2024. november 26., kedd

Rendezettebbé válhat a bérleti jogviszony

Mirko Mirković: Az albérlőket Szerbiában eddig másodrangú polgárként kezelték

Mirko Mirković

Annak , aki élete során már volt bérlő , vagy bérbeadó , tudja , hogy egyik fél sincsen egyszerű , vagy gondtalan helyzetben . Mindkét fél képes fejfájást okozni a másiknak . Aktuális adatok egyelőre nincsenek , de a 2002- es népszámlálás mutatói szerint Szerbiában nagyjából 330 ezer személy él albérletben . Belgrádban ez a szám 160 ezer körül alakul .

A lakhelyről és a tartózkodási helyről szóló törvény tavaly novemberben történt módosítása és kiegészítése a bérleti jogviszonyban főleg a bérlőkre nézve hozott néhány kedvező változást. A szóban forgó jogszabály tavaly november 29-én lépett hatályba. Mirko Mirković ügyvéd, a Velegrad Albérlők Egyesületének jogi képviselője forradalminak nevezte a módosítások némelyikét. A Szerbiában egyedinek számító egyesület jogi képviselője beszélgetésünk során a következő újításokat emelte ki:
– A törvény módosításának függvényében a bérbeadó a jövőben köteles lesz bejelenteni a rendőrségen albérlőjét. A bérbeadók úgy félnek az adófizetéstől, mint a tűztől, ezért korábban nem voltak hajlandóak bejelenteni bérlőiket, akiknek emiatt számtalan nehézséggel kellett megbirkózniuk. Ha nem jelentik be őket, akkor a bérlők nem tudják megvalósítani polgári jogaikat azon a településen, vagy a település azon a részén, ahol élnek: nem vetethetik magukat nyilvántartásba a foglalkoztatásügyi szolgálatnál, nem vásárolhatnak havi bérletet a városi tömegközlekedési eszközökre, nem írathatják be gyermekeiket óvodába és még sorolhatnám. A bérlők korábban nem kényszeríthették a bérbeadót a bejelentésre. Az elmúlt években emiatt rengetek albérlő fordult egyesületünkhöz, a bérbeadók és a közöttük kialakult vita számos esetben a bíróságon végezte, sőt, fizikai leszámolásra is volt példa. A törvénymódosításnak köszönhetően, amellyel ezen a területen is közelebb kerültünk az Európai Unió országaiban honos mércékhez, remélem, hogy a jövőben egyre kevesebb ilyen eset fog megtörténni. Az albérlők bejelentésére vonatkozó rendelkezés mellett a módosított jogszabály lehetővé teszi az albérlő bérbeadó által történő kijelentését a bérelt ingatlanból és bevezeti a hajléktalanok bejelentését a szociális munkaközpontokban. Szerbiában megközelítőleg 30 ezer hajléktalan él. Ők a jövőben az általuk kiválasztott szociális munkaközpontban jelentkezhetnek be és ilyen módon valósíthatják meg polgári jogaik egy részét. A nyugat-európai országokban ez a gyakorlat megszokottnak számít. Az albérlőket Szerbiában eddig másodrangú polgárként kezelték, a hajléktalanokat pedig annyiba sem vették, mint a kóbor kutyákat. Remélem, hogy ezentúl részben ez is megváltozik. A bérlők kijelentésének megkönnyítése szintén fontos, hiszen a múltban gyakran előfordult, hogy a bejelentett bérlő elköltözött, nem jelentkezett ki, ez pedig a bérbeadónak okozott fejfájást. A rendőrség ilyen esetekben nem volt hajlandó törölni az adott lakcímről a bérlőt, csak abban az esetben, ha az személyesen kérte azt. A törvénymódosítás függvényében a kijelentéshez a jövőben elegendő lesz a bérbeadó nyilatkozata a bérleti jogviszony megszűntéről.

Ha értesüléseim pontosak, akkor az albérlő bejelentéséhez nincsen szükség a bérbeadó jelenlétére...
– Ez így van. Az albérlőnek saját személyes dokumentumai mellett el kell vinnie a rendőrségre a bérbeadó személyi igazolványát, valamint a bérelt ingatlan dokumentumait: a tulajdonosi lapot, az adásvételi szerződést, vagy igazolást az ingatlan megörökléséről. Ha a bérbeadó nem kívánja ezeket a dokumentumokat az albérlőre bízni, akkor a bejelentést közösen intézik. Ha a bérbeadó nem hajlandó bejelenteni az albérlőt, akkor az ezt bejelenti a rendőrségnek. A rendőrség felszólítja a bérbeadót a bejelentés elvégzésére, erre nyolcnapos határidőt hagy meg neki. Ha ennek ellenére sem történik meg a bejelentés, akkor a rendőrség szabálysértési feljelentést tesz a bérbeadó ellen. A szabálysértési eljárás végén az ügyben eljáró bíró 10 ezertől 50 ezer dinárig terjedő pénzbírsággal büntetheti a bérbeadót.

Mi történik akkor, ha bármilyen okból kifolyólag az albérlő tiltakozik a bejelentés ellen?
– Abban az esetben az albérlőnek is ugyanúgy szabálysértési eljárással és az előbb említett pénzbírsággal kell következményként számolnia. Hozzátenném, hogy az albérlőnek a törvénymódosítás előtt is ugyanezekre a szankciókra kellett számítania.

Ha a bérbeadó bejelenti a bérlőt, akkor automatikusan adót kell fizetnie a lakbér után?
– Automatikusan még nem, a jövőben azonban ez is változhat. A bérbeadók minden országban adót fizetnek, nem lehet Szerbia ezen a téren kivételes helyzetben. Nem nagy összegről, a lakbér 20 százalékáról van szó. Az adófizetés mechanizmusa egyébként a következőképpen néz ki: az ingatlan tulajdonosa az adóhivatalban bejelenti, hogy bérbe adta ingatlanát, majd ennek függvényében adókötelessé válik. Meg kell említeni, hogy a jövőben biztosítva lesz az adóhivatalok és a rendőrállomások közvetlen kapcsolata: az adóhivatal pontos adatokat kaphat arra vonatkozólag, hogy ki adja bérbe ingatlanát. Ha ez a rendszer elkészül, akkor az adóhivatal a rendőrségtől begyűjtött információk alapján írásban fogja értesíteni az ingatlan tulajdonosát adófizetési kötelességéről.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás