védelméért), egyszóval az internetcenzúra ellen. A pontatlanul, homályosan fogalmazott és túlságosan tágan értelmezhető új törvények értelmében a szerzői jogot sértő vagy azt lehetővé tevő, elősegítő weboldalakat egyszerűen lekapcsolhatják a hatóságok.
A Wikipédiáért és a hozzá kapcsolódó oldalakért valóban kár lenne, hatalmas adatbázis, amelynek tartalmait le lehet másolni az internetről – ahogyan e téma kapcsán e sorok írója is élt ennek a lehetőségével, az olvasó talán megbocsát ezért –, de alapvetően nem a lopás, hanem a tudásszerzés fantasztikus lehetőségeként tekinthetünk rá.
