Slobodan Ilić, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy véli, hogy amennyiben a piaci érték alapján szolgáltatná vissza az állam az érintetteknek a korábbi rezsimben elkobzott vagyont, akkor az pénzügyileg összetörné Szerbiát. A Szerbiai Adóhivatal összegzése értelmében a visszaszolgáltatásra váró vagyon értéke 101 és 226 milliárd euró között mozog. A Pénzügyminisztérium államtitkára közölte, hogy a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény június 30-ig elkészülhet.
A vagyon-visszaszármaztatás kapcsán lapunknak Milivoje Antić, a Restitúciós Hálózat (Mreža za restituciju) civil szervezet főtitkára nyilatkozott.
Van-e pontos számadatuk arról, hogy mekkora értékű vagyont kellene az államnak visszaszármaztatnia? A restitúció valóban a pénzügyi összeomlást jelentené Szerbia számára?
– Lehetetlen megállapítani az elkobzott vagyon piaci értékét. Többek között azért nem, mert az állami tulajdont, így az állami építkezési területeket és termőföldeket illetően nem létezik szabad piac. A Szerbiai Adóhivatal által közzétett becslés nem pontos és manipulatív jellegű. Az adóhivatalnak nem is állt jogában ilyen jellegű összeírást végezni. Tudtunkkal a közhasznú információk biztosa emiatt eljárás indítását kéri az illetékesek ellen. Egyelőre annyit közölhetünk, hogy nagyjából 140 ezer egyén kérvényezte a vagyon-visszaszármaztatást.
– A vagyon-visszaszármaztatást igénylő polgárok az összes állami tulajdonban lévő szerbiai erdők 3 százalékát kérik vissza. Belgrádban az összes építkezési földterületek valamivel kevesebb mint 4 százalékát kérik az egykori tulajdonosok, vagy örököseik. A megművelhető földterületeket illetően kicsit más a helyzet: a napjainkig nyilvántartásba vett megművelhető földterületek 65 százalékát igénylik vissza. Persze azt is tudni kell, hogy Szerbiában legalább 250 ezer hektár megművelhető földterületet még senki sem vett nyilvántartásba, ezek javarészt különböző mezőgazdasági birtokok keretében maradtak elrejtve a számbavétel elől. Azt a gyakori megállapítást, hogy a restitúció Szerbia pénzügyi összeomlását jelentené, az államhatalom, a politikum és a különböző bűnözők manipulatív kijelentésének tartom. A vagyon-visszaszármaztatás elodázásából egyedül bizonyos politikai pártok és kiemelkedő tagjaik profitálnak. Szerbia évente több százmillió euró veszteséget jegyez amiatt, hogy még mindig nem szolgáltatta vissza a korábban államosított vagyont. Csak néhány tételt említenék meg: az elkobzott, és ma állami tulajdonban lévő vagyon után senki sem fizet adót; ha az emberek visszakapnák földjeiket, akkor saját maguknak teremtenének munkahelyet; sokkal több külföldi befektető érkezne az országba, ha már rendeződött volna ez a kérdés. Bizonyos rétegeknek viszont ez nem felelne meg. A politikai tényezők minél tovább szeretnék felügyeletük alatt tartani a köztulajdont. Ez a párturalom egyik formája, a politikai tényezők nem hajlandók kiadni kezükből az állami tulajdon felet megszerzett monopolhelyzetet.
A vagyon-visszaszármaztatás mely formáját tartja megfelelőnek?
– Szervezetünk állásfoglalása szerint a természetbeni restitúció lenne az egyedüli helyes megoldás. Abban az esetben, ha valaki nem tudná azt a vagyont visszakapni, amit tőle, vagy családjától elkoboztak, akkor hasonló jellegű vagyont kellene számára megítélni. A legtöbb esetben egyébként semmi akadálya a természetbeni visszaszolgáltatásnak: az elkobzott vagyon 97 százaléka valamilyen földterület, amelyeknek java része még mindig ugyanott van, ahol korábban, és még mindig az állam a tulajdonos. Az emberek azt kérik vissza, amit elvettek tőlük, senki sem tart igényt pénzre. A politikum pont a természetbeni visszaszármaztatástól fél a leggörcsösebben, hiszen ha erre sor kerülne, akkor részletekbe menően számba kellene venni az állami vagyont, illetve felvázolni, hogy mi történt ezzel a vagyonnal az utóbbi néhány évtizedben. A restitúció, illetve a természetbeni restitúció miatt nem Szerbia pénzügyi rendszere, hanem az országon élősködő parazita jelzővel illethető politikai rendszer omlana össze. Szerintem érdemes elgondolkodni azon is, hogy ha már az állam nem hajlandó az embereknek visszaszolgáltatni a családjuktól elkobzott vagyont, akkor a kormány miért készül egyik napról másikra elfogadni egy rendeletet, amelynek értelmében bizonyos közvállalatok ajándékba kapnának földterületeket. A kormány a legalizáció megkönnyítésének a kifogásával módosítani kívánja a területtervezésről és építkezésről szóló törvényt. Egy felháborító rendelkezés értelmében az eddig, vagy a jövőben magánosított közvállalatok tulajdonosai automatikusan és térítésmentesen a vállalathoz tartozó földterület tulajdonosaivá válnának. Az illetékesek közül eddig senki sem végeztetett el felmérést, hogy ezzel mennyi állami tulajdonban lévő földterület kerülne bizonyos kivételes helyzetben lévő személyek kezébe.
A szerb kormánynak az Európai Bizottság által összeállított kérdőívben a vagyon-visszaszármaztatásra vonatkozólag is feleleteket kellett adnia. Tudomása szerint mennyire voltak őszinték ezek a válaszok?
– A kormány nagyon tömören csupán azt közölte a restitúcióval kapcsolatban, hogy a Pénzügyminisztérium dolgozik az ide vonatkozó törvényen, amely legkésőbb ez év végéig készül el. Ezenfelül minden kapcsolódó és lényeges részletet elfelejtettek megemlíteni. Szervezetünk képviselőivel ma délelőtt a szerb kormány épülete előtt fogunk gyülekezni és megpróbálunk bejutni Mirko Cvetković kormányfőhöz, hogy átadjuk neki a levelet, amelyben összefoglaltuk az összes csúsztatást, amit a válaszadás folyamán megfigyeltünk.
